Óriásplakáton hirdetik a drága készítményeket, varázslatos gyógyulást vagy éppen szépülést ígérnek az őssejtek segítségével. Persze mindezt nagyon sok pénzért. A laikusok még nem kísérik élénk figyelemmel a tudományos őssejtkutatásokat, így könnyebben bedőlnek a gyógyulás reményével kecsegtető, ám őket sokszor kihasználó cégeknek.
De mitől is olyan érdekesek az őssejtek?
Az őssejtek osztódásra képes sejtek, amelyek alkalmasak lehetnek sérült, roncsolt, károsodott vagy éppen hiányos sejtek pótlására. Mire az embrió 15 napos kort ér meg, az őssejtek javarészt specializálódnak – attól függően, milyen feladatokat látnak el –, ám kevés, úgynevezett szöveti őssejt is marad a szervezetben, amelyek nem specializálódnak. Az őssejteknek tehát több fajtáját is megkülönböztetjük, vannak köztük például idegi őssejtek, amelyek az idegrendszer kialakulásához szükségesek. Az őssejtek segíthetnek a gyógyulásban. Számos betegség köthető egy-egy őssejttípushoz, amelynek felhasználásával gyógyulás remélhető.
Más és más őssejt szükséges például a cukorbetegség, egy csonttörés vagy éppen a leukémia gyógyításához. „Az őssejtkutatás igen fontos területe az orvostudománynak, sok beteg számára ígérhet gyógyulást. Némely, benne rejlő lehetőség mára valósággá vált, ám nagyon fontos leszögezni: sokat tudunk az őssejtekről, ám még mindig nem tudunk mindent” – magyarázza dr. Kriván Gergely, a Szent László Kórház Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályának vezető főorvosa. A beültetett őssejt, más szóval graft feladata, hogy szaporodjon, hogy „túléljen” a szervezetben.
Fontos, hogy funkcionálisan is működjön, vagyis együttműködjön a többi sejttel. Lehetséges, hogy a szervezet kilöki az őssejtet. Előfordulhat az is, hogy a beültetett őssejt nem megfelelően funkcionál, megtámadja az immunrendszert, és akár nagyobb bajt is okozhat, mint aminek a gyógyítására rendelték. Pontosan ezért olyan fontos, hogy még többet megtudjunk az őssejtekről: jelenleg 190 országban zajlanak klinikai kutatások. Ahogyan azt Kriván Gergely a Magyar Tudományos Akadémián elhangzott előadásában is kifejtette, további probléma, hogy hiányzik a tájékoztatásból a visszajelzés.
A beszámoló arról, mi történt öt-tíz év, akár évtizedek múlva azokkal az emberekkel, akik sejttranszplantáción estek át. Sok a kókler, nemegyszer fordult elő, hogy ukrán vagy éppen kínai „őssejtklinikáról” érkeztek betegek a Szent László Kórházba. „Léteznek olyan helyek, ahol etikai megfontolás nélkül, nagyon sok pénzért kínálnak őssejtbeültetéseket, amelyek kimenetele igencsak kérdéses” – magyarázza a szakember. Gond tehát, hogy a tájékoztatás sokszor egyoldalú, nem nyújt elegendő információt.
Amikor gyógyít a köldökzsinórvér
Ma már szinte alig találni olyan családot, ahol a baba érkezése előtt nem lenne téma a köldökzsinórvér-levétel. Az őssejtterápia ezen formája már régóta lehetőség a szülők számára, ám abban továbbra sincs egységes álláspont, hogy valóban, minden szülésnél érdemes-e élni vele. „A köldökvérből származó őssejt előnye, hogy könnyen kinyerhető és tárolható (lefagyasztható), fiatal őssejteket tartalmaz. Mivel az újszülött vérsejtjeit gyűjtik össze, ezért jól szaporodó, fiatal sejtpopulációról beszélünk.
Ezek a sejtek sok esetben toleránsak az idegen sejtekkel szemben, ellentétben a felnőtt donorokból származó sejtekkel. A levétel is kockázatmentes, nem jár semmilyen fájdalommal, és ami szintén fontos: nagy valószínűséggel nem tartalmaznak olyan vírusokat, amelyek később megbetegedést okozhatnak a szervezetben. Ráadásul a minta bármikor rendelkezésre áll, akármikor felhasználható, amikor szükség van rá” – magyarázza a szakember.
