Sokan nem kedvelik a kardioedzéseket, mert monotonnak tartják. Ám mégis érdemes kitartani, mert a kutatások szerint ez az edzéstípus kiváló hatással van az ember egészségére – nem várt módokon is.

3 ok, amiért érdemes megszeretni a kardiót!

A szív- és érrendszert fejlesztő edzésmunka kimerítő lehet mind fizikálisan, mind mentálisan. A súlyzós vagy egyéb ellenállással végzett sporttevékenységnél mindig eltereli a figyelmét az, hogy számolja az ismétléseket, az alapján pedig tudja, hogy hányat kell még csinálnia a pihenőig. Ezzel szemben a kardioedzés jóval monotonabb. Ráadásul gyakran, ha valaki megpróbálja beilleszteni rendszeresen az edzésprogramjába a kardiót, összezavarodik, hogy mikor, mennyit és milyet kéne csinálnia ahhoz, hogy illeszkedjen az edzéscéljaihoz.
A helyzet viszont az, hogy egyáltalán nemcsak kalóriaégetés vagy a kardiovaszkuláris rendszer fejlesztése miatt van rá szükség. A tudomány most feltárta a további fontos, egészségre gyakorolt hatásait, és ezek ismeretében talán könnyebb lesz megszeretnie a kardiót.

Segíti a létfontosságú rendszerek működését

A kardiovaszkuláris rendszert fejlesztő edzés az egyik legfontosabb mozgásforma, amit rendszeresen kellene végezni. Amikor sportolás közben megemelkedik a pulzusa és a légzésszáma, akkor folyamatosan javítja a belső létfenntartó rendszerek teljesítményét is – erősödik a tüdeje, a szíve és a keringési rendszere. A kardioedzés emellett segít a nyugalmi vérnyomás csökkentésében, valamint az artériák tisztán tartásában. Továbbá erősíti az immunrendszerét és ezáltal a különféle betegségekkel szembeni ellenálló képességét. Növeli az inzulinérzékenységet is, így csökkenti a cukorbetegség kialakulásának esélyét.

 

Javítja a kognitív funkciókat

A kognitív folyamatok valósítják meg az értelmi működést. Ide tartozik az érzékelés, az észlelés, a figyelem, az emlékezés, a képzelet és a gondolkodás. Amerikai kutatások bizonyítják, hogy a rendszeresen végzett aerobedzés javítja a felnőttek kognitív képességeit, és segít csökkenteni bizonyos funkciók korral járó hanyatlását.
Egy kísérletben hat hónapon keresztül olyan 20–67 év közöttieket figyeltek meg, akiknek az átlagos aerob edzettségük alacsonyabb volt. A résztvevőknek heti négy alkalommal kellett sporttevékenységet végezniük pulzuskontroll mellett. Az elején a maximális pulzusszámuk 55-60 százalékával edzettek, és a későbbiek során fokozatosan emelték 75 százalék fölé. Később az alanyokat különféle kognitív teszteknek vetették alá, mint például memória, nyelvtudás, felismerési sebesség, figyelem, érzelmek kezelése.
És hogy mi lett az eredmény? Az aerob testmozgás minden korosztályban javította ezeknek a funkcióknak a működését. Ennek oka, hogy a kardiovaszkuláris edzés stimulálja az agyban azon sejtek létrehozását, amelyek e tevékenységekért felelősek. A felpezsdült vérkeringés pedig több oxigént és glükózt szállít az agyba, ami nélkülözhetetlen a megfelelő működéshez.

 

Fokozza a mentális egészséget

Az agy működésén kívül a rendszeres testmozgás javítja a mentális egészséget is. Remek kikapcsolódási módszer, hiszen a sporttevékenység során teljesen ki tud szakadni a hétköznapi gondokból. Emellett a Harvard tudósai bebizonyították, hogy a kardioedzés hatékony kezelése a depressziónak, az álmatlanságnak, a szorongásnak, a stressznek. Ez elsősorban az izzasztó edzés közben/végén felszabaduló „boldogsághormonoknak” (dopamin, szerotonin és endorfin) köszönhető.

Hetente 150 perc

Az általános irányelv szerint egy felnőttnek átlagosan heti 150 percnyi szív- és érrendszert fejlesztő mozgást kell végeznie. Ez lebontva heti öt alkalommal mindössze harminc perc mozgást jelent. Ha nem tud ennyiszer időt szánni rá, akkor a hétvégén egy kiadós kirándulással is „összeszedheti” az előírt percmennyiséget.
Ha pedig inkább az intenzívebb munkát, például az intervall kardioedzéseket részesíti előnyben, a szükséges mozgási idő csökkenhet. Vagyis akár napi 20–25 percnyi sportolással is kiválthatja a pozitív hatásokat.

 

EZ IS ÉRDEKELHETI:

Hozzászólások

Házi granola kókusszal – A nap kedvenc egészséges desszertje
Érdemes a bolti, gyakran agyoncukrozott változat helyett otthon elkészíteni a granolát: tápláló, egészséges és nagyon finom reggeli!
„Fogyni akarok, de mikor csökkentem az ételadagokat, szédülni kezdek...”
Sok esetben azért nem tart ki a fogyni vágyó az új étrendje mellett, mert a drasztikus kalóriamegvonás miatt rossz lesz a közérzete. Kovács Judit dietetikus tanácsai segíthetnek elkerülni a problémát.
Színterápia: Hogy működik, miben segít?
Már az ókorban is hittek a színek és fények gyógyító erejében. A színterápiát napjainkban a modern orvostudomány is egyre többet használja!
Fahéjas csiga – A nap kedvenc egészséges desszertje
Hogyan készül az egészséges fahéjas csiga? A megoldás: kevesebb cukor, nulla vaj vagy margarin, lecserélt fehér liszt – és egy titkos hozzávaló.
Zöld teás tápiókapuding – A nap kedvenc egészséges desszertje
Szeretne kipróbálni egy egyszerűen elkészíthető, mégis különleges édességet? Kovács Judit dietetikus, szakács és Ujvári Szilvia glutén- és tejmentes receptjét ajánljuk!
Eke Angéla: „A futás nekem most egyfajta terápia is”
A színésznő két évvel ezelőtt nem előre megfontolt szándékkal váltott életmódot. Azóta kitanulta a vegetáriánus konyha rejtelmeit, amit kifejezetten élvezett, hiszen a főzés az egyik szenvedélye.
Képesség az örömre
Időnként kirobbanó formában, máskor csak erős közepes szinten éljük napjainkat. Majd valami újra összeroppan... A szomorúság, csalódás oka ezerféle lehet. Leegyszerűsödnek a napok, a színek eltűnnek, beszürkülnek.
Reggelizzen, és fogyjon! – Tippek típusok szerint
Attól függően, hogy mit szeret reggelizni, elárulunk néhány trükköt, amelyeknek a segítségével könnyebb lesz megszabadulni a pluszkilóktól!
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.