„A megfázást a hideg okozza.”
Tény: Igazából sem a náthának, sem az influenzának nem számít, hogy milyen a külső hőmérséklet, hiszen a hideg nem közvetlen oka ezeknek a betegségeknek. A náthát és az influenzát is vírusok okozzák. Viszont hideg időben gyengül az immunrendszer, ráadásul az időjárás miatt több időt töltünk zárt és potenciálisan zsúfolt környezetben, ahol egyszerűen több az esély a fertőzésre.
„A tüsszögés a nátha első jele.”
Tény: Bár sokan úgy gondolják, hogy tüsszögni csak a náthás emberek szoktak, ez nincs így. Kétségtelen, sok esetben a tüsszentés annak a jele, hogy a szervezet megfertőződött egy vírussal, de gyakran egyéb ok, például allergia okozza ezt a kellemetlen tünetet. Nem könnyű megkülönböztetni az egyes allergiás megbetegedéseket az egyszerű megfázástól, ezért ha a tünetek 3-5 napnál tovább fennállnak, érdemes felkeresni a háziorvost.
„Náthásan nem szabad sokat enni.”
Tény: Ha jobban meggondoljuk, sohasem szabad „sokat” enni, ez az ész diktálta aranyszabály. Betegen viszont tilos koplalni, hiszen a szervezetünknek szüksége van tápláló, erősítő ételekre ahhoz, hogy legyűrje a fertőzést. Fontos tehát a könnyen emészthető, vitamindús ételek fogyasztása, illetve a megfelelő folyadékbevitel.
„Sapkaviseléssel megelőzhető a megfázás.”
Tény: Technikailag pont annyi hőt veszítünk a fejünkön keresztül, amennyi indokolt, de többnek érezhetjük, mert az arcunk sokkal érzékenyebben reagál a környezeti hatásokra, mint egyéb testrészeink. Ha hideg az arcunk, érdemes felvenni egy sapkát, mert ez azt jelzi, hogy a környezetünk valójában hidegebb, mint ahogy érzékeljük. A hidegnek azonban – mint ahogy már írtuk – nincs túl sok köze a megfázáshoz.
„Köhögéskor, tüsszentéskor a száj elé tett kézzel megakadályozható a fertőzés.”
Tény: Ezzel a módszerrel nem lehet a fertőzés terjedését megakadályozni. Ha ugyanis a szánk elé tesszük a kezünket, a tenyerünkön ott maradnak a kórokozók, amelyeket aztán könnyedén továbbadunk, amikor megérintünk különböző felületeket. A legjobb, ha zsebkendőbe, vagy annak hiányában a könyökhajlatunkba tüsszentünk, és amilyen gyakran csak lehet, kezet mosunk.
„Az orrváladék színe árulkodó.”
Tény: A napi természetes váladékképződésen túl megjelenő áttetsző, vízszerű orrváladék általában a felső légúti megbetegedések kezdeti stádiumában jelentkezik. Ilyenkor megfigyelhető már rossz közérzet, torokfájás és hőemelkedés is. Ebben a szakaszban a fertőzés még vírusos eredetű, nincs szükség antibiotikumos kezelésre. Ha a váladék sárgás, zöldes színűvé válik, akkor a folyamat már előrehaladott, és arra utal, hogy a ki nem pihent megfázás, influenza szövődményeként bakteriális felülfertőzés történt.
„A stressz nem betegít meg.”
Tény: A stressz hatására termelődő stresszhormonok (például a kortizol) csökkentik az immunrendszer hatékonyságát, így a szervezetünk kevésbé lesz ellenálló a megfázást és az influenzát okozó vírusokkal szemben. A stressz tehát igenis megbetegít!
„A náthát gyengeség, fáradtság jelzi.”
Tény: A legtöbb esetben a náthás és influenzás beteg levertségről, fáradtságról panaszkodik, mielőtt még a többi tünet jelentkezne. De előfordulhat, hogy bár úgy érezzük, teljesen lerobbantunk, mégsem leszünk valóban betegek. Hogy elkerüljük ezt a „teljesen kivagyok”-érzést, fogyasszunk minél több immunerősítő élelmiszert, legyünk a szabadban legalább fél órát mindennap, és aludjunk 6-8 órát éjszaka.
