A legdurvább tévhitek az influenzáról! Ennek ne dőlj be!

Mítosz: Az influenzaoltástól influenzás lesz.

Tény: Ez a makacs tévhit nagyon régóta tartja magát, hiába próbálják meggyőzni az embereket az orvosok. A vakcinában elölt vírus vagy annak részecskéi találhatók, és mivel a vírus nem él, nem is fertőzhet. Ilyenkor az immunrendszer a tanulási folyamatot ártalmatlanná tett kórokozókon viszi végig úgy, hogy a szervezet nem válik vírusgazdává és nem is fertőz. Akadnak, akik mégis megbetegednek oltás után. Ennek több oka lehet: esetleg már oltás előtt megtörtént a fertőzés; vagy más, az influenzához hasonló vírusfertőzés betegíti meg az embert az oltás után nem sokkal; és az is előfordulhat, hogy az oltás utáni 7–14 napban, még a védettség kialakulása előtt betegszik meg valaki. Az igazsághoz tartozik, hogy mivel az oltás sem jelent 100 százalékos védelmet, előfordulhat, hogy valaki influenzás lesz annak ellenére, hogy oltást kapott. Ilyenkor viszont a tünetek enyhébbek, a betegség gyorsabb lefolyású.

Mítosz: A fiatal, egészséges embereknek nem kell aggódniuk az influenza miatt.

Tény: Kétségtelen, hogy az influenza leginkább a kisgyermekeket, az idősebbeket és a krónikus betegségben szenvedőket veszélyezteti, mégis súlyos tüneteket okozhat egyébként egészséges embereknél is. Még ha nem is tartozik a magas kockázatú csoportba, érdemes beoltatnia magát – javasolják az orvosok. Minél több ember kapja meg ugyanis az oltást, annál nagyobb az átoltottság, azaz nagyobb a védelem.

Mítosz: Az influenza gyomor-bélrendszeri panaszokat okoz.

Tény: Az influenzának számos kellemetlen tünete van, de az emésztőrendszeri panaszok nagyon-nagyon ritkák. Amikor gyomorfájdalom, hasmenés, hányás is társul a láz, izomfájdalom mellé, annak oka többnyire más vírusfertőzés.

Mítosz: A terhes nők nem kaphatnak influenza elleni oltást.

Tény: Éppen ellenkezőleg, az orvosok szerint minden terhes nő jól tenné, ha beoltatná magát. Mivel az influenzavírus a méhlepényen csak ritkán jut át, így közvetlen hatása a magzatra nincsen. Azonban az influenzamegbetegedés egyik alapvető tünete, a magas láz nagyon veszélyes a magzatra, például idegcső-záródási rendellenességet okozhat a terhesség első harmadában, és koraszülést az utolsó harmadban. Az influenza elleni védőoltás megvédheti az anyát és a babát is. Kutatások szerint egy influenza elleni védőoltásban részesült várandós nő kisebb gyakorisággal betegszik meg influenzában, mint egy olyan, aki nem kapott oltást. Azok a babák pedig, akiknek az édesanyjuk a terhessége alatt kapott oltást, kevésbé gyakran betegszenek meg influenzában az életük első néhány hónapjában.

Mítosz: Gyakori kézmosással megelőzheti az influenzát.

Tény: A gyakori szappanos kézmosás nem elég az influenzát okozó vírusok terjedésének megállításához. Az influenza cseppfertőzéssel terjed: a cseppecskék felszínre kerülnek, és az orron, a szájon és a szemen keresztül jutnak be a szervezetbe, többnyire a kéz „segítségével”. Egyes kutatások szerint a vírusok akár 8 órán keresztül is életben maradnak a különböző felületeken, ezért fontos, hogy mindig mosson kezet, mielőtt az arcához ér. Ezzel csökkentheti a fertőződés kockázatát. De sajnos attól a kézmosás sem védi meg, ha valaki közelről letüsszenti, leköhögi.

Mítosz: Az antibiotikumok segítenek az influenza gyógyításában.

Tény: Influenzára nem használ az antibiotikum, mivel az influenzát vírusok okozzák. Vannak olyan gyógyszerek, melyek enyhíthetik a tüneteket, de ezek nem antibiotikumok. A legjobb ilyenkor otthon, ágyban maradni, pihenni, sok folyadékot inni és türelmesen várni a gyógyulást. Antibiotikum akkor kell, ha felülfertőződés történik, és bakteriális fertőzés alakul ki.

Mítosz: Az influenzaoltás arcidegbénulást okozhat.

Tény: Évtizedekkel ezelőtt beszámoltak néhány olyan elszigetelt esetről, amikor Bell-parézis alakult ki influenzaoltás után. A bénulás nem járt maradandó károsodással, és néhány hét alatt kezelés nélkül is meggyógyult – mint általában más esetekben is. Az oltás és az átmeneti bénulás között semmiféle kapcsolatot nem mutattak ki, az orvosok végül arra a konszenzusra jutottak, hogy a kettőnek semmi köze egymáshoz.

Mítosz: Az influenzaoltás Alzheimer-kórt okozhat.

Tény: Az influenza elleni oltóanyagok nem okoznak semmilyen betegséget, így Alzheimer-kórt sem. Az Alzheimer-kór egyfajta demencia, amely memóriavesztéshez és más kognitív zavarokhoz vezet. Mivel nem sikerült megfejteni a pontos okát, nagyon sok spekuláció köthető a betegséghez. Ráadásul előfordul, hogy egy idős embernél a tünetek éppen az influenzaoltás utáni hónapokban jelentkeznek, és ilyenkor gyakori, hogy az oltáshoz kapcsolják az állapot romlását. Ennek azonban semmi tudományosan bizonyított oka nincs.

Influenzára nem használ az antibiotikum, mivel az influenzát vírusok okozzák. Vannak olyan gyógyszerek, melyek enyhíthetik a tüneteket, de ezek nem antibiotikumok. A legjobb ilyenkor otthon, ágyban maradni, pihenni, sok folyadékot inni és türelmesen várni a gyógyulást. Antibiotikum akkor kell, ha felülfertőződés történik, és bakteriális fertőzés alakul ki.