Beszélni az egészséges táplálkozásról, a mértékekről, a tápanyagok összetételéről és a szervezetre gyakorolt hatásáról legalább olyan fontos, mint beszélni a szexről, a dohányzásról, a drogfogyasztásról vagy a gyanús idegenekről. Fontos, hogy gyakran elvigyük magunkkal vásárolni a gyereket, megmutassuk neki, hogyan lehet helyesen élelmiszert választani. Szintén fontos, hogy az étkezéseknek meglegyen a maguk helye és ideje, ami nem a tévé előtti, műanyag dobozból való falatozást jelenti. Ne felejtsük el, hogy a gyerek azokat a szokásokat fogja átvenni, amelyeket otthon lát. Természetesen, ha óvodába vagy iskolába kerül, akkor az ottani körülményekhez kell alkalmazkodnia, mégis fontos, hogy legyen saját elképzelése a helyes étkezésről, és legyen rálátása az egészséges életmódra.
Azoknál a gyerekeknél, akik már iskolába járnak, kísért a büfé, és el kell fogadni mindazt, amit az iskolai menza kínál, nagyon fontos, hogy otthon kiegyensúlyozott, gondosan összeválogatott alapanyagokból készült ételek várják őket. Ezenkívül persze meg kell tanítani őket helyesen, jól enni.
7 alapszabály, amelyet tanítsunk meg a kicsiknek
1. Nem kell mindent megenni
Teljesen felesleges azzal nyaggatni a gyereket, hogy egyen meg mindent, ami a tányérján van, mert csak akkor lesz jó idő vagy csak akkor nő nagyra. Amikor azt mondja, nem éhes, befejezte az evést, hagyjuk rá. Ahhoz viszont ragaszkodjunk, hogy akkor is az asztalnál kell maradnia és megvárnia, míg a család többi tagja befejezi az étkezést, ha ő maga már nem eszik. Így elkerülhető, hogy csak azért ne egyen többet, mert játszani, tévét nézni szeretne. Tegyük el a tányérját a maradékkal együtt. Ha nem sokkal később jelezné, hogy mégis éhes, melegítsük fel neki, amit előzőleg meghagyott, ne szedjünk másik, ugyanakkora adag ételt. Így elkerülhető a túlevés problémája, nem csak gyerek-, de később, felnőttkorában is.
2. Ismerje fel a valódi éhséget
Felnőttként is sokszor tanácstalanul állunk a hűtő előtt. Egyek, ne egyek? Sokszor nem is vagyunk valóban éhesek, egyszerűen csak unalmunkban eszünk. Ez igaz lehet a gyerekekre is. Sokszor csak unalmukban jut eszükbe enni valamit. Ha a gyerek az étkezések között jelzi, hogy éhes, először valamilyen gyümölcsöt adjunk neki és emlékeztessük a soron következő étkezés időpontjára. Ha valóban éhes, megeszi a gyümölcsöt. Ha nem, akkor úgyis tud várni a következő étkezésig. Kivételek természetesen vannak. Időnként ne tagadjunk meg a gyerektől egy kis nasit vagy édességet. Ám ez inkább alkalomszerű legyen.
3. Ne alkalmazza jutalomként az ételt
Ne használja az ételt sem jutalomként, sem megvesztegetésként. Ez ugyanis negatív irányba befolyásolja a gyerek későbbi étkezési szokásait. Ne mondja azt, hogy csak akkor ehet édességet, ha megeszi a tányérján található összes zöldséget. Ezzel ugyanis nem szeretteti meg vele a zöldségféléket, egyszerűen csak rákényszeríti. Ha van süti, ehet, ha nincs, nem. Arra ügyeljen, hogy mindig kerüljön a gyerek tányérjára zöldség, gyümölcs. Hangsúlyozza, nem kötelező megenni. Fontos feltétel, hogy a szülő tányérján is legyenek zöldségfélék, sőt fogyassza is el a gyerek szeme láttára. Ha azt látja, hogy anya és apa megeszi a padlizsánt, a brokkolit vagy a salátaféléket, talán egy idő után ő is követni fogja a szülei példáját.
4. Ne zavarja meg semmi az étkezést
Azok, akik neten való szörfözés, olvasás, tévénézés közben étkeznek, gyakran észre sem veszik, mennyit ettek, ráadásul nem érzékelik időben a jóllakottságérzetet. Ragaszkodjon hozzá, hogy a gyerek ne egyen a tévé, a számítógép előtt. Persze ha a szülő nincs otthon, ezt viszonylag nehéz kivitelezni, különösen a kamaszoknál, de azért igyekezzen. Szoktassa hozzá már egészen kiskorban a gyereket, hogy enni csakis az asztalnál, minden egyéb tevékenység nélkül lehet. Így megelőzheti, hogy extrakalóriákat fogyasszon, és súlyfeleslegre tegyen szert.
5. Listával és gyerekkel induljon bevásárolni
Készítsünk bevásárlólistát, amelyhez következetesen ragaszkodjunk. Már otthon kérdezzük meg a gyereket, mit szeretne enni, és a vásárlás ne merüljön ki az édességek összeválogatásában. Beszéljék meg, milyen meleg ételeket enne szívesen, mit kívánna reggelizni vagy vacsorázni, esetleg nassolni. Egy-egy nagyobb bevásárlásnál feltétlenül vigyük el magunkkal. Így megismerkedhet az élelmiszercsoportokkal, felfedezhet újdonságokat, és talán nagyobb kedvvel kóstol meg addig ismeretlen ételeket.
6. Olvassa el az ételekre ragasztott címkét!
Lehet, hogy a legnagyobb jóindulattal pakoljuk kosarunkba a konzerv zöldségeket, gyümölcsöket, az üveges, zacskós salátaönteteket, leveseket, ételízesítőket, azt gondolva, egye fene, ha konzerv is, de zöldség. És persze könnyebben, gyorsabban felhasználható, elkészíthető, mint a friss. A konzervekkel, az előre csomagolt készételekkel akkor nincs semmi baj, ha csak alkalomszerűen, vészhelyzetben kerülnek az asztalra. Ha azonban gyakorlattá válik a konzervek vagy a zacskós ételek fogyasztása, azzal sajnos szembe megyünk az egészséges életmódra való törekvéseinkkel. Lehetőség szerint válasszunk mindenből frisset, vagy ha nem megy, mélyhűtött terméket. Vezessük rá a gyereket is arra, hogy miért érdemes elolvasni a címkéket. Többször is mondjuk el neki, hogy a túl sok tartósítószer, adalékanyag, hozzáadott só és cukor nem csak elhízáshoz, de a szervezet elsavasodásához, gyomorbántalmakhoz is vezethet.
7. Szeressen mozogni!
A közös családi program ne merüljön ki a tévénézésből, mozizásból, plázázásból. Ahhoz, hogy a gyermek megszeresse a sportot, még az is kevés, ha beíratjuk valamilyen iskolán kívüli edzésre. Akkor fogja a leginkább szeretni és értékelni a mozgást, ha a szüleivel is végezheti. Járjanak el közösen kerékpározni, focizzanak, labdázzanak a közeli parkban vagy járjanak el együtt úszni. Ez egyrészt közelebb hozza egymáshoz a családtagokat, másrészt a gyerek valóban élvezni fogja a mozgást. A sporthoz a jókedvet, szórakozást, egészséget fogja kötni, nem csupán kötelességként éli meg.
Több tejet az asztalra!
A Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet dietetikus szakértője szerint a gyerekeknek több tejterméket kellene fogyasztaniuk. Mint Vági Zsolt, az intézet ügyvezető igazgatója elmondta, az iskoláskorúak fehérjeszükséglete messze meghaladja a felnőttekét – ez azt jelenti, hogy a gyermekeknek arányaiban több tejre, tejtermékre, tojásra és húsra van szükségük, mint a felnőtteknek. A fiatalok étrendjének kialakításakor ezért a gondos édesanyának sok mindenre ügyelnie kell. Szervezetüknek sok építőkőre van szüksége, hiszen nemcsak fenntartani, hanem mindig építeni is kell a fejlődő szervezetet; a gyermek állandóan fejlődik, erősödik, gyarapodik és növekszik.
6 LÉPÉS, AMIT TEGYEN MEG, MIELŐTT SZEMÉLYI EDZŐT VÁLASZT A GYEREKÉNEK
