Anyagcsere és hőmérséklet
A testünk hőszabályzó rendszerének köszönhetően szervezetünk hőmérséklete a változó külső hőmérséklet ellenére is viszonylag állandó tud maradni. A bőrünkben összeszűkülő erek, a csökkenő verejtéktermelés hőleadásunk mérséklődését szolgálják. A hidegben való didergés, toporgás, azaz az önkéntelenül növekvő izomaktivitás viszont az intenzívebb hőtermelést teszi lehetővé, akárcsak a kisebb-nagyobb mértékben fokozódó alapanyagcserénk. A hideg környezet, megfelelő öltözködés mellett, csak minimálisan növelheti meg az energiaszükségletünket. A kérdés az, hogy akkor mitől kúszik fel mégis sokaknál néhány kiló télen?
Tény, hogy a zsírszövet szerepet kap testünk hőszigetelésében, ami egyfajta magyarázata lehet annak, hogy hidegben önkéntelenül gyarapítjuk zsírpárnáinkat. Kutatások szerint a kevesebb napfény és a csökkent hőmérséklet beindíthatja az emberben az úgynevezett barna zsírszövet fokozott termelését is. (A barna zsírszövet akár háromszázszor több hőt képes egységnyi mennyiségre vetítve termelni, mint más szövetféleség.) Mivel azonban a hidegben főleg fűtött helyiségekben tartózkodunk, ennek szerepe ma már nem olyan kifejezett, mint amilyen évszázadokkal korábban lehetett. A téli súlygyarapodás oka valószínűleg nem a természetes folyamatokban keresendő, hanem sokkal inkább a mérték elvesztésében.
Védelmi stratégia hideg ellen
Ahhoz, hogy a szervezetünk felvehesse a harcot a hideggel és a kórokozókkal szemben, fontos a megfelelő tápanyag- és folyadékbevitel. Hidegben – a víz mellett – fogyasszunk meleg teákat. A kiegyensúlyozott táplálkozás keretein belül a betegségmegelőzés szempontjából különösen fontos szerepe van a C-vitaminnak. Vízben oldódó vitaminként könnyen kiürül a szervezetből, ezért fontos mindennap gondoskodni az elegendő bevitelről. És hogy miben található sok C-vitamin? A citrusfélékben, a kiviben, és persze a savanyú káposztában. Immunrendszerünk erősítését szolgálja, ha a sárgarépa, a sütőtök, a zöld leveles zöldségek rendszeres fogyasztásával gondoskodunk a szervezetünk béta-karotinellátottságáról is.
A télen is könnyen beszerezhető egyéb zöldségfélék – zeller, cékla, karalábé, fekete retek –, valamint a hüvelyesek – szárazbab, lencse, sárgaborsó – fogyasztása nemcsak vitamin- és ásványianyag-, hanem rosttartalmuk miatt is ajánlott. E-vitamin-szükségletünket fedezni tudjuk kevés mandula, mogyoró, napraforgómag, napraforgóolaj, búzacsíra, búzacsíraolaj vagy avokádó étrendbe iktatásával. Lényeges, hogy megfelelő arányban biztosítsunk ásványi anyagokat a szervezetünk számára, köztük cinket, szelént is. Cinkben bővelkednek a vörös húsok, a teljes kiőrlésű gabonafélék. Szelén található a napraforgómagban, a tonhalkonzervben, a tőkehalban. Érdemes még vírusellenes hatású növényeket, például fokhagymát is fogyasztani, illetve télen elengedhetetlen a pre- és probiotikumok rendszeres fogyasztása is.
Téli mintaétrend
- Reggeli: Probiotikus joghurt zabpehelylyel vagy tejben főtt gabonakása bogyós gyümölcsökkel, mandulával.
- Tízórai/uzsonna: Mézes-sárgarépás almasaláta vagy házi szezámmagos, káposztás tönkölypogácsa.
- Ebéd: Csirkeraguleves kelbimbóval, laskagombával; fokhagymás grillezett hal párolt brokkolival, édesburgonyával; cékla; fahéjas sült alma vagy lencseleves; spenótos göngyölt csirkemell zöldséges barna rizzsel; kígyóuborka; sült tök.
- Vacsora: Avokádókrémes melegszendvics citrommal ízesítve vagy padlizsános-cukkinis durumtészta friss vegyes salátával.
