Máltára eljutni egyszerű, májustól novemberig közvetlen charterjáratok indulnak Budapestről, és fapadossal is elérhető. Több utazási iroda is – változatos programokat ígérve – e kicsiny szigetország ajánlataira specializálódott, jelentős a búvárturizmus, a téli idényben pedig a nyelvtanulók özönlenek ide. Utazásunk időtartamára sok programot szervezhetünk, de elsőnként a fővárossal, Vallettával és a körülötte található Három várossal érdemes megismerkedni, aztán a sziget távolabbi pontjaira is eljuthatunk, majd egy másik szigetre Gozo-ra.

A máltai sziget már Krisztus előtt 5200 körül lakott volt, fejlett történelem előtti civilizációval. 3500 körül barlangtemplomokat emeltek itt, ezekből több fennmaradt, ma is látható. Krisztus előtt 400 körül a sziget Karthágó fennhatósága alá került, majd a rómaiak, az arabok, később a szicíliai normannok foglalták el.

Lovagok építkezései Máltán

1530-ban a szigeteket a Jeruzsálemi Szent János Lovagrendnek adományozták, amelyet kiűzött Rodoszról a terjeszkedő Oszmán Birodalom. A harcos szerzetesrend – ma „Szuverén Máltai Lovagrend” néven ismert – visszaverte a török támadást, amely után megerősítették a sziget erődítményeit, különösen Valletta körül. E rövid történelmi áttekintést követően talán érthető, hogy Málta fővárosa miért néz ki úgy, ahogy kinéz. Amikor a 16-17. században a Szent János-rendi lovagok Valletta építéséhez hozzáfogtak, a városalapító kijelentette „úriemberek által úriemberek számára épített városnak” kell lennie, s kétségtelen, a mai napig is arisztokratikusan elegáns, s bevehetetlen erődrendszerekkel tarkított várost hoztak létre. Vallettát egyébként építészeti és várostervezési mesterműnek tartják, ez Európa egyik legszebb és legjellegzetesebb városképe. A lovagrend uralma véget ért, amikor Napóleon meghódította Máltát. 1800-ban pedig a britek foglalták el a szigeteket.

Birodalmak része

• 1814. A párizsi szerződés részeként, Málta hivatalosan is a Brit Birodalom része lett, és az 1930-as évek közepéig flottatámaszpontként és hajózási csomópontként szolgált.
• 1964. szeptember 21. Az ország függetlenné vált. Az ekkor született alkotmány még megtartotta II. Erzsébet angol királynőt, mint Málta államfőjét, akit a szigeten egy főkormányzó képviselt; de 1974. december 13-án, a köztársaság létrejöttekor az elnök lett az államfő.
• 2004. május 1. óta Málta az Európai Unió tagja.

Pompa magas fokon

A legimpozánsabb templom a Szent János-társkatedrális, amely 1573 és 1578 között épült, s e kolostortemplomba gyűltek össze a lovagok közös imára. Ne higgye senki, hogy valami puritán monstrumról van szó, a barokk monumentális alkotás minden részletében a hatalomról, gazdagságról, s dicsőségről mesél. A padlózata például fekete, fehér, kék, vörös, sárga és rózsaszín márvány kőlapokból kirakott hatalmas mozaikból áll. 1816-ban egy pápai dekrétum a mdinai Szent Pál katedrálissal – a máltai érsek hivatali székhelyével – egyenlő rangra emelte, innen ered a szokatlan „társkatedrális” kifejezés.

Szintén látványosságul szolgál a Nagymesterek palotája, amely ma Málta elnökének hivatalos rezidenciája, a szépművészeti-, hadtörténeti-, s régészeti múzeumok, valamint a játékmúzeum, amely az 1950-es években készült hajó-, repülőgép és hajómodelleket, valamint matchboxokat, vonatokat és babákat mutat be.

Vallettában kávéházakkal zsúfolt terek, boltíves pinceéttermek adnak lehetőséget a gasztronómiai kalandozáshoz.

Pártkocsmák

A Három város, azaz Vittoriosa, Senglea, és Cospicua szoros társulásban él Vallettával, ezekbe a városokba a főpályaudvarról induló régi angol buszokkal juthatunk el. A hangulatos sikátorokon haladva gyönyörű házakat és kiugró erkélyeket láthatunk, s itt ajánlanám Önöknek egy-két „pártétterem” és „párt-italkimérés” meglátogatását is. Én a Senglea negyedben találtam ilyenre, ahol a biliárdasztalok és meccset néző helybeliek társaságában fogyasztottam el egy-két sört a megszokott ár feléért. Nem akartak beszervezni, de az adott párt (ez éppen a munkáspárt volt) vezetőinek fényképe lógott a falon. Amúgy a felszolgálónő fülig érő mosollyal hozta ki a kért italokat. A megszokott ár pedig annyit jelent, hogy Máltán minden drága. Maradandó nyomot hagyott bennem egy szupermarketban vásárolt olasz műanyagflakon-ízű, másfél literes ásványvíz, amelyért máltai lírában 480 forintot szurkoltam le.

Öt-hatezer éves nőalakok

Itt Sengleaban nemrég nyílt meg egy jelenlétével nagy vitát kavaró Casino, és a luxusjachtok számára nyitott kikötő. Sengleában szép templomok, Vittoriosa-ban a Tengerészeti múzeum és a Szent Angelo erőd, és az Inkvizítorok palotája nyújt látnivalót. Cospicuában szintén középkori erődítményeket találunk, s tőle két kilométerre, a Paola nevű külvárosban a Hypogeum és Tarxien templomokat kereshetjük fel, amelyek történelem előtti emlékek. A föld alatti nekropoliszt 1902-ben fedezték fel. A kőbe vájt termeket, kamrákat és folyosókat Krisztus előtt 3500 körül építették, az ősi civilizációról viszont gyakorlatilag nem tudunk semmit sem. Mintegy ezer évvel a piramisok építése előtt mozgattak 50 tonnás kőtömböket az itt élő népek, de nem tudni, hogy honnan jöttek a szigetre, s hová tűntek. Úgy gondolják, hogy valamiféle termékenységkultuszban hittek, a régészek rengeteg széles csípőjű és húsos nőalakot ábrázoló kőszobrot találtak, amelyeket az Országos Régészeti Múzeumban állítottak ki.

Barangolás Máltán

A sziget területe 316 négyzetkilométer , úgyhogy megismeréséhez nagy távolságokat nem kell megtennünk. A vallettai buszpályaudvarról régi színes angol buszokkal bármely településre eljuthatunk. Leginkább Mdinát és Marsaxlokk-ot érdemes felkeresni. Mdina a „fallal körülvett város”. A főníciaik már Krisztus előtt 1000-ben falat építettek itt, majd a fejlesztést a rómaiak, és az arabok folytatták. Később a település a máltai arisztokrácia kedvelt pihenőhelye lett. Itt található a visszafogott homlokzatú barokk Szent Pál katedrális, amely mellett egy palotában ezüstneműből, vallási tárgyú festményekből és oltárterítőkből és a német Albrecht Dürer fa- és rézmetszeteiből, kőnyomataiból álló jelentős kiállítás látható. Nem árt figyelni a balkonokat, ablakokat és kopogtatókat sem.

A kagylótáltól Gorbacsovig

Az ősi halászfalu, Marsaxlokk a máltai élet hagyományos szeletét képviseli. A kikötőben élénk színű halászhajók ringatóznak. A parton cserzett arcú halászok foltozzák hálóikat, vagy javítgatják vízből kiemelt hajóik faburkolatát. Itt horgonyzott 1565-ben a török flotta, Napóleon serege itt szállt partra 1798-ban, a második világháború idején is fontos szerepet játszott, és itt találkozott 1989-ben egy öbölbeli hajón idősebb George Bush amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet elnök, hogy megbeszéljék a hidegháború lezárását, és eldöntsék Kelet-Közép-Európa jövőjét… Érdemes valamelyik part menti étteremben egy üveg bor és hal- vagy kagylótál-költemény mellett elrévedezni a történelmi tényeken. Arrébb a vízparti piacon akár érdekes ajándéktárgyakra is lelhetünk: a hímzett terítők, párnahuzatok, fűszeres sajtok és minőségi borok mindenképpen vásárlásra ajánlhatók.

Máltai sziklák

A Máltához tartozó Gozo szigetre érdemes szervezett csoporttal látogatni. A busz pontosan érkezik a komphoz, amely rövid időn belül átviszi utasait a tengerszoroson. A gozóiak földművelésből és halászatból élnek. Gozo-n fellegvárat és több katedrálist látogathatunk meg, és a victoriai piac közelében található ezüst- és aranyékszer-boltokat is érdemes felkeresni. A Málta egyik jelképévé vált sziklaképződményt a Dwejra-foknál találjuk. A látványos tengerparti tájképet a mészkőben lévő földalatti üreg összeomlása hozta létre. Múlt és jelen találkozik Máltán, izgalmas időtöltést kínálva látogatóinak. És hamar rádöbbenünk: itt felfedezésre és pihenésre kevés egy hét.

Éljük túl a nyaralást!

5 tuti nyaralós edzés