Az ügyesen tolt marketingüzenetnek köszönhetően a „superfoodokat” az egészséges étkezés alapételeiként tarthatnánk számon. A köztudatban ezek az élelmiszerek úgy élnek, mint tápanyagban gazdag alapanyagok, amelyek közül sok valamilyen messzi, egzotikus országból érkezik hozzánk. Jótékony hatásukat pedig semmi nem múlhatja felül – mondja ezt több reklámszakember. És jóval kevesebb dietetikus. Hiszen a magyar szuperélelmiszerek legalább annyira hasznosak és egészségesek, mint különleges külföldi társaik, sőt!

 

Magyar szuperélelmiszerek karnyújtásnyira

Szó sincs róla, hogy a fent említett külföldről származó, különleges élelmiszerek, mint például a goji bogyó, az avokádó vagy éppen a quinoa ne lennének egészségesek – dehogynem! Csak éppen az nem igaz, hogy nincs közelebbről beszerezhető alternatívájuk. Megannyi, hazánkban fellelhető élelmiszer nemcsak, hogy felveszi a versenyt ezekkel a távolról utaztatott alapanyagokkal, de olykor le is „győzik” azokat. És persze ne feledkezzünk meg arról sem, hogyha hazait választunk, nem csak az itthoni termelőket segítjük, de a környezetet is védjük. Vírus idején pedig kifejezetten jó, ha egy alapanyag nem kerülte meg a Földet, mielőtt megérkezett hozzánk… A Felelős Gasztrohős és a Táptudás blog kampányban hívja fel a figyelmet a magyar szuperélelmiszerek fogyasztásának fontosságára.

Kiütéssel győz a csipkebogyó!

Nem tudjuk eleget ismételni, mennyire fontos, hogy szervezetünket ellássuk kellő mennyiségű ómega-3 zsírsavval (az állati eredetű a DHA és az EPA, a növényi pedig az alfa-linolénsav). Ezt azonban nem csak úgy tehetjük meg, hogy lazacot eszünk kétnaponta. Egy 12-15 dkg-s ponty- vagy harcsafilében megtalálható egy átlagos felnőtt számára szükséges napi ómega-3 adag.

– Fontos a növényi eredetű alfa-linolénsav pótlása is, ehhez azonban nem feltétlenül chia mag szükséges, tökéletesen fedezi a szükségletünket a lenmag és a dió – hívja fel a figyelmet Papp Andrea Ibolya gasztrobiológus, a Táptudás blog szerzője.

Vagy nézzük a goji bogyót, ami kimagasló C-vitamin tartalmát rengetegen dicsérik: 100 grammjában 19 mg C-vitamin található, míg ugyanekkora mennyiségű csipkebogyónak 426 mg a C-vitamin-tartalma!

D-vitaminra is szükségünk van, de nem kell ehhez méregdrága kesudiót vásárolni, ami 100 grammjában 1 mg található meg ebből a fontos vitaminból. A napraforgómag 100 grammjában 33 mg D-vitamin található meg!

 

Tavaszi immunerősítők

Igaz, most még kevés a szezonális gyümölcs, zöldség, de ez nem jelenti azt, hogy hazai immunerősítők, azaz magyar szuperélelmiszerek nélkül maradtunk.

Vegyük például a hagymaféléket! A bennük lévő szerves kénvegyületeket, különösen az allicint szokták immunerősítőnek, vírus ellenes hatásúnak tartani, továbbá gazdagok fruktánokban és galakto-oligoszacharidokban, melyek táplálják a bélflórát. Köztudott, hogy az egészséges bélflóra elengedhetetlen az erős immunrendszerhez. Mivel több hőérzékeny hasznos vegyület is van a hagymafélékben, célszerű őket nyersen is fogyasztani.

– Viszont egy esetleges gyógyszeres kezelést nem váltanak ki, még a hagymakivonatok és -porok sem! – hívja fel a figyelmet a gasztrobiológus.

A torma – a „magyar gyömbér” – hatékonyan tisztítja a légutakat, a spenót pedig, amit már március végén is kapni frissen, tele van béta-karotinnal, C-vitaminnal, folsavval, magnéziummal, kalciummal és vassal. És persze rostban igen gazdag.

– Ne feledkezzünk meg a C-vitaminról sem, amiben gazdag a csipkebogyó és a káposztafélék, de még a burgonya és a gesztenye is – emlékeztet Pap Andrea Ibolya.

 

Infografikák: Kőfaragó Anna

 

EZEK IS ÉRDEKELHETIK:

• Pánik helyett tudatosan: vásárlási és táplálkozási tippek a koronavírus idejére
• Hogyan erősítse meg gyermeke egészségét a járvány alatt? Az orvos válaszol
• Most különösen fontos, hogy odafigyeljen a D-vitamin-bevitelre!