Vashiány: miért alakul ki, milyen betegségeket okozhat?

Miért fontos a vas a szervezetnek?

A vas a szervezetünk működéséhez elengedhetetlenül szükséges, ún. esszenciális elem, melyet szervezetünk csak minimális mennyiségben képes előállítani. A vas a vörösvértestben található fehérje, a hemoglobin alkotórésze. A hemoglobin szállítja az oxigént a tüdőből a szövetekbe, szervekbe. A vas része egy másik oxigént szállító fehérjének, a mioglobinnak is, amely az izomzat és kötőszövet egészséges működéséhez szükséges. A vas tehát központi szerepet tölt be több élettani folyamatban, az oxigén szállításán és raktározásán kívül szükséges a testi növekedéshez, az idegrendszer fejlődéséhez, a sejtek növekedéséhez és osztódásához, enzimek megfelelő működéséhez és hormonok szintéziséhez. De miért alakul ki vashiány?

A vashiány okai

Vashiány alapvetően akkor léphet fel, ha nem pótoljuk megfelelően a napi vasszükségletet. Ez több okból is megtörténhet:

Kevés a vasbevitel a táplálékkal: Vegán és vegetáriánus diéta, fogyókúra; vagy elégtelen táplálkozás, étkezési zavarok; vagy betegségekhez társuló anorexia.

Fokozott a szervezet vasvesztése: Bármilyen eredetű vérzéskor (például aranyér betegség, gyakori orrvérzés, gyomor-bélrendszeri vérzések), művesekezelés esetén, véradás után, műtétek vagy szülés kapcsán, erős vagy elhúzódó menstruációs vérzés miatt.

Megnő a szervezet vasigénye: Erőteljes növekedéssel jellemzett életszakaszokban, különösen gyermek- és serdülőkorban, a terhesség és szoptatás ideje alatt, vagy intenzív, tartós sportoláskor.

A bevitt vas nem szívódik fel megfelelően: Felszívódási zavarokban, például cöliákiában, azaz gluténérzékenységben, vagy krónikus gyulladásos betegségekben, onkológiai betegségekben, különböző fertőzéses megbetegedések során, bizonyos étel- és italösszetevők, vagy gyógyszerek hatására. Ezekben az esetekben hiába viszünk be megfelelő mennyiségben vasat, az nem tud a bélrendszerből felszívódni.

 

Kiket veszélyeztet a vashiány?

Az előbb felsorolt okokat megismerve könnyen kikövetkeztethető, hogy kiknél és milyen esetekben számolhatunk a vasszint csökkenése miatt kialakuló vashiánnyal.

• Nők: a vashiány leginkább a nőkre jellemző. Összességében elmondható, hogy a vashiányos vérszegénységben szenvedők túlnyomó többsége, 75–80 százaléka nő. A nőknek ugyanis több vasra van szükségük, ami részint a nők kisebb testméretével, részint pedig lényegesen kisebb kapacitású vasraktáraival magyarázható.
• A menstruációs vasvesztés miatt – 1 ml vérrel 0,5 g vasat veszítünk – a termékeny nők szervezetének vasszükséglete magasabb. A menopauzában viszont ez a különbség eltűnik a két nem között, hiszen a már nem menstruáló nők raktárvas szintje magasabb lesz.
• Terhesség és szoptatás alatt: a terhesség során megnövekszik, a korábbihoz képest több mint másfélszeresére nő a kismama vasszükséglete, hiszen a magzat az anyai szervezetből kapja a fejlődéséhez szükséges vasat. Ezt a megnövekedett vasmennyiséget viszont természetes úton, a táplálékkal nem lehet bevinni a szervezetbe, ezért a vas pótlása ilyenkor mindenképpen szükséges. A vas pótlása nemcsak az anyai szervezet, hanem a magzat fejlődése szempontjából is létfontosságú. A vashiány károsan hat a magzati idegrendszer fejlődésére, de koraszüléssel is járhat, és az alacsony születési súllyal is összefüggésben állhat. Terhesség alatt gyorsan vashiányos vérszegénység alakulhat ki, ami megnöveli a műtéti, szülési szövődmények kockázatát is. Érdemes már a családalapítás tervezésénél feltölteni a vasraktárakat, és a szoptatás alatt is folytatni a vaspótlást a szülési vérveszteség és az anyatejes táplálás miatt továbbra is fennálló többlet vasszükséglet kompenzálására.
• Gyermekek: a vas csecsemő- és kisgyermekkorban az idegek megfelelő fejlődéséhez kell, hiányában kisgyermekkorban beilleszkedési, tanulási és érzelmi zavarok alakulhatnak ki, a későbbiekben pedig írás és számolási problémák jelentkezhetnek
• Életmódunk szintén befolyásolhatja szervezetünk vaskészletét:

– A vegánok és vegetáriánusok nehezebben hasznosuló vasat tudnak bevinni a szervezetükbe.

– Egyoldalú táplálkozás is okozhat vashiányt.

– Elhízott, túlsúlyos embereknél is jellemző.

– Az intenzíven sportolók is több vasat igényelnek.

– Bizonyos betegségekben, anyagcsere- és felszívódási-zavarokban, fizikai-kémiai ártalmak, fertőzések vagy egyes gyógyszerek hatására kevésbé tud hasznosulni a vas.

A teljes tájékoztató a vashiány fokozatairól, tüneteiről és kezeléséről ide kattintva olvasható!

Forrás: intima.hu

 

EZ IS ÉRDEKELHET:

• Gyulladáscsökkentő ételek a krónikus betegségek ellen
• Tányéron az energia: Így étkezz, hogy lendületben maradj!
• Kimerült vagy? Pótold a vasat 9 hatásos recepttel