Sokan a kollagénben látják a fiatalos bőr és az egészséges ízületek titkát, pedig a szakértők szerint a kulcs nem a drága étrend-kiegészítőkben rejlik. A Semmelweis Egyetem professzora arra hívja fel a figyelmet: a szervezetünk képes saját maga előállítani a szükséges kollagént – ha megadjuk hozzá a megfelelő tápanyagokat.

Kollagénpótlás: valóban szükség van rá? – A Semmelweis Egyetem professzora elmagyarázza

Az utóbbi években a kollagén az egyik legnépszerűbb étrend-kiegészítővé vált: sokan a bőr feszességének megőrzésére, az ízületek védelmére vagy a haj és köröm erősítésére fogyasztják. De vajon valóban szükség van a kollagén külső pótlására? A Semmelweis Egyetem szakértője szerint egészséges táplálkozás mellett erre általában nincs szükség.

Miért ennyire fontos a kollagén?

Dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának igazgatóhelyettese szerint a szervezet képes saját kollagénszükségletét előállítani, amennyiben megfelelő mennyiségű fehérjéhez, valamint a kollagénképződéshez nélkülözhetetlen C-vitaminhoz, cinkhez és rézhez jut.

A kollagén a szervezetben legnagyobb mennyiségben előforduló fehérje, amely alapvető szerepet játszik a bőr rugalmasságának fenntartásában, emellett fontos alkotóeleme a porcoknak, ízületeknek, csontoknak, inaknak és szalagoknak is. Hatással van a haj és a köröm erősségére, valamint a bélfal épségére is.

Mikor kezd csökkenni a kollagéntermelés?

Bár a kollagéntermelés 30 éves kor után fokozatosan csökken, nőknél pedig a menopauzát követően még gyorsabban visszaeshet, ez önmagában nem jelenti azt, hogy étrend-kiegészítő formájában pótolni kellene.

A professzor hangsúlyozza: amikor kollagént fogyasztunk por vagy kapszula formájában, az nem változatlan formában szívódik fel, hanem az emésztés során aminosavakra bomlik le – ugyanúgy, mint bármely más fehérje. Ezekből az aminosavakból a szervezet maga állítja elő a szükséges kollagént.

Mi kell ahhoz, hogy a szervezet kollagént termeljen?

Ehhez azonban három feltételnek teljesülnie kell:

  • Megfelelő fehérjebevitel: jó forrás lehet a hal, a csirke, a marhahús, a csontleves, a kocsonya, valamint a hüvelyesek.
  • C-vitamin jelenléte: a kollagénképződéshez nélkülözhetetlen, megtalálható például a paprikában, citrusfélékben, bogyós gyümölcsökben és savanyú káposztában.
  • Cink és réz bevitele: ezekhez diófélék, olajos magvak és hüvelyesek fogyasztásával juthatunk hozzá.

Vagyis a szervezet kollagéntermelését elsősorban a megfelelő tápanyagbevitel támogatja, nem pedig a közvetlen kollagénfogyasztás.

Mikor lehet mégis hasznos a kollagénpótlás?

Bizonyos élethelyzetekben – például intenzív sportterhelés esetén, ízületi panaszoknál vagy a klimax időszakában – hasznos lehet a kollagén pótlása, de ilyenkor is fontos tudni, hogy a legjobban a hidrolizált kollagén hasznosul, mivel ez kisebb molekulákra bontott forma, így könnyebben emészthető. Ennek ellenére még ebben az esetben sem maga a kollagén épül be, hanem az abból származó aminosavak, amelyekből a szervezet újra felépíti a saját kollagénjét.

Mikor érezhető a hatása?

A szakértő szerint a kollagén kedvező hatásai sem azonnal jelentkeznek: a bőr rugalmasságának javulása vagy az ízületek támogatása általában 8–12 hét rendszeres fogyasztás után tapasztalható.

A kollagén helyett a tudatos táplálkozás a kulcs

Összességében tehát elmondható, hogy a kollagénpótlás nem csodaszer. A szervezet számára sokkal fontosabb a megfelelő mennyiségű fehérje, a C-vitamin, valamint a cink és a réz biztosítása. Ha ezek rendelkezésre állnak, a test képes saját maga előállítani a szükséges kollagént.

Forrás: Semmelweis Egyetem

 

EZ IS ÉRDEKELHET:

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A legjobb nyári szépségtrükkök, amelyek valóban beválnak
Lehet, hogy idén nyáron nem a legújabb ruhadarab vagy a trendi smink lesz a legjobb befektetésed, hanem néhány egyszerű szépségápolási szokás. A tudatos bőrápolás segít abban, hogy a bőröd egészséges, hidratált és ragyogó maradjon még a legforróbb napokon is. Mutatjuk, mire érdemes figyelned, ha szeretnéd kihozni magadból a legtöbbet ezen a nyáron.
A nyár egyik legegészségesebb levese: kovászosuborka-leves
A nyári hőségben kevés dolog esik jobban, mint egy hideg, frissítő és könnyű leves. A kovászos uborka nemcsak savanyúságként állja meg a helyét, hanem egy különleges, krémes leves alapanyagaként is.
Édes pillanatok – Finomságok 100 kalória alatt
Negyven felett az anyagcsere megváltozik, és előfordulhat, hogy a „bűnözések” bizony már nyomot hagynak egy-két pluszkiló formájában. Ha azonban okosan választ, könnyen csillapíthatja édesség utáni vágyát úgy, hogy kihagyja az extra cukrot és a felesleges kalóriákat. A jó döntések hozzájárulnak a diéta sikeréhez, a boldog, egészséges és energikus élethez.
Mandulás-epres pite: a nyári desszert, glutén és cukormentesen
Ugye te is ismered azt az érzést, amikor megkívánsz valami sütit, de nem szeretnéd tönkretenni az egész heti diétát? Jó hír: ezzel az epres recepttel nem kell választani az élvezet és a tudatos étkezés között.
A vércsoportdiéta nagy átverés? Szakértő mondta el az igazságot
A vércsoportdiéta sokak szerint működhet, egy táplálkozási tanácsadó azonban a Borsnak elárulta, miért nincs mögötte meggyőző tudományos bizonyíték, és milyen veszélyeket rejthet.
Diétás túrós-sajtos pogácsa: gyors, omlós és laktató
Puha, omlós, sajtos és még diétába is belefér – ez a diétás pogácsa tökéletes, ha valami sós finomságra vágysz bűntudat nélkül. Ráadásul gyorsan elkészül, nincs szükség hosszú kelesztésre, és egyszerű alapanyagokból is fantasztikusan finom lesz.
Ennyi mindenre jó a kreatin – nem csak izomnöveléshez!
A kreatin egy természetesen előforduló vegyület, amely főként az izmokban tárolódik. A szervezet is előállítja, de húsból és halból is jutunk hozzá. Legfontosabb feladata az energiaellátás támogatása, különösen rövid, intenzív terhelések során. Emiatt lett a sportolók egyik kedvence.
10 bevált módszer, hogy a klimax alatt is elkerüld a hízást
Mutatjuk azt a 10 bevált módszert, amely valóban segíthet menopauza alatt is formában maradni.