Kisiskolás voltam, amikor a kötelező allergiavizsgálatkor a megszokottak mellett újabb piros pontok „izzottak” fel az alkaromon. Tej- és tojásallergia. Megnyugtattak, gyerekkorban ez gyakori (nálam talán a naponta elfogyasztott három-négy tojás és félliternyi kakaó is hozzájárulhatott a kialakulásához), de ilyenkor ez nem végleges, ki lehet nőni. És valóban, visszafogott étkezés, a „bűnös” ételek kiiktatása megoldotta a gondot. Azóta pedig – visszafogottan ugyan, de – újra élvezhetem ezeket az élelmiszereket.
De mi okozza az érzékenységet a tojásra, illetve egyre gyakrabban a szójára is, felnőtt- és gyerekkorban egyaránt?
Mire vagyunk allergiásak?
A szakemberek így fogalmaznak: „Allergénnek az olyan táplálékkomponenseket hívjuk, amelyek nem várt, jellegzetes immunológiai reakciót indítanak el a szervezetben. A táplálékallergének általában fehérjetermészetű anyagok. A tyúktojás legjellemzőbb allergénjei az ovalbumin, az ovomucoid, az ovomucin, az ovotranszferrin és a lysozime fehérjekomponensek. A tojás két alkotórésze közül a tojásfehérje erősebb allergiát kiváltó képességgel rendelkezik, mint a tojássárgája. Ez főleg magasabb ovoalbumintartalmának köszönhető.
A szója (Gycine max) allergénjei közül a leginkább reakciót kiváltók a Gly m 1 jelzésű proteinek (alfa- és béta-conglycinin), illetve a szójababban található tripszin inhibitor. Mindkét táplálék allergénfehérjéi hőstabilak, így hőkezeléssel nem csökkenthető az allergén tulajdonságuk, azonban a szójaallergén esetén kicsit hosszabb, bő negyedórás főzéssel már jelentős mértékben csökkenthető.”
Többet fogyasztjuk, mint hinnénk
A szója az egyik legkedveltebb fehérjeforrás, fogyasztásának elterjedése a nyolcvanas évekre tehető. Nem véletlenül olyan népszerű: felhasználása igencsak sokrétű, a tejérzékenyek, a vegetáriánusok előszeretettel fogyasztják. Nem számolunk azonban a ténnyel, hogy nem csak akkor veszünk magunkhoz szóját, mikor szójatejet iszunk, tofut vagy szójavirslit eszünk. (További gondot okozhat, hogy aki a tehéntejre allergiás, az sok esetben a szójababra is az, így a laktózmentes diétából a szójatejet is ki kell tiltania.) A megoldás a legtöbb esetben a szigorú megvonás.
Jó hír, hogy aki kisgyermekkorban érzékeny a szójára vagy a tojásra, jó eséllyel pár éven belül kinőheti azt. Mindez rendkívül szigorú diétához vezethet – ahogyan a tojásérzékenység is. Hiszen ha jól megnézzük a címkéket, majdnem az összes tésztafélében találunk tojást, ráadásul az otthoni főzőcskézést, a sütemények elkészítését is megnehezíti, ha tojás nélkül kell boldogulnunk. Még nagyobb gondot okozhat, hogy ma már egyes gyógyszerek, gyógykészítmények, némely oltási vakcina is tartalmazhat tojás- vagy szójaszármazékot, így erről érdemes az orvosunknál, gyógyszerészünknél előre tájékozódni.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy a szója mellett más hüvelyesek is gyakran váltanak ki allergiás reakciót, ilyen például a földimogyoró, a borsó, a csicseriborsó, a lencse, a tamarind, a limabab, a mungóbab. Érdemes ezeket is kerülni, főleg gyerekkori allergia esetén – figyelmeztetnek a szakemberek –, mert keresztreakciót mutathatnak egymás között.
Allergiás reakciók
Abban az esetben, ha mégis allergén étel kerülne a szervezetbe, az allergiásoknál „megszokott” reakciók léphetnek fel. Az ajkak megduzzadása, szájszárazság, bőrkiütések, a beteg hányhat is. Különösen veszélyes, ha a garatüregben alakul ki duzzanat, akadályozva ezzel a légzést.
