Nyilvánvaló, hogy nem mindegyik ember anorexiás, aki vékony, tehát valamit ők is esznek. Sőt, az is elég nyilvánvaló, hogy az edzőtermeket is a vékonyabbak töltik meg, nem a dundik. Szóval, úgy áll a dolog, hogy a sovány emberek másképp viselkednek, mint azok, akiknek súlyproblémájuk van, ebből eredően másként is gondolkodnak. Lássuk át, aztán be, mik is legfontosabb különbségek.
1. A sovány emberek a könnyebb ételeket favorizálják
A magas víztartalmú ételeknek – a zöldségeknek, gyümölcsöknek, a vízalapú leveseknek, és a teljes őrlésű, rostgazdag gabonáknak – relatíve alacsonyabb a kalóriatartalmuk, de hamarabb jóllakottnak érzi magát tőlük az ember, mert nagyon jól eltelítenek. Tudatos stratégiaként vagy sem, de a sovány emberek többsége az étkezést egy nagy adag levessel vagy salátával kezdi, ami azt eredményezi, hogy kevesebbet eszik a főételből. A soványak nem hagyják ki a levest, csak azért, hogy többet ehessenek a főételből és a desszertből. Tanulmányok kimutatták, hogy aki egy adag alacsony kalóriájú salátával kezdi az étkezést – kb. 100 kcal 100 grammonként – az étkezés végére összességében kevesebb kalóriát visz be. Tehát a magas víztartalmú ételek segítenek abban, hogy jóllakottnak érezzük magunkat. De víz ívása evés közben nem váltja ki ugyanezt a hatást.
2. A sovány emberek megnézik az adag nagyságát
Valószínűleg a legtöbb sovány ember nem kalóriatáblával a kezében mászkál, nem kérdezi meg a pincértől, hogy hány százalékos tejszínnel készült a gyümölcsleves, és nem olvasgatja órákig az üzletben a joghurtok címkéjét. De rajta tartja a szemét azon, hogy mit eszik, pontosan tudja, hogy mit ehet nyugodtan, az elhízás veszélye nélkül. Arra is figyel, hogy a tányérjára főként zöldségek, gyümölcsök vagy fehérje kerüljön. Még senki sem hízott el a grillezett tonhaltól vagy a borsófőzeléktől. A másik fontos trükk, hogy a soványak kis adagokat vásárolnak, nem spájzolnak be semmiből, így nem sorakozik a kamrában több csomag keksz, nem áll hegyekben a tartalék élelmiszer. A vékonyak nem járnak hatalmas adagokat felszolgáló, kockás abroszos éttermekbe, mert az ottani mennyiséget nem tudják megenni, és normális vagy kisebb méretű tányérokat használnak otthon. Hosszú távon csak úgy tartható fenn az optimális testsúly, ha napi 5 kis adagot eszünk, nem hármat, mert így könnyebb csökkenteni az adagok nagyságát.
3. A sovány emberek előtérbe helyezik önmagukat
Egy amerikai fogyiklinikán felismerték, hogy a legtöbb kövér páciens életmódjába kizárólag saját maga nem fért bele. Kiderült, hogy a kövér emberek jóval kevesebb időt fordítanak magukra, egész életüket az adás, az odaadás tölti ki. Ezzel szemben a sovány nők jellemzően előtérbe helyezik a saját igényeiket, a helyes étkezést, a rendszeres mozgást és a stressz csökkentését. Nem félnek képviselni a családban sem ez ügyben a saját elképzeléseiket. Mindezek hozzájárulnak a karcsúság megőrzéséhez. Ha nem is sportolnak mindannyian intenzíven, nem éreznek emiatt bűntudatot. Inkább vigyáznak magukra.
4. A sovány embereknek a szüleik is soványak
Ezért persze részben – mondjuk 30 százalékban – a gének a felelősek, a maradék a környezeti hatásokból, a szokásokból, a mintából áll össze. Tehát felesleges arra hivatkozni, hogy genetikai okok miatt lettünk kövérek. Ugyanis, ha a gyerek életébe rendszeressé tesszük a sportot, és a család egészségesen táplálkozik, viszonylag kevesebb feldolgozott ételt fogyaszt, akkor ez rendszerint folytatódik felnőttkorban is. Így jelentősen megnő az esélye annak, hogy sikerül megőrizni a karcsúságot. De ha a gyerek úgy cseperedik fel, hogy a családban minden az evés körül forog, a süti a jutalomfalat, a búfelejtő, és minden eseményt óriási lakomával ünnepelnek meg, irreális azt várni, hogy a családtagok megőrizzék normális testsúlyukat.
5. A sovány emberek nem gondolnak állandóan az evésre
Sőt, nem tervezgetnek előre étrendet, nem ábrándoznak arról hétfőn, hogy mit sütnek a következő vasárnap. Nem szaladnak enni abban a szent pillanatban, amikor először megkordul a gyomruk, hanem megvárják, míg egész konkrétan kopog a szemük az éhségtől. Figyeljük meg, mindig a dundik mennek először ebédelni.
Az éhség fokozatai
- Gyenge, de világos jelzés: a gyomorsav felgyűlik.
- Kissé kényelmetlen érzés: már nehezen megy a koncentrálás.
- Erősen kényelmetlen érzés: korog a gyomor.
- Egészen kényelmetlen: az éhség eluralkodott.
- Kiegyensúlyozottság érzése: sem nem éhes, sem nem jóllakott.
- Tökéletesen kiegyensúlyozott: az elégedettség érzése.
- Telítettség: ez egy picit kényelmetlen.
- Túltelítettség: majd kipukkad.
- Degesz: ki kell gombolni a nadrágot.
- Abszolút kiütéses telezabálás: teljes önutálat.
6. A sovány emberek ismerik a mértéket
Természetesen mindenkinek változatos ételekre van szüksége, ez az egészséges táplálkozás lényege. Számos kutatás kimutatta: ha többféle étel érhető el, akkor hajlamosak vagyunk többet is enni. Jó példa erre az all inclusive-betegség, amikor a nyaralók a rosszullétig eszik magukat, képtelenek megszabadulni a roskadozó asztaloktól. A sok étel láttán úgy érzik, a gyomruk is többet követel, pedig csak a szemük kívánja az ételt. Vissza kellene találni ahhoz az elfelejtett állapothoz, amikor érzékeljük a valós éhséget. Illetve, meg kell tanulni a jóllakottságot is megérezni. A soványak mindkettőt tudják. Amikor elfogyasztjuk a különböző típusú ennivalókat, megtapasztaljuk, hogy minden egyes étel jóllakottságot okoz, nem csak a desszerttel végződő, több fogásos lakoma. Ha a normál mennyiség elfogyasztása után még mindig éhesek vagyunk, akkor se együnk többet, főként akkor ne, ha már különböző ízű, állagú, formájú ételeket ettünk. Nem az a cél, hogy minimálisra korlátozzuk a ételtípusok számát annak érdekében, hogy soványak legyünk. A túlsúlyosoknak növelni kell az alacsony kalóriatartalmú ételek fogyasztását – leves, zöldség, gyümölcs –, mert ezekre a táplálékokra van leginkább szükségük.
7. A sovány emberek nem ülnek a hátsójukon
Munka közben is többször felállnak, mennek egy kört, sétálnak, kimennek enni. A kövérek elüldögélnek egész nap, ők a fiókban tartják az ennivalót. Pedig a korábban megszokott kalóriabevitel mellett naponta csak fél órát kellene mozogni, mondjuk intenzíven sétálni a fogyáshoz. Fél órát! A rendszeresen edzők szerint a sport segít a testtudat kialakításában, a jól edzett test miatt nem kívánja meg az ember az édességet.
15 kiló mínusz?
Napi 350 kalória elégetésével egy év alatt 15 kilót lehet fogyni. Egészen egyszerű mozgásokra kell gondolni, például 30 perc sétára, lépcsőzésre. Heti kétszer egy óra intenzív mozgásra pedig mindenkinek szüksége lenne.
8. A sovány emberek nem félnek a mérlegtől
Kimutatták, hogy a sovány emberek rendszeresen ellenőrzik a testsúlyukat. Az első intő jelre azonnal visszatérnek a megszokott súlycsökkentő módszerükhöz. Elhagyják a desszertet, csökkentik a szénhidrátot, többet edzenek.
9. A sovány emberek soha nem hagyják ki a reggelit
Ők tisztában vannak azzal, hogy a reggeli a nap legfontosabb étkezése. Egy bőséges reggeli után már nincs szükségük délelőtti nassolásra, de az ebéd alatt sem eszik túl magukat. Aki kihagyja a reggelit, később nagyobb mennyiségű kalóriát visz be.
10. A sovány emberek élvezik az ételeket és az ízeket
Nem megszállott tudományossággal elemzik a hozzávalókat, nincs bűntudatok és félelmük egyik ételtípussal szemben sem, így sokkal kiegyensúlyozottabban táplálkoznak és élvezik az étkezést. Nem falnak, hanem szépen, komótosan falatozgatnak.
11. A sovány emberek időben lépnek
Amint picit szűkebb a nadrág, azonnal cselekszenek, de nem úgy, hogy nagyobbat vásárolnak. Az ő válaszuk mindig a diéta és a mozgás kombinációja. 7-10 nap alatt leadják a felszedett 2-3 kilót, és visszatérnek a komfortzónába. A folyamatos kontrollal megtanulják szabályozni az étvágyukat.
A stressz, a bánat, a méreg, a magány mind-mind evésre késztethetnek. A sikeres sovány ember tudja, hogy nem ez a megoldás, nem az ételek felé kell fordulni a feszültségek kezelésekor.
12. A sovány emberek következetesek, hűek az elveikhez
Nem változtatnak kialakult szokásaikon, betartják a saját szabályaikat, nem írják azokat felül a pillanatnyi örömért. Ha épp nem esznek édességet, akkor sem csábulnak el rögtön a kolléganő maradék csokijától. Saját útjuk van, saját ötletekkel, bevált receptekkel. Az agyuk be van programozva arra, mi a jó nekik, és mi nem.
Mi is a tanulság?
Az biztos, hogy érdemes elgondolkodni a leírtakon, és tenni egy próbát. Amikor a jó szokások integrálódnak az életünkbe, néhány régi rossz törlődik. El tudja képzelni, hogy úgy is lehet élni, hogy nem lesz szükség az állandó kalóriaszámolgatásra vagy arra, hogy répát rágcsáljon egész nap, és büntesse magát azért, amit megevett? Ha eléri a korának és alkatának megfelelő ideális testsúlyt, akkor a vékonysága erőt fog adni annak megtartásához, ez jelenti majd a legnagyobb motivációt.
A megoldás ott van a fejében!
Amikor az ember szorosan tartja a gyeplőt, megérti, hogy a megoldás a testsúly tartására saját magában rejlik, ott van a fejében, és nem a mágikus adagolásban vagy a csodadiétákban, amiket az édesanyja vagy a húga kipróbáltak.