Szív- és érrendszeri betegségek szűrése
Minden második ember valamilyen szív- és érrendszeri betegségben hal meg, ezért lenne szükséges a rendszeres ellenőrzés. Kis kockázat esetén elegendő kétévente, de ismert betegségek, stresszes életmód mellett tanácsos évente felkeresni a háziorvost. Fizikális vizsgálat, vér- és vizeletvizsgálat, vérnyomásmérés, EKG a szűrés része.
A háziorvos a leletek értékelése után dönt arról, hogy szükség van-e további vizsgálatokra. Az ezekhez szükséges beutalókkal is ő látja el a betegeket.
Tüdőszűrés
A tbc és a tüdőrák kezdeti stádiumban tünetmentes, ezért fontos az évenkénti ellenőrzés. Sokan csak legyintenek, ha a tüdőszűrés szóba kerül, feleslegesnek tartják. Kétségtelen, hogy sok esetben a tüdőrák fejlődésének egy év hosszú idő, így előfordulhat, hogy a szűrés során nem látható rák egy év múlva, de akár pár hónapon belül előrehaladottá válik. Ennek ellenére tény, hogy a korai, még sebészileg műthető tüdőrákot is szűréssel lehet felfedezni.
Tbc esetén a tüdőszűrés lényege az, hogy a tünetmentes tüdőbeteget időben kiemeljék, csökkentsék a fertőzés terjedését, mértékét, és hogy lerövidítsék a beteg gyógyulásának idejét.
A szűrés során röntgenfelvételt készítenek, illetve szükség esetén légzésfunkció-vizsgálatot is csinálnak.
Nőgyógyászati szűrővizsgálat
Minden nőnek 20 év felett ajánlott évente felkeresni a nőgyógyászát rákszűrésvizsgálat céljából. A méhnyakrák sajnos napjainkban is a gyakori halálokok között szerepel. Leggyakrabban a 35–65 éves korú nők körében fordul elő. Kialakulásában a humán papilloma vírus (HPV) egyes típusainak szerepe bizonyított. Korai stádiumban a daganat nem okoz panaszokat, a szűrővizsgálat során azonban már ilyenkor is láthatók kóros elváltozások.
Az orvos a kismedencei vizsgálat során szöveti sejteket gyűjt a méhnyakról. Nem kell megijedni, ha a teszt eredménye pozitív. Előfordulhat, hogy ennek oka valamilyen gyulladás a szervezetben, bakteriális vagy gombás fertőzés, esetleg diagnosztizálatlan, szexuális úton terjedő betegség.
A nőgyógyász végez még bimanuális vizsgálatot, melynek során tapintással ellenőrzi a méh méretét, formáját és a mobilitását. Végezetül az orvos a melleket is megvizsgálja.
Mellrák elleni szűrővizsgálat
A mellrákos betegek mindössze 10 százalékánál fordul elő emlőfájdalom. A fájdalom hiánya megtévesztő lehet, ezért sokan nem tulajdonítanak jelentőséget a kitapintott csomóknak. A korai felismerés életet menthet! Negyven év feletti nőknek kétévente mammográfia javasolt, az emlő tapintásos vizsgálatát azonban minden nőnek havonta ajánlott elvégezni.
A mammográfia során az emlőket egy röntgenlemezre helyezik, és külön-külön felvételeket készítenek róluk. A felvételeket radiológus orvos értékeli. A lelet tartalmaz minden, a normálistól különböző szerkezeti eltérést, és regisztrálja az elváltozások alakját, mértékét, elhelyezkedését. Az orvos javasolhat egyéb vizsgálatokat (emlő-ultrahangvizsgálatot, biopsziát).
Ajak- és szájüregi vizsgálat
Az emberek többsége retteg a fogorvostól. Rossz hír a „félősöknek”, hogy egy évben egyszer akkor is fel kell keresni a fogorvost, ha semmiféle panasz nincs. A fogászaton ugyanis nemcsak a fogak állapotát nézik, hanem rutinszerűen átvizsgálják a szájüreget is. Emellett az önvizsgálat is segíthet a korai diagnózis felállításában. Havonta egyszer egy tükör segítségével vizsgálja át a száját, így biztosan nem kerüli el a figyelmét semmilyen eltérés. Figyeljen a fehér foltokra, fekélyekre, nehezen gyógyuló sebekre. Fontos, hogy ezek a tünetek nem minden esetben jelzik daganatos betegség kezdetét, gyakran csak gyulladás, szuvas fog áll a háttérben.
A fogorvos szükség esetén továbbküldi a beteget a fül-orr-gégészetre.
Gyomor- és bélrendszer szűrővizsgálata
Vastagbélrákszűrést rutinszerűen nem végeznek, de emésztőszervi panaszok esetén a háziorvos beutalhatja a beteget gasztroenterológiára. Az orvos először fizikális vizsgálatot végez: megtapogatja a hasat, majd következik a rektális vizsgálat (a végbél ujjal történő vizsgálata). A kivizsgáláshoz hozzátartozik a vér-, vizelet- és székletvizsgálat, illetve a hasi ultrahang. Szükség lehet gyomortükrözésre – ha a nyelőcső, a gyomor vagy a nyombél megbetegedéseinek gyanúja merül fel –, és végbél-, illetve vastagbéltükrözésre is.
Csontsűrűség-vizsgálat
Az időskori csonttörések leggyakoribb oka a csontritkulás. A csontlebontási folyamat különösen a menopauza idején veszélyezteti a nőket: az ösztrogén hormon csontvédő hatásának kiesése miatt a menstruáció elmaradását követően néhány évig évente akár 2-3 százalékát is elveszthetik csonttömegüknek. A csont ásványianyag-tartalmát a csontsűrűség vizsgálatával, az ún. oszteodenzitometriás (ODM) készülékek segítségével mérik. Az oszteodenzitometriás készülékek alkalmasak az alkar, a gerinc, a combnyak, sőt egyes típusok a teljes test csonttömegének mérésére és számítására is. Maga a mérés egy röntgenvizsgálathoz hasonló, fájdalmatlan vizsgálat.
Menopauza után a nőknek kétévente ajánlott elvégeztetni.
Anyajegyszűrés
Évente egyszer célszerű felkeresni a bőrgyógyászt, különösen azoknak, akiknek sok anyajegyük van. A szűrés alkalmával megállapítják az esetleges rizikófaktorokat, megvizsgálják az anyajegyeket és az esetleges más, nem festékes bőrelváltozásokat. A bőrgyógyász először szabad szemmel megnézi az anyajegyeket, majd dermatoszkóp segítségével a felhám mélyebb rétegeit is megvizsgálja. Számítógépben rögzíti az eredményt: a képet ki lehet nagyítani, meg lehet mérni, össze lehet hasonlítani korábbi állapotokkal.
Az önvizsgálat fontos, hiszen így az új anyajegyek könnyen észrevehetők, illetve az is azonnal látható, ha megváltozik a már meglévő anyajegy felszíne, formája.
Érszűkület vizsgálata
Fájdalmatlan vizsgálat az alsó végtagi verőerek szűkületének, elzáródásának felismerésére, a verőeres keringés mérésére. A vizsgálat során az orvos kitapintja a pulzust a fő artériákon, először a combtőnél, majd a térdhajlatban. Vérnyomásmérő és ultrahangos doppler segítségével megméri a boka felett és a lábfejen a verőerekben lévő nyomást. Egészséges lábakon a felkaron mért vérnyomás értékénél a boka felett és a lábfejen magasabbat mérnek, érszűkület esetén az értékek sokkal alacsonyabbak.
A kialakuló érbetegségek megelőzése szempontjából ez a vizsgálat 30 év felett mindenkinek javasolt, éves rendszerességgel.
Látás- és hallásvizsgálat
Általában fül-orr-gégészeti vizsgálatot követően, előjegyzés alapján végzik a műszeres hallásvizsgálatokat. A halláscsökkenés mértékének megállapítása a fül-orr-gégész feladata, ezt követően készül terv a halláscsökkenés kezelésére.
A szemvizsgálat két részből áll: lézeres számítógépes szemvizsgálatból és fénytöréses vizsgálatból.
A vizsgálat során nem csupán a szemmel kapcsolatos problémákra derülhet fény, hanem más betegségekre – magas vérnyomásra, diabéteszre – is.
Kétévente ajánlott elvégeztetni a látás- és hallásvizsgálatot is.
| Szűrés iránya | Módszer | Gyakoriság |
| Méhnyakrák | nőgyógyászati vizsgálat | évente |
| Tüdőbetegségek | röntgen, légzésfunkció | évente |
| Szív- és érrendszer | fizikális orvosi vizsgálat, vér- és vizeletvizsgálat, vérnyomásmérés, EKG | kis kockázat esetén kétévente, 40 év felett vagy ismert betegség esetén évente |
| Mellrák | mammográfia | 40 év felett kétévente, tapintásos önvizsgálat havonta |
| Ajak- és szájüregi daganatok | fogorvosi vizsgálat/fül-orr-gégész | évente/dohányosoknak 2 évente |
| Gyomor- és bélrendszeri daganatok | székletvizsgálat, tükröz | 50 év felett évente |
| Csontritkulás csontsűrűség-vizsgálat | menopauza után | kétévente |
| Érszűkület | vérnyomásmérés, ultrahangos dopple | 30 év felett évente |
| Érzékszervi betegségek | látás-, hallásvizsgálat | kétévente |
FÜRDŐPATIKA – VARÁZSOLJON GYÓGYFÜRDŐT OTTHON
EZT NÉZZÜK MEG AZ ALTERNATÍV TEJEK CÍMKÉJÉN!
