A normál testzsír nemenként, koronként és az életmód függvényében is változik, így érdemes szakemberrel elvégezni a mérést, aki az eredmény kiértékelésében is segít. Erről már Dr. Viczián Ágnes belgyógyász beszélt, aki elmondta azt is, hogy a testzsír mérési vizsgálatok általában ruhában zajlank, egy vizsgálóasztalon fekve, a páciens fölött mozog a csontsűrűségmérő (DXA) készülék karja. „A készülék a testet átvilágítva készít felvételt. A karban lévő detektorsor képet alkot, és ezt a képet elemzi a készülék. A teljes test vizsgálata megtörténik ilyenkor, mind a csontokról, mind az egyéb lágyszövetekről kapunk információt. A hagyományos denzitometriai vizsgálatok csak a csont eredményeket értékelik, oszteoporózis, oszteopénia esetleges meglétéről nyilatkoznak. Speciális, testszövet-elemző rendeléseinken az összes csont és lágy szövetet is vizsgáljuk. A lágyszöveteken belül megkülönböztetjük a zsír-, és izomszövetet, és ezek testrégiónkénti eloszlását” – mondta a szakember, majd hozzátette, hogy a bár a testsúly kiváló jellemzője a teljes test tömegének, de arról nem ad felvilágosítást, hogy ebből a teljességből mennyi a zsír és mennyi az izom. „Például egy 90 kg-os ember fogyókúrába kezd, szigorú diétával, a megszokott napi mozgásával vagy mozgás hiányával. A súlya csökkenni kezd, de nagy valószínűséggel az izom tömegének csökkenése okozza a súlyvesztését, és nem a zsírszövet csökkenése. Másik példaként említhetem, hogy a fogyni vágyó ember aktívabb mozgásformába kezd a korábbi táplálkozási szokásai megtartása mellett, és elkeseredve látja, hogy nem változott a súlya. Ennek lehet az az oka, hogy a sport hatására több az izomzata, és fogyott a zsírtartalma, de e kettő összege ugyanannyi. Így a sikert csak a mérleg segítségével nem tudja lemérni.”
Fotó: shutterstock
Ilyenkor persze mindenki azt kérdezi, hogy mégis milyen érték számít magas testzsírnak, és mit jelez ez a szám? Ahogy a szakember elmondta, a normál testzsír nemenként, koronként és életmód függvényében változik. Könnyű elképzelni, hogy egy átlag egészséges 20 éves ember testösszetétele egész más, mint például egy hasonló korú olimpikoné. Szakembereik feladata, hogy a mért eredményeket értelmezzék, és erről a vizsgált személyt tájékoztassák. Sokan elfelejtik azt is, hogy a testnek bizonyos mennyiségű zsírra szüksége van a normál működéshez. „A túl kevés igen súlyos betegségek következménye lehet. A túl sok zsír önmagában különböző megbetegedéseket okozhat, a hasi régió zsírtartalma különös figyelmet érdemel. A hasi zsíron belül a bőr alatti és szerveken lévő, zsigeri zsírt különböztetjük meg. Különösen veszélyes a zsigeri zsír felszaporodása. Ez a zsír, ha felszaporodik, szinte önálló szervként kezd el működni, és különböző anyagokat termel. Ezek az anyagok bekerülnek a vérkeringésbe, kialakíthatják, fenntarthatják a különböző anyagcsere-megbetegedéseket, cukorbetegséget, szív-, és érrendszeri megbetegedéseket, illetve az elhízást.”
Még jobban elhíztak azok a gyerekek, akiket a súlyuk miatt bántottak a suliban
Forrás: Margit Medical Center
