A depresszió okai

Az időnkénti rosszkedv, lehangoltság természetes velejárója az életnek. Többnyire valamilyen stresszhatás váltja ki: viták, megoldatlan élethelyzetek, munkahelyi, családi feszültségek. Súlyosabb tüneteket okozhat valamilyen komolyabb veszteség, például hozzátartozó halála, válás, munkahelyi kudarcok. A depresszióra számos magyarázat létezik, ezek mind más-más szempont szerint közelítenek a problémához.

1. Biokémiai okok

A biokémia a neurotranszmitterek egyensúlyának felborulását tartja elsődleges oknak a depresszió kialakulásában. A neurotranszmitterek olyan agyi vegyületek, melyek üzeneteket szállítanak egyik idegsejttől a másikig. Depresszió esetében a figyelem a noradrenalinra és a szerotoninra irányul: a kérdés az, hogy ezek a vegyületek milyen módon hozzák létre a tünetegyüttest. Egyesek szerint a noradrenalin- és szerotoninrendszer, illetve a többi neurotranszmitter-rendszer kölcsönhatása a lényeg, mások szerint a szerotonin az irányító, alacsony aktivitása felborítja az egyensúlyt és depresszió alakul ki.

2. Örökletes hajlam

Genetikai kutatások szerint a depressziós emberek rokonainál 20 százalékban fordul elő a megbetegedés, egypetéjű ikrek esetében pedig ez az arány 43 százalék.

3. Hormonális változások

A hormonális tényezőket tekintve a mellékvesekéreg egyik hormonjának, a kortizolnak (vagy stresszhormonnak) van fontos szerepe. A depressziós embereknek általában igen magas a kortizolszintjük, aminek az az oka, hogy a depressziót gyakran előzik meg komoly stresszhelyzetek. De a hormonháztartás egyensúlyának megbomlása okozza a szülés utáni depressziót, illetve a menstruáció előtti időszakban tapasztalható levertséget is.

Tünetek

Az érzelmi élet zavarai a vezető tünetek közé tartoznak: az enyhe kedvetlenségtől a mély lehangoltságig terjedhet az intenzitásuk. A korai tünetek egyike a figyelemzavar, az intellektuális képességek romlása, a csökkenő motiváció.

•     Állandó fáradtság
•     Döntésképtelenség
•     A mindennapi teendők elvégzésére való képtelenség
•     Érdektelenség
•     Kapcsolatteremtési nehézség a hozzátartozókkal
•     Nemi vágy hiánya
•     Alvászavar
•     Szorongás, nyugtalanság
•      Csökkenő étvágy
•     Túlzott evéskényszer
•     Alkoholizálás
•     Önbecsülés hiánya
•     Feledékenység
•     Általános bűntudat

Mit tehet?

Számos hatékony módszer létezik a kedélyállapot javítására, és súlyosabb esetben az orvos által előírt gyógyszeres terápia kiegészítésére.

TESTMOZGÁS

Kellő fizikai megterhelés hatására az agyban hangulatjavító hatású vegyületek – endorfinok – szabadulnak fel. A másokkal együtt sportolás jobb az egyedül végezhető sportoknál, mert az utóbbiak nem kötik le annyira a figyelmet.

Étrend

Megfelelő étrend kialakításával kiegyensúlyozottabbá válhat. Egyen naponta többször, kisebb mennyiségeket, így elkerülhető a sóvárgás. A sóvárgásnak az az oka, hogy az agyban a szerotonin nevű idegi átvivő anyag szintje alacsony. A szerotoninszint növeléséhez fogyasszon sok fehérjét. Gondoskodjon arról, hogy az étrendjében kiemelt szerepet kapjanak az alábbi vitaminok és ásványi anyagok:

• KALCIUM Főbb források: tejtermékek, zöld színű leveles zöldségek, hüvelyesek, diófélék, olajos magvak.
• FOLSAV Főbb források: zöld színű leveles zöldségek.
• INOZITOL Főbb források: gyümölcsök, zöldségek, sörélesztő, hüvelyesek, hús, tej, teljes kiőrlésű gabonák.
• VAS Főbb források: hús, hal, tojássárgája, bab.
• MAGNÉZIUM Főbb források: kagylók, rákok, bab, teljes kiőrlésű gabonák, diófélék.
• KÁLIUM Főbb források: teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek, gyümölcsök (főként a banán).
• CINK Főbb források: hús, kagylók, rákok, tojássárgája, borsó, bab, teljes kiőrlésű gabonák, diófélék.