A napfény hiánya nemcsak a hangulatunkat befolyásolja – a szürkületben ébredés, a korai sötétedés, vagyis az állandó fényhiány D-vitamin- hiányhoz is vezethet. Nem véletlen egyébként a levertség sem, ezt is okozhatja a D-vitamin alacsony szintje a szervezetünkben. Ezenkívül több betegséget is okozhat. Orvosok szerint a novembertől márciusig tartó időszakban érdemes minél több D-vitamint szednünk. Ezekben a hónapokban nem feltétlen elegendő a különböző élelmiszerekben található mennyiség.
Az ok a kevés napsütésben keresendő, szervezetünk ugyanis a napsugarakban található ultraibolya sugarakból állítja elő ezt a fontos vitamint, ezért is lehetséges, hogy nyáron nem kell a patikába rohangálnunk plusz D-vitamin beszerzése végett, illetve a déli országok, a napsütéses vidékek lakói sem igényelnek sokat belőle. Nyáron napi fél óra napon tartózkodás (természetesen nem a déli órákban és alapos naptejes védelem mellett) már fedezi egy felnőtt D-vitamin-szükségletének majdnem 100 százalékát. A D-vitamin a fiatalabb szervezetben nagyobb arányban lehet jelen, képzése ugyanis a kor előrehaladtával egyre kevésbé intenzív. Éppen ezért, ahogy idősödünk, egyre jobban kell figyelnünk a D-vitamin-bevitelre. A kritikus kor egyébként hároméves kor előtt van, a csontképzés ezen szakaszában kiemelten fontos, hogy a kisgyerekek elegendő D-vitaminhoz jussanak. A kreol- és fekete bőrűeknek is több napsugárzásra van szükségük ahhoz, hogy a szervezetük megfelelő mennyiségű D-vitamint állítson elő.
D-vitamin az élelmiszerekben
Bár a D-vitamin nagy részét a napsugarakból nyerjük, a napfényszegény időszakokban, vagyis ősszel és télen a szervezetünknek szüksége van némi segítségre. Több élelmiszerünk is gazdag ebben a vitaminban, de a D-vitamint bevihetjük kapszula vagy pezsgőtabletta formájában is. És jól teszünk, ha így teszünk, a D-vitamin-hiány ugyanis egy sor betegség kialakulásáért felelős. Mielőtt azonban ész nélkül kapkodni kezdjük a pirulákat, érdemes az orvosunkkal konzultálni, és megvizsgáltatni, igényel-e szervezetünk még több D-vitamint, és ha igen, mennyit. Ez a vitamin ugyanis túladagolható és veseelégtelenséghez vezethet, ha a kelleténél többet szedünk belőle. Egy felnőtt napi D-vitamin-szükséglete 4000 NE (1 NE = 0,025 µ D3-vitamin). Nem véletlenül használták az orvosok hosszú időn keresztül a csukamájolajat a D-vitamin-hiány kezelésére. A helyes elnevezés „tőkehalmájolaj” lett volna, hiszen ebből készült az orvosság – ám az bizonyos, hogy a zsíros halak májában sok D-vitamin van. De érdemes a D-vitaminhiányban szenvedőknek sok tojássárgáját, zsírosabb tejtermékeket, például aludttejet, kefirt, joghurtot, illetve sajtokat (ementáli, Pannónia) fogyasztaniuk.
Betegségek, amelyeket a D-vitamin-hiány okoz
A D-vitamin legfontosabb szerepe, hogy segíti a foszfor és a kalcium felszívódását, így befolyásolja a csontképződést. Segítségével a csontjaink erősebbek, ellenállóbbak lesznek. A hiánya viszont növeli a csonttörés, csontritkulás kockázatát. De ezen túl a hiánya egyéb betegségek kialakulásában is szerepet játszhat. A D-vitamin-hiány az immunrendszert is gyengíti, így gyakrabban okozhat gondot légúti megbetegedés, megfázás. Kutatások szerint a D-vitaminnak fontos szerepe van az asztmás, allergiás megbetegedések kialakulásának megelőzésében is.
Véd az elhízástól
Felnőttet, gyereket egyaránt érint. Kutatások szerint az elhízott emberek 35 százaléka D-vitamin-hiányos, míg a karcsúbbaknak 24 százalékát érinti ez a probléma. Ráadásul a kör ördögi: az elhízás csak súlyosbítja a D-vitamin-hiányt, a zsírsejtek ugyanis akadályozzák a vitaminok felszívódását.
