Bár Európában a fogszuvasodás az utóbbi években visszaszorult (a 12 éves korosztályban 1,2 érintett fog), a csökkenő tendencia sajnos nem jellemző a magyar adatokra. A fogszuvasodás okai részben a megnőtt várható életkorban, a rossz szájhigiéniában és a megváltozott étkezési szokásokban keresendők.

Fogaink és a táplálkozás

A fog nagyobbrészt a dentinnek nevezett kemény, ugyanakkor rugalmas csontos állományból áll, amelyben a fogbél (pulpa) helyezkedik el. A fogbelet nyirok- és vérerek, valamint idegrostok alkotják. A fogat kívülről a rendkívül kemény fogzománc védelmezi, és főképp kalcium, oxigén, foszfor és fluor alkotja. A fogzománc testünk legkeményebb szövete. Nem hálózzák be idegek, különben nagyon gyakran fájna a fogunk. Így viszont a fájdalom csak egyet jelenthet, hogy a fogszuvasodás már mélyre hatolt a fogban.

Miért veszélyes a cukor?

A fogszuvasodás szempontjából döntő jelentőségűek evési, ivási szokásaink. A szénhidrátok kedveznek a betegség kialakulásának. A baktériumoknak cukorra van szükségük a táplálkozásukhoz, amelynek végtermékeként termelik a fogzománcot megtámadó savakat. A mikroorganizmusok különösen kedvelik a kristálycukrot (szacharóz), amely egy-egy szőlőcukor- és gyümölcscukor-molekulából áll.

De a szájüregben élősködő gonosztevők ugyanígy kedvelik a gyümölcs-, a szőlőcukrot, valamint a maltózt. A tejcukor is fogszuvasodást okoz, bár nem olyan erőteljesen, mint az előbbiek. A mikrobák minden élelmiszert kedvelnek, amelyek e cukorfajtákat tartalmazzák: az édességeket, a süteményeket, az üdítőket és a készételeket. Ezzel szemben a főtt tészták, a kenyér, a péksütemények és a rizs a szénhidrátot keményítő formájában tartalmazzák, amely hosszabb láncú molekula, mint a cukor. A szájüreget benépesítő baktériumok nem képesek lebontani a keményítőt, ezért ezek a szénhidrátok nem járulnak hozzá a fogromláshoz. Igaz ugyan, hogy a nyálban található enzimek a szénhidrátláncot részben kisebb egységekre bontják, amelyek már a baktériumok által is fogyasztható táplálékul szolgálhatnak, azonban az intenzív rágás és nyáltermelődés ezt kiegyenlíti.

Problémásnak tekinthető azonban, ha a kenyeret, péksüteményt pirítják vagy kétszersültté dolgozzák fel. A pirítás ugyanis kisebb egységekre osztja a keményítőt, tehát a pirítós már veszélyezteti a fogainkat. A ropival és a csipsszel ugyanez a helyzet. Más pirított gabonatermékek, például a cornflakes, a pattogatott kukorica és hasonló, „extrudált” termékek különösen erősen fogkárosító hatásúak, hiszen táplálják a káros mikroorganizmusokat a szájban. Ráadásul rátapadnak a fogak felületére, ami tovább fokozza a fogromlás veszélyét. A kutatók rájöttek, hogy a keményítőt tartalmazó, ugyanakkor édesített élelmiszerek akkor is erősen rongálják fogainkat, ha viszonylag kevés cukrot tartalmaznak. A keményítő és a cukor kombinációja pedig igen sok élelmiszerben előfordul: édességekben, kekszekben, süteményekben és palacsintákban, valamint készételekben. A méznél és a szárított gyümölcsöknél a problémát a koncentrált cukortartalom jelenti, amelyeknek a fogakat károsító baktériumok kifejezetten örülnek.

A szilva friss formában sokkal kisebb veszélyt jelent fogainkra, mint aszalt változata. Az aszalt gyümölcs és a méz egyaránt megtapad a fogak felületén, ami különösen kedvez a fogszuvasodást okozó baktériumoknak, hiszen minél tovább tartózkodnak a szénhidrátok a szájüregben, annál több savat termelnek belőlük a káros baktériumok. A fog szempontjából a gyakran ismétlődő szénhidrátfogyasztás (snackek, tízóraik, kis harapnivalók, uzsonnák stb.) kifejezetten károsak. Ha a főétkezést egy desszert követi, azzal kevésbé ártunk, mint ha délelőtt vagy délután – tehát a főétkezések közötti időszakokban – cukorkát szopogatunk vagy mazsolával kevert mogyorót (diákcsemege) ropogtatunk.

Az is kevésbé ártalmas, ha egyszerre egy maréknyi aszalt gyümölcsöt fogyasztunk el, mint ha tízpercenként elmajszolnánk egy-egy datolyát. Hasonló a helyzet a gyümölcslevekkel. Ha cukortartalmú italokat iszunk, akkor azt lehetőleg a főétkezések alkalmával tegyük, mintsem egy-két órával azután.

Ezek is érdekelhetnek

Mire kell nagyon vigyáznod, ha refluxos vagy?
Az időben meghozott változtatásokkal sokat tehetsz az egészségedért! Ezekre figyelj, ha reflux gyötör.
Ez lesz az idei tél legjobb diétás desszertje: alma és dió került bele
Szeretnél egészségesebb süteményt készíteni a téli hónapokban, amely finom, mégis támogatja az életmódváltásodat? Ez az almás-zabpelyhes süti tökéletes választás.
Gyors karácsonyi menü 160 grammos diétához
Karácsony környékén a finom ételek és a bőséges lakomák elmaradhatatlan részei az ünnepi hangulatnak. De mi van akkor, ha diétázol? Ne aggódj, a karácsonyi menü akkor is lehet ízletes és ünnepi!
5 hatékony hasizom gyakorlat, ha gyors eredményre vágysz
Íme 5 hatékony hasizomgyakorlat, amelyek a teljes core-izomzatot célozzák:
4 ital, ami finom és gyorsan segít eltüntetni a hashájat
Fogyókúra alatt különösen fontos, hogy ne veszíts vizet a szervezetedből. De a megfelelő mennyiségű folyadék bevitele azért is hasznos, mert kellemesen eltelít, kevésbé leszel állandóan éhes, mutatjuk, milyen finomságokat érdemes inni.
Mit szabad és mit tilos enni, ha keto diétázol?
Manapság az egyik legnépszerűbb, legtöbbek által követett fogyókúrás irányzat, de vajon te tudod pontosan mit szabad és mit tilos ilyenkor megenned?
Három zseniális vacsora csirkéből, ha diétázol
Nem tudjuk megunni a csirkehúst: egyik kedvenc egészséges alapanyagunk, sokféleképpen elkészíthető, csak egy kis kreativitás kell ahhoz, hogy finom, tápláló és diétába is könnyen illeszthető vacsorákat készítsünk belőle – mindössze 10-20 perc alatt.
A tél fiatalító fűszerei, mutatjuk, mit szerezz be!
A titok a téli fűszerekben rejlik, melyek még képesek akár meg is fiatalítani a testet.

Ajánlataink