Miért kell a vas?
Az emberi szervezet nem tudja előállítani ezt a számára nélkülözhetetlen mikroelemet, táplálékkal tud csak bejutni, ráadásul rendkívül rossz a felszívódása, az elfogyasztott vasnak csak elenyésző része hasznosul. Jó hír viszont, hogy bizonyos mennyiségben képesek vagyunk tárolni. Egy felnőtt emberi szervezet kb. 4-5 g vasat tartalmaz, ennek túlnyomó része a hemoglobin és a myoglobin felépítésében vesz részt. Az előbbiben tárolt vas a sejtszintű gázcserét végzi, az utóbbi pedig az izomsejtek anyagcsere-folyamataiban tölt be fontos szerepet.
Ha kevés
A vashiány olyan, az egész szervezetet érintő tünet, amelynek krónikus fennállása vérszegénység kialakulásához vezet. Rejtett vashiány esetén a vérben lévő vas mennyisége még elegendő, viszont a csontvelőben lévő raktár már kimerülőben van. A vashiányos állapot népbetegségnek számít, ez – is – a helytelen táplálkozási szokásokból fakad; kevés nyers gyümölcsöt, silány minőségű állati élelmiszert, többszörösen feldolgozott gabonakészítményeket fogyasztunk. Az élete során legalább egyszer mindenki vashiányossá válik.
Ha nem elég a bevitel
Az egyoldalú, alacsony biológiai értékű táplálkozás: a rengeteg feldolgozott élelmiszer, a rossz minőségű és kevés fehérje fogyasztása vashiányt okozhat. az állati eredetű élelmiszerek vastartalma jobban hasznosul, mint a növényieké. Bizonyos vitaminok és ásványi anyagok – a c-, a B12-, a B2- és B6-vitamin, valamint a folsav – segítik a beépülését. A vegetáriánus, vegán életvitelt folytatók általában vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag élelmiszereket fogyasztanak, amelyekkel a növényi vas felszívódásának mértéke elérheti a 4-5 százalékot, B12-vitamint viszont nem juttatnak a szervezetükbe, mert az csak állati eredetű élelmiszerekben fordul elő, ezért nekik tablettával célszerű pótolni.
Többszörösen feldolgozott, alacsony vitamin- és ásványianyag-tartalmú táplálkozás esetén az étkezéssel a szervezetbe jutott vas még nehezebben hasznosul. Vannak olyan anyagok, amelyek gátolják a vas felszívódását, ilyen például a kávéban és a fekete teában található polifenol, az E385 tartósítószer, a túlzott rostbevitel (például rosttablettával), a savkötő készítmények, az oxaláttartalmú élelmiszerek, mint például a spenót, aminek egyébként magas a vastartalma.
Ha több kellene
Az ajánlás szerint az egészséges férfiaknak napi kb. 10 mg, míg a nőknek napi kb. 15 mg vasbevitel javasolt. Bizonyos helyzetekben, például várandósság vagy szoptatás idején, és a gyerekek hirtelen növési időszakában megemelkedik a szervezet vasigénye.
Ha elveszítjük
A nők a túl erős menstruációs vérzés során sok vért – így vasat – veszítenek. Műtétek után, gyomorfekély esetén is fokozott a vasveszteség.
Ha nem hasznosul
Bizonyos gyomorbetegségek esetén a csökkent gyomorsavelválasztás miatt romlik az ásványi anyagok és a vitaminok felszívódása is.
Mikor gyanakodjunk?
A vérszegénység leggyakoribb, mégis nehezen azonosítható jele a fáradékonyság. Erre ugyanis gyakran legyintünk, természetesnek vesszük. Ha tartósnak bizonyul, ne hagyjuk annyiban! Ha mozgás közben hamar levegőért kapkodunk, szapora a szívverésünk, akkor lehet, hogy nem szívbetegek, hanem vérszegények vagyunk. A bőr egészséges, rózsás színét az arcbőr kis artériájának teltsége és a vérben lévő hemoglobin adja, ha az csökken, sápadtak leszünk. Jelzésértékű, ha az arc mellett az ajkak, a körömágy, az íny, illetve az alsó szemhéj belseje is halványabb a kelleténél. A gyakori fejfájás, szédülés, fülzúgás, a csökkent memória, figyelemzavar is utalhat vérszegénységre. A torokban lévő gombócérzés, ingerlékenység is felhívhatja a figyelmet erre a betegségre, ahogy az erős hajhullás is jellegzetes tünete.
