Bizonyára mindannyiunk életében volt már rá példa, hogy egy-egy időszakban megvontunk magunktól bizonyos ételeket, míg más típusúakat pedig előnyben részesítettünk. Akár vallási meggyőződésből, akár fogyási szándékkal, akár csak egy tisztítókúra erejéig, de koplaltunk ‒ gyors fogyást, tisztulást remélve.

Böjtölés, az alapoktól

A böjtölés egyfajta koplalási fázis, kalóriamegvonás, ami bizonyos állatkísérletek szerint (majmokon és egereken próbálták) jótékony hatással bír a szervezetre. A rendszeres böjt hívei állítják, az emberi szervezet meghálálja, ha egy ideig megvonják tőle az ételt.

A böjtölés akár életmóddá is válhat, ha például az év bizonyos szakaszaiban, időről időre átesünk egy ilyen kúrán. Ennek célja elsősorban az egészségmegőrzés lehet, és nem a súlyvesztés. Nem is jelent feltétlenül minden esetben teljes ételmegvonást: a megszokott napi kalóriabevitel 25‒45 százalékát esszük meg. Ez a mennyiség még megfelelő mértékű tápanyagot tartalmaz, hogy kellő energiánk legyen a napi teendőkhöz.

Böjtölhetünk „szakaszosan” is: ilyenkor nem mindennap csökkentjük a kalóriabevitelt, csak bizonyos napokon vagy heteken eszünk kevesebbet, illetve egyáltalán semmit.

Segít mindez a súlycsökkenésben?

Azt gondolhatnánk, hogy a koplalós, végtelennek tűnő órák utáni „vigasztalódós” napokon súlygyarapodást vehetünk észre magunkon. Ám a rendszeresen böjtölők tapasztalata az, hogy az egy nap koplalás-egy nap evés rendszerben nem híznak a nem böjtölős napok miatt sem.

Oka lehet ennek például a gyomor összeszűkülése: akkor sem kívánnak sokat enni, amikor szinte bármit megehetnének. Arra érdemes figyelni, hogy az egészségtelen étkezés, ha valóban fogyni akarunk, ekkor sem megengedett. Ne hamburgerrel, chipsszel vagy csokival pótoljuk az előző nap be nem vitt kalóriamennyiséget.

Amerikai kutatások alapján azonban nem hatásosabb a rendszeres böjt a fogyókúrában, mint a hagyományos diéták. De abban sem találtak különbséget, ahogyan a szervezet reagált a táplálékmegvonásra. A kutatásokban túlsúlyos emberek vettek részt, mindnek csökkentették a napi kalóriabevitelét. Két csoportra osztották őket, mindkét csoport heti kalóriabevitelét 25 százalékkal csökkentették. Az egyik csoportét hét napra elosztva, míg a másik csoport öt napon át „normálisan” étkezett, majd az utolsó két nap hozta be a „lemaradást”. Az eredmény magáért beszél: mindkét csoport tagjai körülbelül ugyanannyit fogytak – és nem csak a diétát követő héten, de az utánkövetés szerint, a böjtöt követő 6 hónapban sem történt szignifikáns változás.

Egy átlagos amerikai 2700 kalóriát eszik naponta (3500 napi kalória már a túlsúlyt jelentheti). A legtöbb diéta napi 1200‒1500 kalória bevitelét javasolja naponta – ez egy felnőtt szervezet számára 55‒70 százalékos kalóriamegvonást jelenthet. Ez pedig, lássuk be, igen extrém megvonás. Nem csoda, hogy ekkora tápanyagkiesés mellett kevesebb az energiánk. Nem sokkal különlegesebb ennél a böjt sem. Hiszen, bár a böjtölős napok könnyebbnek tűnnek – a kisebb energiabevitel miatt csak egyes napokon vagyunk éhesek, nem egész héten diétázunk – a lemorzsolódási mintából az derül ki, ugyanolyan könnyen feladhatjuk ezt a fajta fogyókúrát is, mint a többit.

Előny, hogy a kisebb kalóriabevitellel kooperáló napok nem csak a súlyveszteségről szólnak – egyesek számára életmóddá válhatnak. Akik már régóta gyakorolják, természetesen könnyebbnek is érezhetik a betartását, mint például egy szigorúbb diétáét.

Megéri a koplalás?

Bár kiemelkedő fogyási eredményeket nem tudunk felmutatni egy-egy böjti időszak után, mégis érdemes néha kipróbálni. A Floridai Egyetem doktorainak klinikai kutatásai szerint a sejtek egészséges működéséért sokat tehetünk az időszakos böjtökkel.

Több hasonló vizsgálatot is végeztek, végül arra az eredményre jutottak, hogy az egészségre is kedvező hatással lehet az időszakos böjt. Ha például heti egy napon nem eszünk semmit, csak vizet vagy gyógyteákat fogyasztunk, enyhíthetjük a diabétesz kialakulásának veszélyét, javíthatjuk az inzulinérzékenységet, csökkenthetjük a koleszterinszintet és a magas vérnyomást.

Belevágna?

Nagyon fontos leszögezni, hogy, bár több kutatás alátámasztja az időszakos böjtök hatékonyságát, senkinek nem ajánljuk, hogy egyik napról a másikra belevágjon. Mindenképpen konzultáljon a böjt előtt orvosával! Kiemelten fontos ez a várandós nők, illetve a cukorbetegek esetében. Ahogyan nem ajánlott a böjt kipróbálása azoknak, akik korábban valamilyen étkezési rendellenességgel (anorexia, bulimia) küzdöttek. A böjtre egyébként inkább tavasszal és nyáron szánjuk rá magunkat, egyes böjtidőszakok között pedig hagyjunk ki pár hetet.

Ha egyeztettünk az orvosunkkal, válasszunk ki egy napot (24 óra) vagy egy napszakot (16 óra) a héten, amikor kevesebbet vagy egyáltalán semmit nem eszünk. Ezeken a napokon – ha nem a teljes koplalás mellett döntünk – csökkentsük 25‒50 százalékkal a kalóriabevitelt. Vagyis, ha átlagosan 1500‒2000 kalóriát viszünk be, ezeken a napokon ez a mennyiség legyen csak 5-600 kalória (maximum 1000).

A legnépszerűbb az időszakos böjtök közül az 5:2 diéta, vagyis öt napon át rendesen étkezünk, az utolsó két nap pedig böjtölünk (körülbelül 600 kalória elfogyasztásával).

EZ IS ÉRDEKELHET:

• Napi háromszori étkezés vagy sokszor keveset? Talán nem az a jobb, amire először gondol!
• Ha minden fogyókúrába belebukik… Az orvos tanácsai a jojóeffektus legyőzéséhez
• Életmódváltás 12 lépésben
• 6 egyszerű tipp, hogy elkerüld a bűnbe esést a diétád alatt