Javítja a memóriát

Pontos oka ugyan nem ismert, de az biztos, hogy egy pihentető, frissítő alvás jó hatással van az agyműködésre. A tanulás utáni alvási időszak megerősíti a tanulás során szerzett tapasztalatokat. Nemcsak az új tudásanyag rögzül, hanem változás figyelhető meg az adott területek agyi aktivitásában is.

Meghosszabbítja az életet

Az okok ebben az esetben sem egyértelműek. Az biztos, hogy a tartós kialvatlanság felborítja az anyagcsere és a hormonháztartás működését, súlyosbítva a már meglévő betegségeket. Az éjszakánként legalább 6-8 órát alvók tovább élnek, mint azok, akik csak 4 órát alszanak – derül ki felmérésekből. Mint ahogy az is bebizonyosodott, hogy azok az idős emberek, akik napközben is lepihennek és alszanak, gyakrabban halnak meg szív- és érrendszeri betegségekben, mint azok, akik csak éjszaka alszanak.

Befolyásolja az életminőséget

Ha az alvás mennyisége, minősége kedvezőtlenül változik, és ez az állapot huzamosabb
ideig – több mint egy hónapig – fennáll, a mindennapok során egyre több kellemetlenséggel kell szembenézni. A kialvatlanság hátráltat a tanulásban, a munkában, rombolja a szociális kapcsolatokat. Ha viszont valaki „jól” alszik, akkor jobban is érzi magát.

Csökkenti a gyulladást

Különböző gyulladásos folyamatok felelősek egyes szívbetegségek, a stroke, a magas vérnyomás, a cukorbetegség kialakulásáért. A kevés és rossz minőségű alvás megnöveli a vérben lévő gyulladásos fehérjék szintjét. Ez ellen azonban lehet tenni: az alvászavarok kezelésével csökkenthető annak kockázata, hogy a gyulladások negatív hatásai érvényesüljenek.

Kreatívabbá tesz

Egy pihentető alvás után jelentősen megnő a kreatív ötletek száma. Azoknak, akik legalább 6-8 órát alszanak naponta, jobb ötleteik támadnak, hatékonyabban oldják meg a problémákat, mint azok, akik kevesebbet pihennek éjszaka. A kreativitásra a délutáni – legfeljebb 30 perces – szieszta is ilyen jótékony hatással van.

Javítja a teljesítményt

Napi 10 óra alvás hét-nyolc héten keresztül növeli az állóképességet, csökkenti a nappali fáradtságérzetet. Az alvás így kulcsszerepet játszik az élsportban a kimagasló eredmények elérésében: több és pihentető alvással komoly teljesítménynövekedés érhető el, és biztosítható a maximális teljesítmény eléréséhez szükséges energiatöbblet.

Segíti az ideális testsúly megőrzését

Az alváshiány megnöveli az éhségérzetért felelős grelin hormon szintjét, miközben a jóllakottságot jelző leptin szintjét csökkenti. Elegendő alvás esetén a grelinszint változatlan marad. Mivel a grelin a zsírvisszatartást is serkenti, az alváshiány magyarázza azt is, hogy a kevesebbet alvók miért súlyosabbak. Ez a hormon ugyanis csökkenti az elégetett kalóriák számát és növeli a glükóztermelést.

Csökkenti a stresszt

Nem véletlen, hogy a napi minimum alvásidőt 8 órában állapították meg a szakemberek. Ennél kevesebb alvás esetén a szervezet ingerküszöbe csökken és érzékenyebbé válik az őt ért környezeti hatásokra. Emelkedik a vérnyomás és beindul a stresszhormon termelődése, megnövelve a szívinfarktus és az agyvérzés kialakulásának kockázatát.

Elűzi a depressziót

Az alvás számos, a szervezetben lejátszódó kémiai folyamatot befolyásol, köztük a szerotonin termelődését is. A „boldogsághormon” alacsony szintje segíti a depreszszió kialakulását. Elegendő alvás esetén a szerotonin emelkedett szintje kiegyensúlyozottá, aktívabbá tesz.

Segíti a rák megelőzését

Az alvásproblémák a hormonháztartás zavarához vezethetnek, egyebek mellett megváltoztatják a szervezet melatoninszintjének alakulását. A melatonint a tobozmirigy alvás közben termeli. Ez a hormon csak sötétben termelődik, ezért fontos, hogy a pihenés mindig teljes sötétben történjen. A melatonin semlegesíti a káros szabad gyököket.