A ma emberének élete az előző generációéhoz képest annyival gyorsabb, mint egy versenyautó egy oldsmobile-hoz képest. Ez a rohanás, valamint az, hogy sokan nem a saját biológiai ritmusuknak megfelelően élnek, megnöveli a betegségek kialakulásának kockázatát.

Bagoly? Pacsirta? A kronotípusod az egészségedre is hatással lehet

A kronobiológia az embereket napszaki ritmusuk alapján csoportokba sorolja, ezek a kronotípusok. Többféle felosztás létezik, amelyek közül a legrégebbi és egyben a legismertebb a korán kelőket pacsirtáknak, az éjszaka is aktív, későn kelő embereket pedig baglyoknak nevezi. Ez a csoportosítás az alvásritmusra és a koncentrálóképességre fókuszál.

kronotípusok bagoly pacsira

Fotó: Shutterstock

 

Egy viszonylag új felosztás szerint négy kronotípust különböztethetünk meg: a reggeli oroszlánt, az esti farkast, a köztes típusba sorolható medvét és az álmatlanságban szenvedő delfint. Itt az energiaszabályozásra helyeződik a hangsúly, arra, hogy az egyes típusoknál az anyagcsere és a napi ritmus hogyan kerülhet összhangba.

 

Két sérülékenyebb életszakasz

– Kutatások szerint azt, hogy a kronotípusok közül melyik csoportba tartozunk, fele-fele arányban a genetikai örökségünk, illetve a környezet határozza meg. Vagyis a genetikai, biológiai sajátosságaink mintegy „kijelölik”, hogy számunkra milyen életritmus lenne ideális. Ugyanakkor bizonyos életszakaszokban, bizonyos körülmények között képesek vagyunk változtatni, alkalmazkodni az elvárásokhoz, akár hosszabb távon is más ritmusban élni anélkül, hogy ennek súlyos következményei lennének a működésünkre, az egészségünkre nézve – vezet be a kronotípusok rejtelmeibe dr. Rigó Adrien egészségfejlesztő szakpszichológus, az ELTE PPK egyetemi docense.

Az életritmusunktól nagyon eltérő életmód azonban egészségi problémákhoz, illetve megemelkedett szerhasználathoz vezethet.

– Fiatal felnőttkorban viszonylag rugalmasak vagyunk. Azonban létezik két olyan sérülékeny életszakasz, amikor fogékonyabbá válunk a kronotípussal összefüggő problémákra. Az egyik ilyen életszakasz a serdülőkor, amikor az estiség irányába való eltolódás figyelhető meg, a környezet számára is jól érzékelhető jellemzőkkel (nehéz reggeli felkelés, nappali álmosság, éjszakai aktivitás, alvászavarok stb.). Ezzel szemben, idősödve a reggeliség irányába tolódunk el, és egyúttal kevésbé tudunk alkalmazkodni, idegrendszeri és hormonális okok miatt csökken a rugalmasságunk.

 

Kronotípusok és betegségek

– Kutatások igazolják, hogy bizonyos betegségekre hajlamosabbak az esti emberek. Ebben az úgynevezett szociális jetlag is szerepet játszhat, vagyis az, hogy az estibb típusú emberek a társadalmi elvárások, például korai kelés, korai munkakezdés miatt kevésbé tudnak a saját ritmusuknak megfelelően élni, és emiatt egészségileg sérülékenyebbé válhatnak. Az okok között szerepelhet a ritmusváltakozás, például az éjszakai műszak is. Az esti emberek hajlamosabbak a szív- és érrendszeri, illetve az anyagcsere-betegségekre – magyarázza dr. Rigó Adrien.

– Különböző belső ritmusaink vannak, így például az alvásnak és az ébrenlétnek, a veseműködésnek, a szívműködésnek, a hormonok szabályozásának is saját ritmusa van. Ha ezt nem vesszük figyelembe, és folyton csak rohanunk, akkor megzavarjuk e belső ritmusok összerendeződését. Ha pedig a különböző biológiai ritmusaink nem működnek összhangban, vagyis deszinkronizáció lép fel, akkor ez komoly működési zavarokat eredményezhet. És a már említett betegségeken túl akár bizonyos daganatfajták kialakulásának nagyobb kockázatához vezethet.

A mentális zavarok és a lelki betegségek szintén inkább az esti embereket érintik.

– A különböző szerek használatában, például dohányzás, alkoholfogyasztás, tudatmódosító szerekkel való élés is ők vezetnek – mondja a pszichológus. – Ennek a hátterében az állhat, hogy gyakrabban küzdenek fáradtsággal, alvási nehézségekkel, és ezt igyekeznek kompenzálni. Nagy mintán végzett statisztikai elemzések szerint a hangulat- és az evészavarok is gyakoribbak náluk. Az említett hátrányok azonban megfelelő életmóddal, figyelemmel, tudatossággal, szabályozottsággal jól menedzselhetők, ellensúlyozhatók.

 

Időbe telik megszokni a változást

Az egyéni tudatosságon, felelősségen túl ideális lenne, ha az esti emberek igényeit a szociális környezet és a társadalom is jobban figyelembe venné. Bizonyos országokban már van erre példa, ilyen a rugalmasabb munkarend és az iskolai órák későbbi kezdése. A biológiai ritmus felborulását, különféle egészségi problémákat – például alvás- és hangulat-, illetve koncentrációs zavarokat – okozhat az óraátállítás is. Időbe kerül, míg az emberek megszokják a változtatást, és belezökkennek az új ritmusba.

 

A 24 óra valójában nem 24

Ha teljesen ingermentes környezetben vannak az emberek, ahol nem váltja egymást sötétség és világosság, akkor kiderül, hogy a napi bioritmus nem huszonnégy órás, hanem kicsit hosszabb, egyénenként változó, huszonnégy és huszonöt óra közötti érték lehet. Emiatt mindenkinek mindennap egy picit „vissza kell állítania” a belső óráját, hogy alkalmazkodjon a huszonnégy órás ritmushoz.

– Ez megterheli a szervezetet, hiszen olyan, mintha folyamatosan időzónaváltásban lenne – állapítja meg dr. Rigó Adrien. – A kutatók úgy vélik, hogy ez evolúciós örökség, régebben valószínűleg lassabban forgott a Föld a saját tengelye körül, mint ma, viszont genetikai-biológiai szinten az emberek még nem alkalmazkodtak ehhez. A kronotípusok témájával kapcsolatos eredmények tükrében fontos, hogy megértsük, megvan a saját felelősségünk is abban, hogyan szervezzük az életünket. Fogadjuk el és vállaljuk a kronotípusunkat. Tekintsünk értékként létünkre, és próbáljunk meg a saját bioritmusunknak megfelelően élni – javasolja a szakember.

 

EZ IS ÉRDEKELHET:

 

 

Hozzászólások

Vásárolj Kiváló Minőségű Élelmiszert!
Szeretnél minőségi, biztonságos élelmiszert vásárolni? A Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer garanciát ad arra, hogy magas minőségű termékekhez juss hozzá.
Együnk jót, és tegyünk jót!
Akár home office-ban dolgozunk, akár bejárunk a munkahelyünkre, rengeteg időt spórolhatunk meg azzal, ha házhoz rendeljük a kedvenc ételeinket – ezzel ráadásul a kedvenc éttermeinket is támogatjuk!
Betegséget jelezhet, ha a fűtött szobában, jól beöltözve is fázol
Teljesen normális, ha télen a rosszul fűtött irodában didergünk. Ám ha folyton fázunk, még akkor is, ha a meleg szobában ülünk, akkor talán valami bajt jelez a szervezetünk.
Edzd az akaraterőd! – Az ünnepek környékén jól jön
Az ünnepek közeledtével valószínűleg nagyobb szükséged lesz az akaraterődre, mint az év többi részében. Itt az ideje, hogy rágyúrj egy kicsit ezzel az edzéstervvel.
7 elterjedt mítosz a pilatesről
A pilates egyre népszerűbb a nők körében, mégis sok a hibás információ a testmozgás ezen formájáról. Íme, a leggyakoribb tévhitek – és a cáfolatok!
Hónapokig tarthat, míg a COVID-19 után a tüdő egészsége helyreáll
A koronavírus-fertőzésen átesett betegek közül többen elhúzódó panaszokról számolnak be. A szaglás elvesztése, a fejfájás és fáradtságérzet mellett sokaknál tartósan fennáll a nehézlégzés, légszomj és köhögés is.
Vágjunk bele az orvosi diétába szakember segítségével!
Praktikus tippekkel, trükkökkel pl. szaktanácsadással elérhetjük a kívánt alakot, és ismét jól érezhetjük magunkat a bőrünkben.
Hogyan kerülhető el a jojóeffektus a ketogén diéta után?
Hogyan lehet a ketogén diétáról visszatérni a „normális”, kiegyensúlyozott étrendhez anélkül, hogy visszahíznánk a leadott kilókat? Fülöp Lili dietetikus válaszol.
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.