NÉHA MUSZÁJ BŰNÖZNI
Aki évek óta elkötelezett a tökéletes(nek hitt) külső iránt, aki minden falatot alaposan átgondol, számolgatva, miben mennyi kalória, szénhidrát/zsír/ fehérje van, az nehezen áll le a diétájáról. Illetve mégsem: egy stresszes időszak, egyegy nehezebb hét, magánéleti vagy munkahelyi gondok, megváltozott életforma boríthat mindent. Ilyenkor jön a végtelen zabálás, a mindent mindennel evő korszak, ami után – a kijózanodáskor – sokkal, de sokkal nehezebb visszaállni az egészséges életmódra. Mi most mégis azt javasoljuk, időnként tartson szünetet ebben a „fene egészséges” étkezésben. Persze ez nem azt jelenti, hogy legyen a menü pizza fagyival, sült krumpli csokival, cukros üdítő alkohollal. De nem kell mindig a kalóriákat számolgatni, és nyugodtan engedhetünk a „bűnös” falatok csábításának. Az eredmény meglepő: nem jönnek pluszkilók, éppen, hogy tartósabb fogyás várható.
HOGY IS VAN EZ?
Kíváncsi kutatókkal kezdődött. Egy ausztrál obezitológusokból álló kutatócsoport többhetes fogyókúrán figyelt meg egy csapat túlsúlyos embert. A kísérletben részt vevők korábban megszokott napi kalóriabevitelét a harmadára csökkentették, majd két csoportra bontották őket. Az első csoport diétája 16 hétig tartott: ez idő alatt szigorúan tartották az étrendet. A másik csapat kicsit tovább vett részt a kutatásban, bár összesen ők is 16 hétig diétáztak. Csak némi csalással: két hétig tartották az előírt fogyókúrát, ezt követően pedig két hétig „szabadok” voltak, majd újra visszatértek a diétájukhoz két hétre, amit megint két hét szünet követett – és így tovább.
A szünetben nem kellett tartaniuk az előírt étrendet, csupán azt kérték tőlük, próbáljanak kicsit „egészségesebben” étkezni. Vagyis a résztvevők nem gyorséttermekben töltötték a napjaikat, de nem került a tiltólistájukra semmi, és nem számolták a kalóriákat sem. Így az ő megfigyelésük végül 30 hétig tartott. Az eredmény meglepte a kutatókat: akik szünetet tartottak a 16 hetes kúrában, többet fogytak, mint azok, akik egyben „letolták” az egész szigorú diétát. Sőt még fél évvel később is kimutatható volt a különbség, átlagosan hét kilóval többet fogytak a szünetelők. Vagyis később sem szedték vissza a leadott kilókat.
TESTI OKOK
Az elsőre meglepőnek tűnő eredménynek több oka is lehet. Például az, hogy a súlyvesztéssel a szervezet anyagcseréje is lelassul. Ezért fordul elő nagyon sokaknál, hogy a fogyókúra kezdete után – mikor hirtelen meglódul a súlyvesztés – stagnál a fogyás. Amikor a szervezet észleli a fogyást, raktározó üzemmódba kapcsol, minden erejével azon dolgozik, hogy megtartsa a zsírt: lassul az anyagcsere, vagyis lassul a fogyás is. (Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen leáll.) Ezen felül a kisebb testsúly kevesebb kalóriát is éget el. A fogyókúra alatt a hormonháztartás is megváltozik, a tesztoszteron is csökken. Viszont emelkedik a kortizol hormon és a ghrelin (éhségérzetért felelős hormon) szintje, ugyanakkor csökken a leptin- (jóllakottságért felelős hormon) szint.
Ezt a felborult állapotot tudjuk újra egyensúlyba hozni, ha a szervezet nem „éhezik” folyton, ha a fogyókúrás mennyiségnél több kalóriát (de nem abnormálisan sokat!) és szénhidrátot viszünk be. További előny: a folyamatos fogyókúra alatt fáradékonyabbak, erőtlenebbek vagyunk, a sportolás sem megy olyan jól. A szünet heteiben azonban ismét bedobhatjuk magunkat, jöhetnek a keményebb edzések – hiszen a szükséges szénhidrátmennyiséget megkapta a szervezet.
