Ha több kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit felhasználunk, az sajnos zsír formájában raktározódik. Ez történhet a bőr alatt, egyenletesen elosztva testünkön, vagy a leggyakrabban a csípő-fenék tájékon és inkább a hastájon, illetve többnyire a zsigerek között megbújva. Ez utóbbit hívjuk zsigeri zsírnak és ez az a típus, amely nem csak esztétikailag zavaró, de súlyos egészségügyi problémákat okozhat. A zsigeri zsírszövet anyagcseréje aktív, működése közben olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek többek közt gyulladást okozhatnak, ez az oka a legtöbb, elhízással összefüggő betegségnek is. Minél több zsírt raktározunk a belső szerveink között, annál a nagyobb eséllyel alakulhatnak ki szív-érrendszeri betegségek, agyvérzés (stroke), cukorbetegség, magas vérnyomás, daganatos betegségek, terméketlenség, reflux, zsírmáj, epekövesség, légzési problémák, sőt, még depresszió is.
Fotó: shutterstock
Amit a BMI nem mutat ki
A BMI egy arányszám, ami a testmagasságunkhoz képest meglévő testtömeget mutatja meg. Nem különbözteti meg, hogy azt izom, csont, zsír vagy egyéb szövet alkotja-e. Ha otthon szeretnénk egy gyors mérést végezni, akkor érdemes megmérni a haskörfogatunkat, nőknél a 80-88, férfiaknál a 94-102 cm feletti számok jelezhetik a zsigeri zsír meglétét. Ha nagyon pontosan szeretnénk látni, milyen a testünk összetétele, hol van izom, milyen a csontsűrűségünk, hol van víz és hol bujkálhat a zsigeri zsír, akkor érdemes egy DEXA készülékkel végzett vizsgálaton részt vennünk, amely részletes „térképet” ad szervezetünkről. „A stressz sajnos egyértelmű oka az elhízásnak. Részben olyan anyagok, hormonok felszabadulását okozza, amelyek nem engedik a zsírbontást. Másrészt, ha rossz beidegződésként stresszoldás gyanánt eszünk, esélyeink tovább romlanak. Fontos tudni, hogy a nem alvás (munkánk, adott élethelyzetünk -kisgyermek nevelése-, akár horkolásban is megnyilvánuló alvási apnoe szindróma) is hasonló módon okozhat elhízást”- mondja Dr. Bajnok Éva obezitológus.
A cukortól nő a zsigeri zsír?
Cukorra, azaz szénhidrátra szükségünk van, elsősorban agyunknak, vörösvértestjeinknek, izmainknak. Nagy vizsgálatok hosszú távú követési eredményei azt bizonyítják, egészségünk megőrzése érdekében napi kalóriaszükségletünk kb. felét érdemes diéta alatt is szénhidrát formájában bevinni (minimum 120g-ot). Különösen lényeges ez nagy koncentrációt igénylő munkáknál, aktív fizikai munka valamint terhesség, szoptatás alatt és komolyabb társbetegségek esetén. Persze nem mindegy, hogy szénhidrát igényünket hüvelyesekből, gyümölcsből, gabonákból vagy felesleges, vitamint-rostot, egyéb tápanyagot nem tartalmazó cukros péksüteményekből fedezzük.
Egyen változatosan!
Érdemes változatos táplálékforrásból fedezni az összességében csökkentett energiatartalmú ételeket, sok zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyeseket, teljes kiőrlésű illetve proteinben gazdag gabonaféléket, csökkentett zsírtartalmú tejterméket, sovány húst, olajos magvakat fogyasztani. Ilyen diéta mellett – a D-vitamin kivételével – extra vitaminbevitel is ritkán szükséges és lényegében mindenféle betegség vagy ételintolerancia esetén, kis módosítással tartósan alkalmazható.
Minden mozgás hasznos!
A hasi zsírszövetet nem a hátfájásig ismételt hasizom gyakorlattal, hanem aerob (zsírégető), azaz viszonylag lassú pulzusszámmal végzett, ugyanakkor viszonylag hosszabban kitartott gyakorlattal lehet eltűntetni. Természetesen a törzsizomzat megerősítése (core-edzés) javít a tónuson. Az intermittáló (kardio, anaerob, nagy intenzitással végzett) edzés csak jó kondiban lévő személynek ajánlott, biztosan egészséges kardiológiai állapot esetén. Mindenféle mozgás hasznos, de a zsírszövet eltüntetése céljából az elsőként említett zsírégető gyakorlatok a legideálisabbak. Az edzés fontos azért is, hogy ne az izmunkból fogyjunk, sőt még az anyagcserénket is javítja. Ráadásul mozgás közben éppen a hasi zsírszövetben felszabaduló, betegségeket okozó anyagokkal ellentétes hatásúak termelődnek, emiatt egészségvédő szerepet is betölt. Hamar javítja energiaállapotunkat, önértékelésünket és stresszoldó is. Ismert, hogy a „metabolikusan egészséges” edzett kövérek hosszabb ideig élnek, mint az ún. „skinnyfat” vékonyak, más néven az edzetlen soványak.
CITROMOS KÁVÉ: TÉNYLEG HATÁSOS, VAGY PUSZTA PLACEBO?
