A fogyásnak számos aspektusa van. A kulcs a diéta mellett az anyagcsere sebessége, illetve a felesleges energia elégetésének vagy elraktározásának kérdése. A kalóriamegszorítás problémája éppen az, hogy lassítja az anyagcserét, és a szervezetet raktározó üzemmódra állítja.
Nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos
Az nyilvánvaló, hogy a kalóriamegszorítást nem lehet hosszú távon tartani, és nincs is értelme. Ha nem érezzük jól magunkat közben, ha úgy érezzük, hogy nincs elég energiánk, vagy egyszerűen csak soha sincs elégedettségérzésünk, az biztosan nem jó. A jó étrend az, ami mellett nem vagyunk éhesek. Az éhséget azonban nemcsak a kevés kalória, hanem a megfelelő minőségű tápanyagok és mikrotápanyagok elégtelen bevitele is okozhatja.
Vannak tápanyagok, amelyek lassítják, vannak, amelyek gyorsítják az anyagcserét. Ez egy másik aspektus, de nehéz megmondani, hogy mi a diéta kulcsa, hiszen az, hogy kinél melyik tápanyag hogyan működik, nem feltétlenül egységes. A legfontosabb ebből a szempontból az, hogy valamely összetevő okoz-e gyulladást a szervezetben vagy sem. Itt válik fontossá a bélflóra is, ugyanis egyensúlyzavara gyulladást okozhat a szervezetben!
A bélflóra egyensúlya
A beleinkben rengeteg baktérium található, melyek velünk szimbiózisban, vagyis kölcsönösen előnyös együttélésben vannak. Kölcsönösen csak megfelelő baktériumokkal előnyös az együttélés. A beleinkben található baktériumok száma tízszerese a testünkben található sejtek számának. Jelen tudásunk szerint már több mint tízezer különböző fajta baktériumról tudunk, amelyek itt találhatók. Vannak közöttük „jó” és „rossz” baktériumok. A jónak nevezett baktériumok előnyösek számunkra.
Segítik az emésztést, javítják a bélmozgást, bizonyos vitaminokat termelnek (pl. K2, B12 stb.), információval szolgálnak az immunrendszer számára, és segítenek védekezni a külső kórokozókkal szemben. Nem képeznek gázokat, sőt, segítenek eltüntetni azokat. Ezzel szemben a „rossz” baktériumok nem előnyösek számunkra, fokozzák a gyulladásos folyamatokat, megzavarják az immunrendszert – amely így „ártatlan” tápanyagokat is idegenként ismerhet fel –, és gázosítanak. A „rossz” baktériumok által okozott gyulladásos reakciók részben felelőssé tehetők az inzulinrezisztenciáért, valamint az ennek talaján kialakuló elhízásért is.
Mit fogyasszunk?
A baktériumok számával könnyű dobálózni, de tény, hogy modern társadalmunkban kevesebb az ilyen baktérium, mint a természetes táplálékon élő embereknél. A feldolgozott táplálékok, a tartósító-, színező- és ízesítőadalékok nem támogatják a „jó” baktériumokat. Azoknak rostokra, cellulózra, számunkra emészthetetlen komplex szénhidrátokra van szükségük. A „rossz” bacik fő tápanyaga a cukor és a gyorsan felszívódó szénhidrátok. Ezek alapján könnyen elképzelhetjük, mivel teszünk rosszat és mivel teszünk jót a szervezetünknek.
