Iklódi Zoltán és Gergely Tibor mozgásterapeuták szerint a reflux változatos, sokszor kellemetlen és akár súlyos tüneteit a rekeszizom gyengesége okozhatja, amely nem engedi rendesen záródni a gyomorszájat. A gyógyszerek a gyomorsav mennyiségét próbálják csökkenteni, hogy kevesebb áramoljon a nyelőcsőbe. Ha azonban a gyomorszáj normálisan működne, akkor a nedv, bármennyi van is, nem juthatna ki.
HOL IS VAN?
A hasüreget alulról a medencecsont és izmai, hátulról a gerinc ágyéki szakasza és annak izmai, oldalról és elölről a hasizmok rétegei, felülről pedig a rekeszizom határolja. A medence és a törzs izmait sokkal többet használjuk, mint a rekeszizmot, már azzal is, hogy felkelünk, járkálunk, teszünk-veszünk, így aztán azok erősebbek is. A gyomorszáj ott található, ahol a nyelőcső áthatol a rekeszizmon. Alatta helyezkedik el egyebek közt az emésztőrendszer, fölötte pedig a tüdő és a szív.
A reflux oka lehet minden, ami a hasban lévő nyomást növeli; gyakori puffadás, nagy zabálások, túlzott hasizomedzések, de akár alkati tényezők is. A szálkás, vékony emberek, például a maratonfutók esetében nagyobb az esély a kialakulására, mert „túl jól” tart a has- és az egész törzsizomzatuk, tehát növeli a nyomást. A görnyedt ülés miatti nagyobb hasűri nyomás is a rekeszizmot terheli, felfelé „tolja” a gyomrot. Ezt azonban nem érezzük időben, kivéve egyegy nagy étkezés után, amikor „majd kipukkadunk”, feszül a hasüreg, és csak egyenesen tudunk ülni.
ELFELEJTETT LÉGZÉS
Kisgyermekkorban a levegőt még nagyrészt hasi légzés útján vesszük, majd később „leszokunk” erről, legalábbis a legtöbben. A férfiak ugyan többet lélegeznek hasba, de ahhoz ők sem eleget, hogy karban is tartsák az izmot. A pihegő hasi légzés pont annyira edzi a rekeszizmot, mint a combot a séta a kisboltig… Ülve – ráadásul görnyedten – ez nem megy, és a képernyő előtt amúgy is csupán pár deci levegővel vegetálunk egész nap.
Sportolásnál sem hasba lélegzünk, mert a törzsizmok ellentartanak. A jógában van ugyan hasi légzés, de a has- és a törzsizmok erejével fújják ki a levegőt, ami a refluxnak nem jó, mert tovább növeli a nyomást. – Azt szoktuk javasolni, csalják el a kifújást, csak engedjék ki a levegőt – mondja a mozgásterapeuta.
NEM BARÁT
A hasprés összenyomja a hasüreget és feszíti az izmot. – Inkább a statikus gyakorlatokat szoktuk javasolni, például a planket. Egyébként nincs is szükség nagy terhelésre, csak azt kellene elérni, hogy egyenesen tudjunk ülni, hogy ne fájjon a hátunk, a nyakunk, úgy kevésbé alakulhat ki a reflux is – jegyzi meg a mozgásterapeuta. Ha a rekeszizom gyenge a nyomástól, változik az alakja, és sokszor nem engedi összezáródni a gyomorszájat. Minél többször történik ez meg, annál nagyobb az esély arra, hogy a gyomorsav vagy a gőze feljusson a nyelőcsőbe, a garatba vagy akár visszafolyjon a légcsőbe és rengetegféle kellemetlen tünetet okozzon.
A MEGOLDÁS – Megerősítjük a rekeszizmot, csökkentjük alatta a nyomást, ezzel befolyásoljuk a gyomorszáj működését – mondja Iklódi Zoltán. A kezelésen háton fekszik a páciens, csak a bordáitól a medencéjéig kell felhúznia a ruháját. A nagyjából húszperces – finom – hasmasszázs közben lehetnek érzékeny pontok, kiderülhet puffadás, székrekedés, fájdalom, amelyeken lehet is segíteni. A hasi légzés megtanulása után következik egy olyan fogás, amely néhány hirtelen – nem fájdalmas – mozdulatból áll és házi feladat is van; erősíteni a rekeszizmot.
Ehhez idő kell, hetekig naponta többször is csinálni kell a negyedórás gyakorlatot. Ahogy minden más izom, ha eddzük, hétről hétre erősebb lesz, így le is bukik, aki nem gyakorol. Ha tudatosul a rekeszizom edzése, karban lehet tartani az esetleg visszatérő refluxot. A gyógyulás aránylag gyors, de egyénfüggő: ki több, ki kevesebb kezeléstől jön helyre, de az is előfordul, hogy nem lehet „csodát tenni”.
