Hogyan fedezték fel a fasciarendszert?
Az ötvenes években egy amerikai terapeuta, Ida Rolf vetette fel, hogy a testünkben létezhetnek bizonyos erővonalak, amelyek összekötik például az egyik lábujjunkat az ellentétes oldali vállal. Létrehozott egy technikát, ezeken az útvonalakon végzett lazításokat, és szép eredményeket ért el – meséli Csilla. Később egy Thomas Myers nevű anatómus bizonyította Ida Rolf elméletének igazságát. Konkrétan, boncolás során felfejtette ezt a szövetet.
Bebizonyította ezeknek az „útvonalaknak” a létezését. Azt mondja, 12 fasciavonal létezik rajtunk. Emellett a pólya körbeveszi, beburkolja a szerveket, izmokat, csontokat, idegeket, ereket. Épsége, normál működése elengedhetetlen, hiszen sokrétű feladata van. Az előbb említett határolás mellett fontos szerepet játszik a mechanikai és immunvédekezésben, a tápanyag-raktározásban, az információszállításban, a mozgások során a helyes mozgásláncok kialakításában, így közvetetten az ízületek védelmében is – magyarázza Csilla. – Ott van a bőrünk alatt, elképzelhetjük egy harisnyaruhának, amely, ha elmozdul, elcsúszik, az kényelmetlenséget okoz.
Ezt ennél a hálónál még nem vesszük észre, mert a szervezet intelligens és kompenzál egy darabig. Aztán eljön a pillanat, amikor már megjelenik a fájdalom. Mert elmozdultak a fasciák, és nem engedik, hogy például a váll ugyanúgy működjön. De amint visszaigazítjuk a rendszert, a váll felszabadul. Amikor egészséges a rendszer, mint egy laza pulóver, könnyű, akadálymentes mozgást biztosít. Ha viszont valami miatt korlátozott, az előbb-utóbb fájdalom kialakulásához vezet.
Ráadásul olyan fájdalomhoz, amelynek oka nem diagnosztizálható könnyen, hiszen semmilyen képalkotóval (MR, röntgen) nem mutatható ki. A kutatók rájöttek arra, hogy a fasciarendszer tele van idegvégződéssel, a leggazdagabb érzékszervünk, és jól szállítja a fájdalmat. Lehet, hogy a hason van elcsavarodva ez a pólya, mégis a lapockánál okoz fájdalmat. Így ma már, ha valakinek fáj a válla, nem elég a vállal foglalkozni, hanem át kell nézni az egész rendszert.
Az is előfordul, hogy ezek a pályák összefonódnak, összecsavarodnak. Ha valaki sok egyoldalas mozgást végez vagy túl sokat emelgeti és tartja a karját, mint a fodrászok, a testhelyzete miatt összeszövődnek a szövetek. Ilyenkor már megakad a mozgás, nem lesz olyan gördülékeny, egészséges. A felületes fasciák kezelése nagyon kellemes, a mélyebbeké azért már nem annyira, de havonta-kéthavonta kötelezően előírnám mindenkinek, mert nagyon szépen rendbe teszi az embert – folytatja szakértőnk.
Hogyan kezelik, lazítják a fasciát?
A fascia lazítása történhet kézzel, de ma már kapható az erre a célra fejlesztett SMR-henger is. A kezelés után a kötőszövet fellazul, a keringés javul az adott területen, megindulnak az egészséges, normális mozgások, az ízületre nehezedő kompresszió csökken, sőt a helyes ízületi pozíció is helyreáll.
A jó hír az, hogy a hengerrel saját magunkon tudjuk lazítani ezeket a fasciákat, oldani a bennük lévő feszültségeket, korlátozásokat, javítani a keringésüket, felszabadítani az ízületi blokkokat. Sportolóknak meg egyenesen kötelező – mondja Csilla. – Edzés, sporttevékenység előtt mindenképpen ajánlatos azért, hogy szabad, normális ízületi mozgásokkal kezdjék meg a test nagyobb terhelését. Edzést követően pedig a regeneráció segítése miatt fontos. De még mielőtt ráfeküdnénk a hengerre, jó tudni, hogy a hengerezést szakembertől érdemes megtanulni.
