Az EB, vagyis Európa-bajnokság selejtezője már márciusban elkezdődött, úgyhogy gőzerővel lehet szurkolni a kedvenc csapatunknak. Németország rendezőként automatikusan kijutott az EB-re, az elődöntők és döntők pedig 2024 márciusában lesznek. Hogy honnan ered az EB neve, mikor és hol rendezték meg először és hány ország vett benne részt? Cikkünkből most kiderül, mert rávilágítunk az első EB meccsekre és a bajnokság történetére!

Az Európa-bajnokság története – kialakulása a kezdetektől napjainkig

Az első foci eredmények – Az Európa-bajnokság története

Az EB, vagyis Európa-bajnokság selejtezője már márciusban elkezdődött, úgyhogy gőzerővel lehet szurkolni a kedvenc csapatunknak. Németország rendezőként automatikusan kijutott az EB-re, az elődöntők és döntők pedig 2024 márciusában lesznek. Hogy honnan ered az EB neve, mikor és hol rendezték meg először és hány ország vett benne részt? Cikkünkből most kiderül, mert rávilágítunk az első EB meccsekre és a bajnokság történetére!

A kezdetek: azok az 1960-as évek…

Foci bajnokságok már jóval korábban is megrendezésre kerültek, mint 1960. Az Olimpián 1908-tól jegyzünk foci eredményeket, viszont egy átfogó európai bajnokságra sokáig kellett várni. Az ok viszonylag egyszerű volt: az országok egymással való hadban állása és a világháborúk miatt nem létezett egy, az országokat összefogó, nemzetközi labdarúgó szövetség, így pedig, nem volt, aki megrendezzen egy ilyen eseményt.

Bár voltak több európai ország részvételével kisebb-nagyobb bajnokságok, mint például a Bajnokok Ligája elődje, a Bajnokcsapatok Európa Kupája, az UEFA létrejöttéig várni kellett az európai bajnokságokra. Ennek 1954-es létrejötte után az EB, akkor még UEFA Kupa néven 1958-ban került először megrendezésre. 1960-ban Európai Nemzetek Kupája néven, még mindössze 4 ország részvételével tartották meg. Hazánk az 1952-es, Helsinkiben rendezett Olimpián nyert, így 1958-ban selejtező meccset játszott a Szovjetunió ellen. Ez 3:1-es vereséggel zárult, így végül Csehszlovákia, Jugoszlávia és Franciaország jutott be a Szovjetunió mellett a döntőbe, amelyet utóbbi is nyert meg 1960-ban.

A kiemelkedő foci eredmények kora: 1980-as évektől napjainkig

1980-as évekre már 8 csapat szerepelt az EB-n, a helyszínek pedig szintén bővültek: 1980-ban Olaszország, 1984-ben Franciaország, 1988-ban az NSZK adott otthon a bajnokságoknak. 1996-ban már 16 ország, 2016-tól pedig már 24 csapat jut ki az Európa-bajnokságra, így összesen 51 mérkőzés kerül megszervezésre, ezzel is növelve az esemény presztízsét. Néhány ország teljesítménye pedig igen kiemelkedő a foci eredmények világában: Németország három alkalommal, Spanyolország szintén három alkalommal, Franciaország pedig két alkalommal állhatott fel a dobogó legfelső fokára.

A rendezési jog elnyerése továbbra is különösen nagy foci eredmény, amelyet Magyarország egyelőre még nem nyert el. Bár már háromszor is megpályázta (2004-ben, 2008-ban és 2012-ben), végül csak az 2021-es tornán szervezett négy mérkőzést. Reméljük, hamarosan hazánk is vendégül láthatja ezt a világraszóló nemzetközi eseményt!

EZ IS ÉRDEKELHET:

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A legjobb nyári szépségtrükkök, amelyek valóban beválnak
Lehet, hogy idén nyáron nem a legújabb ruhadarab vagy a trendi smink lesz a legjobb befektetésed, hanem néhány egyszerű szépségápolási szokás. A tudatos bőrápolás segít abban, hogy a bőröd egészséges, hidratált és ragyogó maradjon még a legforróbb napokon is. Mutatjuk, mire érdemes figyelned, ha szeretnéd kihozni magadból a legtöbbet ezen a nyáron.
A nyár egyik legegészségesebb levese: kovászosuborka-leves
A nyári hőségben kevés dolog esik jobban, mint egy hideg, frissítő és könnyű leves. A kovászos uborka nemcsak savanyúságként állja meg a helyét, hanem egy különleges, krémes leves alapanyagaként is.
Édes pillanatok – Finomságok 100 kalória alatt
Negyven felett az anyagcsere megváltozik, és előfordulhat, hogy a „bűnözések” bizony már nyomot hagynak egy-két pluszkiló formájában. Ha azonban okosan választ, könnyen csillapíthatja édesség utáni vágyát úgy, hogy kihagyja az extra cukrot és a felesleges kalóriákat. A jó döntések hozzájárulnak a diéta sikeréhez, a boldog, egészséges és energikus élethez.
Mandulás-epres pite: a nyári desszert, glutén és cukormentesen
Ugye te is ismered azt az érzést, amikor megkívánsz valami sütit, de nem szeretnéd tönkretenni az egész heti diétát? Jó hír: ezzel az epres recepttel nem kell választani az élvezet és a tudatos étkezés között.
A vércsoportdiéta nagy átverés? Szakértő mondta el az igazságot
A vércsoportdiéta sokak szerint működhet, egy táplálkozási tanácsadó azonban a Borsnak elárulta, miért nincs mögötte meggyőző tudományos bizonyíték, és milyen veszélyeket rejthet.
Diétás túrós-sajtos pogácsa: gyors, omlós és laktató
Puha, omlós, sajtos és még diétába is belefér – ez a diétás pogácsa tökéletes, ha valami sós finomságra vágysz bűntudat nélkül. Ráadásul gyorsan elkészül, nincs szükség hosszú kelesztésre, és egyszerű alapanyagokból is fantasztikusan finom lesz.
Ennyi mindenre jó a kreatin – nem csak izomnöveléshez!
A kreatin egy természetesen előforduló vegyület, amely főként az izmokban tárolódik. A szervezet is előállítja, de húsból és halból is jutunk hozzá. Legfontosabb feladata az energiaellátás támogatása, különösen rövid, intenzív terhelések során. Emiatt lett a sportolók egyik kedvence.
10 bevált módszer, hogy a klimax alatt is elkerüld a hízást
Mutatjuk azt a 10 bevált módszert, amely valóban segíthet menopauza alatt is formában maradni.