„Az influenzaszezon elején beadott oltás nem tart ki a szezon végéig”
Sokszor hallani, hogy valaki azért nem oltatja be magát novemberben, mert akkor a hatás nem tart ki február-márciusig, amikor statisztikailag legvalószínűbb az influenzás megbetegedés. A vakcina hatása azonban legalább egy évig tart.
„Az influenza elleni védőoltás megbetegít”
Az oltóanyag csak elölt vírusokat tartalmaz, amelyek nem fertőznek. Ennek a tévhitnek a hátterében két dolog állhat. Egyrészt az oltóanyag mellékhatásai könnyen összekeverhetők az influenza tüneteivel – bár mára többnyire már csak a fájó kar emlékeztet az oltásra. Másrészt az influenza elleni védőoltás idején már tele van a levegő a felső légúti megbetegedésekért felelős kórokozók tömegével, így előfordulhat, hogy az oltással egy időben vagy még az oltás előtt az influenzától független, egyéb kórokozó okozza a megbetegedést.
„Egy csésze forró húsleves segíti a gyógyulást”
A meleg, sós folyadék segíti a vírusok elleni küzdelmet. Bebizonyosodott gyulladáscsökkentő, nyugtató hatása, ráadásul segít megőrizni a szervezet hidratáltságát. Hatékonysága növelhető, ha sok zöldséggel készíti. A nátha, influenza megelőzésében azonban nem segít.
„A stressz növeli az influenza kialakulásának esélyét”
A stressz nem növeli az esélyét annak, hogy influenzás legyen – állítják az orvosok. Az azonban kétségtelen, hogy a stressz gyengíti az immunrendszert, ráadásul a krónikus stressztől szenvedőknél nagyobb eséllyel alakul ki komplikáció a megfázás vagy influenzás megbetegedés során.
„Télen a vizes ruha, nedves haj garantálja a megfázást”
A megfázást és az influenzát nem a vizes ruha vagy a nedves haj okozza, a levegőben vagy érintkezéssel terjedő vírusok felelősek a megbetegedésekért. Az azonban tény, hogy a megfázás és az influenza is gyakoribb télen, ám ennek oka inkább az, hogy mivel kint hideg van, lényegesen többet tartózkodunk bent, ahol a kórokozók könnyebben terjednek.
„Az echinacea és/vagy a cink segít a megelőzésben és lerövidíti a betegség időtartamát”
A cink serkenti az immunrendszer működését, és például a cinktartalmú orrsprayk csillapítják a megfázás tüneteit. Kutatások szerint azonban úgy tűnik, hogy a megelőzésben a cinktartalmú szerek nem hatékonyak, sőt a nagy dózisú cink negatívan befolyásolja egyes gyógyszerek hatását. A bíbor kasvirággal ugyanez a helyzet: évszázadok óta használják a megfázás és a felső légúti fertőzések meg előzésére, azonban hatásosságát kevés eredmény támasztja alá.
„Utazás közben könnyebb elkapni az influenzát”
Az utazás közös légtérben – busz, vonat, repülőgép – történik, ami elősegíti a vírusok terjedését. Ilyen helyeken az emberek több közös területet osztanak meg egymással, többször érintik meg ugyanazokat a tárgyakat, felületeket. Ráadásul utazás közben nincs lehetőség a kézmosásra, ami kedvez a vírusoknak. Problémát jelent az is, hogy utazás közben kevesebb folyadékot fogyasztunk. Különösen a repülőgépek száraz levegője jelent veszélyt, mivel a vírusok a kevésbé nedves környezetben gyorsabban szaporodnak.
„A hideg ételek és italok fogyasztása csökkenti a lázat”
Éppen ellenkezőleg: a sok meleg folyadék – tea, leves – csökkentheti az influenza és a megfázás kellemetlen tüneteit. A meleg elősegíti az izzadást, ami szintén hőcsökkentő, és segíti a méregtelenítést is.
