Tápanyagok és antitápanyagok
A szóját egy időben a hús alternatívájaként emlegették. Valóban kiváló fehérjeforrás, mint általában a hüvelyes zöldségek, de nem lehet vele teljes értékű fehérjepótlást megvalósítani. Erre azonban nincs is szükség, mivel több növényi tápanyag kombinálásával a teljes értékű fehérjebevitel megvalósítható. Ez azt jelent, hogy az összes olyan fehérjeépítő aminosav biztosítható hús nélkül is, amit az emberi szervezet nem tud előállítani. A szója számos fontos ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz (pl. cinket, vasat, kalciumot, folsavat, illetve B-vitaminokat, K2-vitamint stb.). Továbbá, ki ne hallott volna a szójalecitinről, mely fontos a sejtjeink (például idegsejtjeink) membránjának megfelelő felépítéséhez.
A szójalecitinben ráadásul ómega 3 zsírsavösszevetők is vannak. Ugyanakkor találhatók benne úgynevezett antitápanyagok, amelyek meggátolják sok értékes tápanyag felszívódását – és ez nemcsak a szójában található összetevőkre, hanem az azzal elfogyasztott ételek, étrend-kiegészítők összetevőire is igaz. Ezek hatása normális esetben nem lenne olyan nagymértékű, de az ipari feldolgozó módszerek sajnos ezen összetevők hatását erősítik.
Enyhe ösztrogén hatás
A szójával kapcsolatban nem megkerülhető a fitoösztrogének kérdése. A fitoösztrogének olyan növényi izoflavonok, melyek képesek az ösztrogénérzékelő receptorokhoz kötődni, és így ösztrogénhatást kifejteni. Ez a hatás azonban nagyon gyenge (ezred akkora, mint a valódi ösztrogéné). Mégis, a tények ellenére, orvosszakmailag minden emlőrákon átesett nőt eltiltanak a szójafogyasztástól. Ez a riogatás tovább fokozódik, ha az ösztrogén egyéb szövetekre kifejtett hatását is figyelembe vesszük.
Finoman szabályozott burjánzás
Köztudott tény, hogy a mell-, a petefészek- és a prosztatarák a hormonálisan vezérelt folyamatok eredménye. A valóság azonban az, hogy a rákos megbetegedések mindegyike hormonálisan vezérelt valamilyen szinten. A hormonok egyaránt védik az anyát és a magzatot is a terhesség alatt. Ez fontos is, hiszen a magzat őssejtekből történő kifejlődése a tumornövekedéshez hasonlatos folyamat, amit nagyon finoman kell szabályozni, hogy a jó irányba haladjon. A hormonok közül a legjelentősebb, burjánzást okozó hormon az ösztrogén, és bizonyos feltételek mellett mind nőkben, mind férfiakban képes daganatot okozni. A bizonyos feltétel nagyon fontos, mert nem pusztán az ösztrogénnel van a baj. Ha ugyanis így lenne, akkor a pubertás időszakában lenne a legmagasabb a petefészek- és emlőrák kockázata, de hála istennek nem így van.
Aggodalomra nincs ok!
A szója (szójabab) az egyik alapvető élelmiszer Ázsiában. A szójaizoflavonok átlagos napi fogyasztása Ázsiában 20–80 mg naponta. Jóval magasabb, mint a nyugati országokban (1–3 mg naponta). A hormonfüggő rosszindulatú betegségek (emlő-, méh- és prosztatarák), illetve más rosszindulatú tumorok is, a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, a csontritkulás lényegesen alacsonyabb Ázsiában, mint a nyugati országokban. A genetikai hajlam kiküszöbölésével végzett tanulmányok megerősítik, hogy az ázsiai származású nők nemcsak kisebb mértékben szenvednek a menopauza tüneteitől, de sokkal alacsonyabb esetükben az emlőrák előfordulása is a nyugati nőkhöz képest.
A szójával mint élelmiszernövénnyel és annak izoflavonjaival több mint 400 000 nőt és 100 000 férfit teszteltek a mai napig. Ezek a vizsgálatok kiváló biztonsági profilt mutattak ki. A szójaizoflavonok fogyasztása emlőrák esetén dózisfüggő módon javítja a teljes túlélést. A halálozási arány akár 54 százalékkal csökken.
KISOKOS: 17 OLAJ, AMIT ÍGY ÉRDEMES HASZNÁLNI A KONYHÁBAN
