Sokat emlegetett fogalom a tavaszi fáradtság, pedig igazából téli fáradtságról kellene beszélni. Az más kérdés, hogy valóban fáradtságról van-e szó, vagy csak így a legkönnyebb a jelenséget megfogalmazni?

A téli fáradtság

A természet ritmusa

A természetnek megvan a ritmusa, gondoljunk csak az évszakok változására: tavasszal ébred, nyáron ragyog, ősszel visszavonul, télen pedig alszik a növényvilág. A téli álmot alvó állatoknál is megfigyelhető ez a rendszer. Rendszertanilag mi is az állatvilághoz tartozunk, de nem alszunk téli álmot – legalábbis nem a szó klasszikus értelmében. Az anyagcsere – aminek része az emésztés, a sejtek energianyerő képessége, illetve a raktározásra való hajlam – mutatja a ciklikusságot, amit a természet diktál. A jelenség ma is létezik, persze a civilizáció hatására nem teljesen úgy, ahogy a természetben élő állatoknál.

Az anyagcsere nem csak a sejtekben végbemenő folyamat. Az egész szervezet működése szempontjából bonyolult jelenségről van szó, melynek része az aktuális hormonszintek, az idegi és szellemi funkciók, az immunfolyamatok, az emésztés stb. egymásra hatása. És ez a rendszer, a szervezetünk ugyanúgy kicsit visszavonul télen. Túlságosan leegyszerűsítve azt mondhatnánk, hogy ősz végén, tél elején felkészülünk a hidegre. Ennek része, hogy az anyagcsere lassul, beindulnak a raktározó folyamatok, hogy egy kis zsírréteget aggathassunk magunkra.
 

A cél a hidegtől való védelem, hőszigetelő réteg építése, illetve, energiaraktárak képzése, amiket majd a test fel tud használni. Szemléljük egy kicsit távolabbról is a dolgot. Télen hideg van, és a természet alszik. Ilyenkor – evolúciós szempontból – alig lehet mit csinálni, tehát a tevékenységek köre is szűkül. ráadásul sokkal kevesebb a természetben hozzáférhető táplálék. Így érthető, hogy nem csak az anyagcsere, de a mozgás is, a szellemi funkciók is korlátozódnak. Így már teljesebb a téli fáradtság fogalma.

Mit tehetünk ellene?

Először is lehet trükközni, de figyelembe kell venni azt is, hogy egységben élünk a természettel, tehát ne akarjuk becsapni a rendszert. Épp eléggé be van az csapva, gondoljunk csak a januárban, februárban rügyező fákra, amelyek aztán elhalnak a március eleji fagyokban. ezért a legfontosabb, hogy adjuk meg a testünknek, ami jár, és aludjunk jó sokat – ezután jöhet a trükközés.

1. Mozogjunk sokat!

A természet és a test ébredése is mozgással jár. A mozgás közli a szervezettel, hogy itt az ébredés ideje, vége a téli álomnak. A mozgás gyorsítja az anyagcserét is. Ez nem a nagy állóképességi edzések időszaka. A legjobb, ha interval tréningeket végzünk, illetve intenzív erőgyakorlatokat. Ezek azok, amelyek a legjobb anyagcsere-gyorsító hatással rendelkeznek. Lehet persze állóképességi edzést is végezni (főként, ha ilyen típusú versenyre készülünk), de ne az legyen az edzés gerince! Az az edzésforma ugyanis az energiatartalékolásra trenírozza a testet.

2. Melegítsük a testünket!

Az egyes pontban említett mozgás erre is hatással van, de szaunázhatunk is vagy vegyünk forró fürdőket. A meleg tudatja a testünkkel, hogy itt az „ébredés” ideje. Tavasszal a hőmérséklet is melegszik, a napsütés egyre intenzívebb, ezt kell imitálni. Testünk legjobban a láb felől melegszik. Ha esténként forró vizes lábfürdőt veszünk, az már önmagában sokat számít. Alternatívaként töltsünk meg egy vizespalackot forró vízzel, és azt görgessük a talpunk alatt az esti olvasgatás vagy filmnézés alatt.

3. Pörgessük fel zsírral az anyagcserét!

Fogyasszunk megfelelő mennyiségű zsiradékot. A legjobb a vaj, a ghí, illetve az extraszűz kókuszzsír. Együnk zsírt edzés után is, illetve előzzük meg vele a sóvárgást. Döbbenetes módon működik a dolog. És ami a legfontosabb, nem fogunk tőle hízni!

Ezek is érdekelhetnek

A legjobb nyári szépségtrükkök, amelyek valóban beválnak
Lehet, hogy idén nyáron nem a legújabb ruhadarab vagy a trendi smink lesz a legjobb befektetésed, hanem néhány egyszerű szépségápolási szokás. A tudatos bőrápolás segít abban, hogy a bőröd egészséges, hidratált és ragyogó maradjon még a legforróbb napokon is. Mutatjuk, mire érdemes figyelned, ha szeretnéd kihozni magadból a legtöbbet ezen a nyáron.
A nyár egyik legegészségesebb levese: kovászosuborka-leves
A nyári hőségben kevés dolog esik jobban, mint egy hideg, frissítő és könnyű leves. A kovászos uborka nemcsak savanyúságként állja meg a helyét, hanem egy különleges, krémes leves alapanyagaként is.
Édes pillanatok – Finomságok 100 kalória alatt
Negyven felett az anyagcsere megváltozik, és előfordulhat, hogy a „bűnözések” bizony már nyomot hagynak egy-két pluszkiló formájában. Ha azonban okosan választ, könnyen csillapíthatja édesség utáni vágyát úgy, hogy kihagyja az extra cukrot és a felesleges kalóriákat. A jó döntések hozzájárulnak a diéta sikeréhez, a boldog, egészséges és energikus élethez.
Mandulás-epres pite: a nyári desszert, glutén és cukormentesen
Ugye te is ismered azt az érzést, amikor megkívánsz valami sütit, de nem szeretnéd tönkretenni az egész heti diétát? Jó hír: ezzel az epres recepttel nem kell választani az élvezet és a tudatos étkezés között.
A vércsoportdiéta nagy átverés? Szakértő mondta el az igazságot
A vércsoportdiéta sokak szerint működhet, egy táplálkozási tanácsadó azonban a Borsnak elárulta, miért nincs mögötte meggyőző tudományos bizonyíték, és milyen veszélyeket rejthet.
Diétás túrós-sajtos pogácsa: gyors, omlós és laktató
Puha, omlós, sajtos és még diétába is belefér – ez a diétás pogácsa tökéletes, ha valami sós finomságra vágysz bűntudat nélkül. Ráadásul gyorsan elkészül, nincs szükség hosszú kelesztésre, és egyszerű alapanyagokból is fantasztikusan finom lesz.
Ennyi mindenre jó a kreatin – nem csak izomnöveléshez!
A kreatin egy természetesen előforduló vegyület, amely főként az izmokban tárolódik. A szervezet is előállítja, de húsból és halból is jutunk hozzá. Legfontosabb feladata az energiaellátás támogatása, különösen rövid, intenzív terhelések során. Emiatt lett a sportolók egyik kedvence.
10 bevált módszer, hogy a klimax alatt is elkerüld a hízást
Mutatjuk azt a 10 bevált módszert, amely valóban segíthet menopauza alatt is formában maradni.