Manapság egyre inkább terjednek – elsősorban nem kellőképpen hiteles internetes források alapján – a kókuszzsír széles körű egészségvédő, sőt sok esetben gyógyító, megelőző hatásairól szóló írások. Azonban a legtöbb, a tudományos bizonyítékok hiányában, nem megalapozott állításokat tartalmaz.
Kókuszzsír vagy kókuszolaj?
Mindkét elnevezés helyes, a különbséget a szobahőmérséklet eltérő fogalma okozza. A kókuszzsír hazánkban szilárd, de a kókuszpálma termőhelyén, a trópusokon folyékony halmazállapotú.
A kókuszzsír szív- és érrendszerre kifejtett hatása
A nagy telítetlenzsírsav-tartalmú étrendekkel összehasonlítva a kókuszolaj révén a telített zsírsavakban gazdag étrendek a klinikai vizsgálatokban a különböző népességcsoportok körében azt mutatták, hogy nőtt az összes és az LDL koleszterin szintje, de közben a HDL koleszteriné is. Kedvezőbb hatás volt megfigyelhető az összes, tehát az LDL és a HDL koleszterint tekintve is, amennyiben a kókuszolajat részben vagy teljes egészében telítetlenzsírsav-forrásokkal helyettesítették.
A kókuszzsír testtömegre, testösszetételre kifejtett hatása
Csak kevés, emberekkel folytatott vizsgálat született, amely a kókuszzsír és a testzsírcsökkenés közötti kapcsolatot elemezte. Egy kis létszámú pilot vizsgálat azt mutatta, hogy a szűz kókuszolajat fogyasztó férfiak körében jelentős csökkenés következett be a derékkörfogatban hat hét után. A kutatás eredményét árnyalja az a kép, hogy igen kis létszámmal folytatták le, kontrollcsoport nélkül. Egy randomizált, kettős vak klinikai kutatásban a kókuszolajjal, illetve a szójababolajjal való kiegészítés hatását vizsgálták elhízott nők körében, csökkentett energiatartalmú étrend követése, valamint napi 50 perc séta mellett. A két csoport között nem találtak különbséget a testtömegben, ellenben a kókuszolajat fogyasztó csoportban a derékkörfogat jelentős mértékben csökkent. Tekintve, hogy ez a vizsgálat is kis létszámmal zajlott, nem elégséges a hosszú távú következtetések megfogalmazására.
A kókuszzsír emésztőrendszerre kifejtett hatása
A kókuszzsírban található MCT-zsírsavak előnye, hogy a máj által termelt – a zsírok emésztését segítő – epe, valamint a hasnyálmirigy által termelt és a zsírok lebontásában részt vevő lipáz enzim hiánya esetén is átjutnak a bélnyálkahártya sejtjein. Ennek köszönhetően zsíremésztési, zsírfelszívódási zavarok (például hasnyálmirigy-gyulladás, epekő, gyulladásos bélbetegségek) esetén jól alkalmazható. Az MCT-zsírsavak révén a kókuszolaj zsíremésztési, zsírfelszívódási zavarral együtt járó betegségek (májbetegségek, idült hasnyálmirigy-gyulladás, gyulladásos bélbetegségek: colitis ulcerosa, Crohn-betegség) diétás kezelésében alkalmazható, illetve roborálás céljából javasolható a felhasználása. Valamint akkor, ha az emésztőrendszer érintettsége révén könnyen emészthető zsiradékforrás adása válik szükségessé az alultápláltság megelőzésére.
A kókuszolaj kizárólagos zsiradékforrásként történő alkalmazása azonban nem javasolt, inkább az étrendben felhasznált zsiradékok változatosabbá tételére alkalmas!
Egyéb hatások
Nincs olyan kutatás, amely közvetlenül értékeli a kókuszolaj hatásait az Alzheimer-kórt, a cukorbetegséget vagy a pajzsmirigy működését illetően. Habár az interneten elérhető olyan tanulmány említése, amely az étrend kókuszolajjal való kiegészítése által a HIV-vel fertőzött/AIDS-ben szenvedő emberek jobb tápláltsági állapotáról szól, ilyen kutatást nem közöltek a hivatalos, lektorált szakirodalmi adatbázisokban!
A két fő típusa
A kókuszolajnak két fő típusa van, a szűz, illetve a szűrt. A szűz kókuszolaj édes, diós ízű, jól illik salátákhoz, halakhoz. Könnyen szilárdul, ezért használat előtt érdemes kicsit felmelegíteni.
Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ)
EZ IS ÉRDEKELHET:
- Mire jó a kókuszolaj?
- A dietetikus válaszol – Figyelj a zsírra! Mindent a májkímélő diétáról
- Kisokos: 17 olaj, amit így érdemes használni a konyhában
- Ezért jó, ha mindig van otthon kókuszolaj – 15 nyomós érv
