A ma emberének élete az előző generációéhoz képest annyival gyorsabb, mint egy versenyautó egy oldsmobile-hoz képest. Ez a rohanás, valamint az, hogy sokan nem a saját biológiai ritmusuknak megfelelően élnek, megnöveli a betegségek kialakulásának kockázatát.

Bagoly? Pacsirta? A kronotípusod az egészségedre is hatással lehet

A kronobiológia az embereket napszaki ritmusuk alapján csoportokba sorolja, ezek a kronotípusok. Többféle felosztás létezik, amelyek közül a legrégebbi és egyben a legismertebb a korán kelőket pacsirtáknak, az éjszaka is aktív, későn kelő embereket pedig baglyoknak nevezi. Ez a csoportosítás az alvásritmusra és a koncentrálóképességre fókuszál.

kronotípusok bagoly pacsira

Fotó: Shutterstock

 

Egy viszonylag új felosztás szerint négy kronotípust különböztethetünk meg: a reggeli oroszlánt, az esti farkast, a köztes típusba sorolható medvét és az álmatlanságban szenvedő delfint. Itt az energiaszabályozásra helyeződik a hangsúly, arra, hogy az egyes típusoknál az anyagcsere és a napi ritmus hogyan kerülhet összhangba.

 

Két sérülékenyebb életszakasz

– Kutatások szerint azt, hogy a kronotípusok közül melyik csoportba tartozunk, fele-fele arányban a genetikai örökségünk, illetve a környezet határozza meg. Vagyis a genetikai, biológiai sajátosságaink mintegy „kijelölik”, hogy számunkra milyen életritmus lenne ideális. Ugyanakkor bizonyos életszakaszokban, bizonyos körülmények között képesek vagyunk változtatni, alkalmazkodni az elvárásokhoz, akár hosszabb távon is más ritmusban élni anélkül, hogy ennek súlyos következményei lennének a működésünkre, az egészségünkre nézve – vezet be a kronotípusok rejtelmeibe dr. Rigó Adrien egészségfejlesztő szakpszichológus, az ELTE PPK egyetemi docense.

Az életritmusunktól nagyon eltérő életmód azonban egészségi problémákhoz, illetve megemelkedett szerhasználathoz vezethet.

– Fiatal felnőttkorban viszonylag rugalmasak vagyunk. Azonban létezik két olyan sérülékeny életszakasz, amikor fogékonyabbá válunk a kronotípussal összefüggő problémákra. Az egyik ilyen életszakasz a serdülőkor, amikor az estiség irányába való eltolódás figyelhető meg, a környezet számára is jól érzékelhető jellemzőkkel (nehéz reggeli felkelés, nappali álmosság, éjszakai aktivitás, alvászavarok stb.). Ezzel szemben, idősödve a reggeliség irányába tolódunk el, és egyúttal kevésbé tudunk alkalmazkodni, idegrendszeri és hormonális okok miatt csökken a rugalmasságunk.

 

Kronotípusok és betegségek

– Kutatások igazolják, hogy bizonyos betegségekre hajlamosabbak az esti emberek. Ebben az úgynevezett szociális jetlag is szerepet játszhat, vagyis az, hogy az estibb típusú emberek a társadalmi elvárások, például korai kelés, korai munkakezdés miatt kevésbé tudnak a saját ritmusuknak megfelelően élni, és emiatt egészségileg sérülékenyebbé válhatnak. Az okok között szerepelhet a ritmusváltakozás, például az éjszakai műszak is. Az esti emberek hajlamosabbak a szív- és érrendszeri, illetve az anyagcsere-betegségekre – magyarázza dr. Rigó Adrien.

– Különböző belső ritmusaink vannak, így például az alvásnak és az ébrenlétnek, a veseműködésnek, a szívműködésnek, a hormonok szabályozásának is saját ritmusa van. Ha ezt nem vesszük figyelembe, és folyton csak rohanunk, akkor megzavarjuk e belső ritmusok összerendeződését. Ha pedig a különböző biológiai ritmusaink nem működnek összhangban, vagyis deszinkronizáció lép fel, akkor ez komoly működési zavarokat eredményezhet. És a már említett betegségeken túl akár bizonyos daganatfajták kialakulásának nagyobb kockázatához vezethet.

A mentális zavarok és a lelki betegségek szintén inkább az esti embereket érintik.

– A különböző szerek használatában, például dohányzás, alkoholfogyasztás, tudatmódosító szerekkel való élés is ők vezetnek – mondja a pszichológus. – Ennek a hátterében az állhat, hogy gyakrabban küzdenek fáradtsággal, alvási nehézségekkel, és ezt igyekeznek kompenzálni. Nagy mintán végzett statisztikai elemzések szerint a hangulat- és az evészavarok is gyakoribbak náluk. Az említett hátrányok azonban megfelelő életmóddal, figyelemmel, tudatossággal, szabályozottsággal jól menedzselhetők, ellensúlyozhatók.

 

Időbe telik megszokni a változást

Az egyéni tudatosságon, felelősségen túl ideális lenne, ha az esti emberek igényeit a szociális környezet és a társadalom is jobban figyelembe venné. Bizonyos országokban már van erre példa, ilyen a rugalmasabb munkarend és az iskolai órák későbbi kezdése. A biológiai ritmus felborulását, különféle egészségi problémákat – például alvás- és hangulat-, illetve koncentrációs zavarokat – okozhat az óraátállítás is. Időbe kerül, míg az emberek megszokják a változtatást, és belezökkennek az új ritmusba.

 

A 24 óra valójában nem 24

Ha teljesen ingermentes környezetben vannak az emberek, ahol nem váltja egymást sötétség és világosság, akkor kiderül, hogy a napi bioritmus nem huszonnégy órás, hanem kicsit hosszabb, egyénenként változó, huszonnégy és huszonöt óra közötti érték lehet. Emiatt mindenkinek mindennap egy picit „vissza kell állítania” a belső óráját, hogy alkalmazkodjon a huszonnégy órás ritmushoz.

– Ez megterheli a szervezetet, hiszen olyan, mintha folyamatosan időzónaváltásban lenne – állapítja meg dr. Rigó Adrien. – A kutatók úgy vélik, hogy ez evolúciós örökség, régebben valószínűleg lassabban forgott a Föld a saját tengelye körül, mint ma, viszont genetikai-biológiai szinten az emberek még nem alkalmazkodtak ehhez. A kronotípusok témájával kapcsolatos eredmények tükrében fontos, hogy megértsük, megvan a saját felelősségünk is abban, hogyan szervezzük az életünket. Fogadjuk el és vállaljuk a kronotípusunkat. Tekintsünk értékként létünkre, és próbáljunk meg a saját bioritmusunknak megfelelően élni – javasolja a szakember.

 

EZ IS ÉRDEKELHET:

 

 

Hozzászólások

Néhány diétás szabály, amit minden nőnek ismerni kell
28 naponta a legtöbb nő életében beköszöntenek azok bizonyos nehéz napok. Ilyenkor tombolnak a hormonok, és a pokolba kívánnánk az egészet.
Őrültség vagy zseniális? Kik azok a húsevő vegetáriánusok?
A gondosan összeválogatott vegetáriánus étrend nagyon egészséges. Akadnak is jó néhányan, akik szeretnék ezt követni, de mégsem tudnak lemondani a hús ízéről. Pedig erre is van megoldás!
Kövér vagyok? Vagy mégsem? Íme a jel, hogy diétáznod kell
Létezik néhány egyszerű módszer, amivel könnyedén megállapíthatjuk, tényleg érdemes-e belekezdenünk egy fogyókúrába.
5+1 recept, hogy ne egészségtelen felvágottat egyél
Nálad is gyakran kerül az asztalra egy-egy szelet kenyér sajttal, májassal, párizsival, dobozos túrókrémmel. De belegondoltál-e már, mennyi tartósítószert eszel meg így? Mutatjuk, mit készíts el ezek helyett gyorsan.
Egészség, fogyás, finom ételek- a keto mind tudja ezt
Mai rohanó világunkban az egészséges étkezés egy olyan hívó szó, amire legtöbbünk pozitívan reagál. Ki ne szeretne úgy megszabadulni a felesleges testzsírtól, hogy közben finom és tápláló, de egészséges ételeket ehet?
Zseniális ötletek, hogy könnyedén menjen a diéta
Ugye egyetértünk abban, hogy néha a legapróbb ötletekkel érjük el a legnagyobb sikereket. Nincs ez másképp a diétában sem. Ha a következő trükköket kipróbálod, biztos, hogy könnyebben peregnek le rólad a kilók.
A kerékpározás egészségmegőrző hatásai
A kerékpározás és annak jótékony az egészségügyi hatásainak kapcsolatával napjainkra már egyre többen vannak tisztában. Szerencsére egyre inkább népszerűbbé válik ez a sportág, akár „csak” hobbistaként akár profiként műveljék is.
Egészséges fogyás szénhidráttal
Amikor valaki diétázni kezd, az első teendői között van a szénhidrátbevitel minimalizálása. Vagyis, villámgyorsan kizárja étrendjéből a magas szénhidráttartalmú vagy annak vélt ételeket. Ez egyrészt helyes, hiszen például a finomított cukor vagy a fehér kenyér valóban nem segítenek egy diétában. Másrészt, valamennyi szénhidrátra a szervezetnek szüksége van, annak hiányában ugyanis súlyos tünetekkel, problémákkal kell szembenéznünk.
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.