Melanomaszűrés
A rosszindulatú festékes anyajegydaganat – a melanoma – a bőrrákok legveszélyesebb formája. A bőrben található fekete-barna festékanyagot, pigmentet termelő sejtek a melanociták – a melanoma ezeknek a sejteknek a rosszindulatú daganata. A bőrgyógyász a vizsgálat során átnézi az egész testet, beleértve a hajas fejbőrt, a nemi szervek és az ujjak közötti területet is.
Szűrés gyakorisága: Évente egyszer. Magas kockázati tényezők esetén 6 havonta.
PAP-teszt
A szűrés alkalmával citológiai, azaz sejtmintát vesz az orvos egy kis kefe és spatula segítségével a méhnyakról/méhszájról. A mintát kenet formájában küldik a laboratóriumba, ahol megvizsgálják, olyan sejteket keresve, amelyek a rákot megelőző állapotra vagy rákos elváltozásra utalhatnak.
Szűrés gyakorisága: 18 éves kortól, illetve a nemi élet megkezdésének időpontjától 3 évente. Magas kockázati tényezők esetén évente.
HPV-teszt
A citológiai vizsgálat során nem szűrnek automatikusan HPV-re, annak kimutatására külön vizsgálatra van szükség. A citológiai vizsgálathoz hasonlóan a méhnyakról/ méhszájról fájdalommentesen mintát vesznek, ezek a hámsejtek alkalmasak arra, hogy kimutassák az esetleges fertőzöttséget.
Szűrés gyakorisága: 30–65 év között a Papteszttel párosítva 5 évente.
Mell ultrahangos vizsgálata
Az ultrahang az ultrahanghullámok visszaverődési tulajdonságait kihasználva készít felvételt az emlőkről. Az ultrahangvizsgálat segít kimutatni a mellszövetben előforduló rendellenességeket, amelyeket fizikai úton történő vagy mammográfos vizsgálat során fedeztek fel. Szűrés gyakorisága: 16 év felett évente. Laboratóriumi vizsgálatok általában teljes vizelet- és vérképvizsgálatot értünk alatta. Egyebek mellett vérsejtsüllyedés, májfunkciós vizsgálatok, vesefunkció, vércukor, vérzsír (koleszterin, triglicerid, HDL-koleszterin) szerepelnek az alapvérkép-elemzésben.
Szűrés gyakorisága: Évente.
Belgyógyászati szűrővizsgálat
A háziorvosi vizsgálat magában foglalja egyebek között a vérnyomásmérést, EKG-t is. Az orvos elbeszélget a beteggel, és ilyenkor a beteg által mellékesnek gondolt panaszok is szóba kerülhetnek. Ha szükséges, az orvos étkezési és életmódbeli tanácsokat is ad. A magas vérnyomás utalhat szívbetegségre, veseelégtelenségre és más súlyos betegségekre is.
Szűrés gyakorisága: Évente.
Mellkasröntgen
A leggyakrabban alkalmazott röntgenvizsgálat. Eredetileg a TBC felismerésére kezdték el használni, de nemcsak a tüdő, hanem a szív és a nagy erek állapotát, méretét és alakját is vizsgálja, a gerincről és a csontokról is jó minőségű felvételek készíthetők, illetve kimutat nagyobb daganatokat is.
Szűrés gyakorisága: évente.
Kolonoszkópia
A végbél, a szigmabél, a vastagbél, illetve a vékonybélvastagbél átmenet vizsgálatára szolgáló eljárás. Segítségével felfedezhetők a polipok, daganatok, illetve gyulladt, vérzéses területek a belek nyálkahártyáján. Az orvos nemcsak diagnózis felállítására használja, hanem, ha úgy látja jónak, akkor és ott el is tudja távolítani például a polipot.
Szűrés gyakorisága: az első vizsgálat 50 éves korban javasolt, illetve akkor, ha magas a kockázati tényező (vastagbélrák a családban) vagy gyanús tünetek (véres széklet, erős hasi fájdalom) esetén.
