Szükség van napvédő krémekre?
Arra a kérdésre, hogy kell-e napvédő krémet használni, a válasz egyértelműen: igen. Az azonban nem mindegy, hogy mikor mennyi napvédőt használunk, és arra is figyelni kell, milyen márkát választunk az igencsak széles kínálatból. Arra nincs szükség, hogy állandóan kenjük magunkat, hiszen a biztonságos napozás nemcsak bizonyos bőrproblémák ellen hatásos, hanem többféle ráktípusnál is, mint például a mell-, a vastagbél-, a méhnyálkahártya-, a petefészek- és a végbélrák.
Több vizsgálat is kimutatta, hogy a mértékletes napozás még a bőrrák megelőzésében is segíthet. A melanóma előfordulása csökken napozás hatására, és növekedhet a napvédő krémek túlzott használatától. Melanóma egyébként gyakrabban fordul elő zárt helyen dolgozók között, mint azoknál, akik a szabadban töltik napjuk nagyobb részét, ráadásul leggyakrabban olyan testtájon jelentkezik, amelyet nem ér nap.
Hogyan hatnak a naptejek?
A naptejek kétféle módon védik a bőrt: fizikai vagy kémiai elv alapján. A fizikai elven alapulók visszaverik a káros UV-sugarakat. Ezek „hátránya”, hogy fehér réteget alkothatnak a bőrön, és nehezen kenhetők. A kémiai védelmet nyújtó anyagok megkötik az UV-sugarakat. Akik azt állítják, hogy ez veszélytelen, arra alapozzák kijelentésüket, a bőrön alkalmazva nem szívódnak fel olyan mértékben, hogy károsítanák a szervezetet.
Káros tartalom?
A forgalomban lévő naptejek nagy része tartalmaz A-vitamint, valamint annak származékait, retinolt és retinyl plamitátot. Az A-vitamin antioxidáns hatású, a bőr öregedését lassítja. Kísérletekben azonban kiderült, hogy az A-vitamintartalmú napozókrémmel bekent állatok körében gyorsabban fejlődött ki tumor, mint azoknál, amelyeket A-vitamint nem tartalmazó napkrémmel kentek be.
A rákkeltő hatás tehát az egyik veszélye a napkrémek használatának. De zavarokat okozhatnak a hormonműködésben (például az oxybenzon és az octinoxatre nevű vegyi anyag hatása), allergiás bőrreakciókat válthatnak ki, és bizonyos mértékig blokkolhatják a szervezet D-vitamin-szintetizáló mechanizmusát.
Környezetkárosító hatás
Talán végig sem gondoljuk, de közel húszezer tonna fényvédő kerül az úszók, búvárok, szörfösök bőréről az óceánba évente. A kutatók szerint a napvédő octinoxatre, oxybenzon, a paraben és a kámforszármazékok felelősek a korallok pusztulásáért, ami negatívan befolyásolja az ökológiai egyensúlyt.
Mitől véd a naptej?
A nap ultraibolya sugarait frekvenciatartomány szerint osztják csoportokra. A két legismertebb az UV-A és az UV-B. Egészen az elmúlt évekig szinte csak olyan naptejek voltak forgalomban, amelyek az UV-B sugarakat szűrték, az UV-A-t nem. Az SPF jelölés után álló szám jelzi a fényvédő faktor számát az UV-B tartományban, és + jel azt, hogy UV-A tartományban is véd. Azért fontos az UV-A sugarak ellen védekezni, mert a bőrben pusztító szabad gyököket képeznek és meggyorsítják a kötőszövetek természetes lebomlását.
A címkék hazudnak?
Semmi sem szabályozza, hogy milyen információ kerül a naptejek címkéjére. Így a „vízálló”, az „egész napos védelem” és a „széles spektrumú” megfogalmazás inkább csak marketingfogás. A szakemberek szerint a legjobb, ha minimum kétóránként átkenjük a bőrünket napkrémmel, illetve minden egyes alkalommal, amikor kijövünk a vízből, újrakrémezzük magunkat. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos gyógyszerek, mint például a tetraciklin, egyes vízhajtók, fájdalomcsillapítók szedése megnöveli a leégés kockázatát. A bőr ugyanis ilyenkor sokkal érzékenyebb az UV-A sugarakra. ilyenkor különösen fontos az extrafényvédelem.
