Egy ismerősöm szerint a zsír nem ártalmas a fogyókúrámra nézve, ellenben a cukor igen. Valóban fogyaszthatok zsírt a diétám során? A cukrot pedig végképp el kell hagynom?
A szervezet igen érdekesen működik. Más és más okok miatt kívánja akár a cukrot, akár a zsírok különféle típusait. Sajnos az elmúlt évtizedekben a feldolgozott élelmiszerek rémisztő dolgokat műveltek mind a cukorral, mind a zsírral. Ennek következtében a feldolgozott, tartósítószeres, adalékanyagokat, rossz minőségű cukrokat és zsírokat tartalmazó élelmiszerek nagyon rossz folyamatokat generáltak a szervezetünkben.
Zsír: Egy harmincas, ülőmunkát végző nőnél a napi javasolt zsírmennyiség 69–71 gramm között lehet. Nem mindegy azonban, hogy milyen típusú zsírt fogyasztunk. Érdemes bölcsen választani.
Jó zsírok: Az olajos halakból származó zsírok rengeteg ómega 3 zsírsavat tartalmaznak, ezért az úgynevezett halzsírokat érdemes rendszeresen fogyasztani. Csakúgy, mint az avokádót, amely szintén fontos és hasznos növényi zsírt tartalmaz. Szintén jók a zsíros magvak vagy a belőlük származó olajok, mint a diófélék és a belőlük készült olajok vagy a lenmag és lenmagolaj. Ezek nagyon jó hatással vannak az idegrendszer és az ízületek működésére, jótékonyan hatnak a szívre és az érrendszerre, valamint nem terhelik meg a koleszterinszintet.
Telített zsírok: A húsokban és a tejtermékekben megtalálható zsírok szintén fontosak a szervezet számára. Segítik az agy működését, erősítik az idegrendszert, valamint elősegítik a kalcium felszívódását. Azonban naponta 20 grammnál többet nem javasolt ilyen zsírból fogyasztani, félő ugyanis, hogy lerakódik és túlsúlyt eredményez. Érdemes a minél kevésbé zsíros tejtermékeket és sovány húsokat választani, így jobban beoszthatjuk azt a napi 20 grammot.
Transzzsírok: Feldolgozott, tartósítószeres, adalékanyagokkal teli, bő zsírban vagy olajban sütött ételekben jelennek meg. sajnos a legtöbb esetben a szervezet ezeket a káros zsírokat képtelen lebontani. Amellett, hogy nehezítik az emésztést, zsír formájában lerakódnak, súlyfelesleget okoznak. Ráadásul súlyosan terhelik a szívet és az érrendszert, sőt növelik a rosszkoleszterin-szintet.
Cukor: Egyszerű vagy összetett, de szénhidrát.
Összetett szénhidrát: A teljes kiőrlésű gabonafélékben, zöldségekben, diófélékben, barna
rizsben megtalálható összetett, vagyis komplex szénhidrátok lassan emelik meg a vércukorszintet és hosszú időn át az optimális szinten tartják. Nem okoznak súlyos vércukoringadozást.
Egyszerű szénhidrát: Fehér cukor, fehér liszt, sütemények, kekszek, csokoládék. Mivel alacsony a rosttartalmuk, nem laktatnak eléggé. Sokat kell belőlük fogyasztani, hogy meglegyen a teltségérzet, ráadásul a vércukrot az egekbe emelik. Hogy aztán az 1-2 órán belül a mélybe zuhanjon, szédülést, hányingert és farkaséhséget okozva. Az ilyenfajta ételek rendszeres fogyasztása 2-es típusú diabéteszhez vezethet.
Édességfüggő vagyok, szükségem van az édes ízre, finom nassokra. Akár a főétkezéseimet is képes vagyok beáldozni egy csokiért. Menthetetlen az állapotom? Nem! De kitartás nélkül nem fog menni. Az édességfüggést gyakran saját lustaságuk miatt misztifikálják túl az emberek. Könnyebb édességfüggőnek, mint következetesnek lenni. Ha rágcsálni támad kedve, rágcsáljon répát. Ha ez a drasztikus váltás nem működne, jöjjön le az édességről fokozatosan. Naponta csak egy nassot engedélyezzen magának. Vásároljon diabetikus édességeket, és kezdjen sütni édesítőszerrel. És ha már csoki, legyen jó minőségű, minimum 70%-os étcsokoládé.
