Ezek a finomított, gyors ételek azt sugallják, hogy nem csak lehet, de kell is gyorsan enni. A mai életmód szerint ezt sokan el is fogadják, de érdemes átgondolni a gyorsételek létjogosultságát egy másik szempontból is.
Táplálkozási szokásaink és a test
A szánkba vett falatot – amely optimális esetben legfeljebb akkora lehetne, mint egy 5 centis harapás az almából – lassan széttrancsírozzuk, tehát kipréseljük a rostokból a levet. Ez összekapcsolódik a nyálban található enzimekkel, amelyek segítségével már a száj nyálkahártyájában felszívódnak a bennünket éltető alapelemek. A szénhidrát felszívódására például ez a legjobb hely, és ha a nem kellőképpen és alaposan megrágott falattal nem teljesen kipréselt rost kerül a bélbe, annak erjedés, puffadás, béltájéki folyamatos hőemelkedés lesz a következménye. Tudatosítanunk kell magunkban, hogy a bél a szervezetünk és immunrendszerünk védőbástyája. Ha azonban a bélrendszer a helytelenül megválasztott és rosszul megrágott ételek hatására folyamatosan gyulladásban van, akkor ezt a fontos feladatot nem tudja ellátni. Próbáljuk a falatokat szinte tejszerű péppé rágni. Így ugyanis a lebontási folyamat helyesen és teljes mértékben végbemegy.
Rágd az italod?
Az alapos rágás elvét érdemes érvényesíteni az italok tekintetében is. Ne hirtelen, gyorsan, nagy kortyokban igyunk! Kortyonként igyunk, a folyadékot terítsük szét a szájüregben, hogy az enzimek minél nagyobb felületen dolgozhassanak. A száj nyálkahártyája egészen a gyomorig hat, tehát a lassúság fél egészség. Igyunk facsart zöldség- és gyümölcsleveket, élő koktélokat, turmixokat. Alapos rágással, minél több nyers étel fogyasztásával javíthatunk egészségi állapotunkon. Lassíthatjuk az öregedési folyamatokat, de javíthatók például a bőrbetegségek tünetei, valamint a szív- és érrendszeri problémák is. Kitartó rágást kívánok egy régi görög orvosi mondással: Rágd ki magadat a betegségedből!
