A mozgás, a sportolás remek lehetőséget kínál a flow-élmény megélésére. A szakemberek a sportolás közben létrejövő flow-állapotnak 9 alapelemét írják le. Minél több megvan ezekből az összetevőkből, annál nagyobb az esélye annak, hogy a flow-t megtapasztaljuk. Az időtlenségnek e csodás állapota akkor jön létre, amikor:

• összhangban vannak a képességeink és a kihívások,

• világosak a céljaink,

• az adott feladatra összpontosítunk,

• vannak visszajelzések és…

• …azokat megfelelően tudjuk kezelni,

• urai vagyunk a helyzetnek,

• a tudatunk és a tevékenység eggyé válik,

• megváltozik az időérzékelésünk és…

• …átéljük a tevékenység adta örömöt, ami arra ösztönöz, hogy újra és újra keressük ezt az élményt.

 

Miért nem sikerül?

Sokan nem élik meg sportolás közben a flow-t. De vajon miért?

– Ennek több oka lehet, akadályt jelenthet például a koncentráció hiánya. A kütyühasználat miatt megszoktuk, hogy egyszerre többfelé figyelünk, ezért nehezebb egy tevékenységben elmélyednünk, feloldódnunk – sorolja az okokat Kiss-Nemes Veronika sportszakpszichológus. – Ha a kihívás mértéke jóval alatta vagy felette van annak a szintnek, amit a képességeink kirajzolnak, akkor vagy görcsössé válunk, vagy unatkozunk, így szintén nem kerülünk flow-állapotba. Gátló erő lehet az is, ha nem tudatosan, hanem rutinszerűen sportolunk. Amikor nincsenek egyértelmű és világos céljaink, ne csodálkozzunk, hogy a flow „elkerül” minket. Ha csak eredmény-, illetve teljesítménycéljaink vannak, az nem elég motiváló. A feladatcélok viszont jobban benne tartanak a tevékenységben. Amikor a teljesítményre fókuszálva szemléljük a tevékenységünket és nem sikerül eredményt elérnünk, csalódottnak érezhetjük magunkat. Míg akkor, ha a feladatcélra koncentrálunk és azt sikerül teljesítenünk, az eredménytől függetlenül jól tudjuk magunkat érezni, s ezzel utat nyithatunk a flow-nak.

A pszichológus szerint az is csökkentheti a flow gyakoriságát, ha a sportoló nem kap elég visszajelzést. Az a tapasztalata, hogy az edzők nem dicsérik eleget a tanítványaikat. Ez sajnos sokkal inkább kiégéshez, illetve a sport abbahagyásához vezet, mint flow-hoz.

 

Tudatossággal, önátadással

A flow létrejöttét azzal is segíthetjük, ha átadjuk magunkat a tevékenységnek, beleengedjük magunkat az élménybe, megengedjük, hogy megtörténjen ez az extatikus állapot. A tudatos jelenlét lényeges, hiszen tengernyi érzelem és gondolat állhat e nagyfokú öröm- és boldogságélmény útjában. E kellemetlen „betolakodók” nem uralnak el bennünket, ha például a testünkre fókuszálunk és a mozdulatainkra, testérzeteinkre figyelünk.

– A sportpszichológusok szokták a hozzájuk forduló sportolók figyelmét edzeni különböző koncentrációs gyakorlatokkal, például egy kép egy bizonyos részletére való fókuszálással – mondja Kiss-Nemes Veronika. – Az autogén tréning elsajátításával is gyakorolhatják azt, hogy a testükre figyeljenek. Közben megtanulják azt is, hogy ha a figyelmük elkalandozik, akkor hogyan tudnak visszatérni a fókuszáltság állapotába. Ennek a tudásnak nagy hasznát vehetik a sportban is.

Aki akár csak egyszer is átélte a flow magával ragadó élményét sportolás során, az újra és újra meg szeretné majd tapasztalni. A szakemberek azt tanácsolják, hogy versenyre hangolódván vagy egyszerűen csak a mozgásra készülvén a sportoló idézze fel magában az élményt, mert így nagyobb eséllyel kerül ismét flow-állapotba. Ha megvan az illetőben a flow újbóli megélését célzó, laza szándék – nem görcsös akarat –, akkor ezzel növelni tudja a megvalósulás esélyét. A flow-állapotnak ugyanis az a lényege, hogy csupán a feltételeket tudjuk megteremteni ahhoz, hogy egyszer csak spontán bekövetkezzen. Aki tudatosan keresi az élet különböző területein ezt az élményt, az valószínűleg könnyebben megéli majd sportolás közben is.

 

Teljesítmény- vagy élményfókusz?

Nem reális az az elvárás, hogy néhány edzés után flow-állapotba kerüljünk, időt kell hagyni arra, hogy ez megtörténjen. Ritkábban éljük át a csúcsélményt, mint ahányszor jólesne. A statisztika azt mutatja, hogy az átlagember a tevékenységeinek körülbelül 20 százalékában tapasztalja meg a flow-t. A sportok közül a futás az, amiben a legkönnyebb megélni a flow-élményt. Itt viszonylag hamar létrejön ez a felemelő állapot, és akár már rövidebb – például 1,5 kilométeres – távon is átélhető.

– A csúcsélmény nem feltétlenül jár együtt csúcsteljesítménnyel, de gyakran van együtt a kettő – állítja a sportpszichológus. – Amikor sportolókkal dolgozunk, azt figyeljük, hogy a saját teljesítményzónájuk hol optimális, vagyis hol van egyensúlyban a szorongás és az önbizalom. Azért fontos ezt tudni, mert ez teszi lehetővé azt, hogy jó érzelmi állapotban versenyezzenek, ilyenkor van a legnagyobb esélyük a csúcsteljesítményre és természetesen a flow megélésére is.

Manapság a sport eredményközpontú, a csúcsteljesítményre helyeződik a hangsúly. Jó volna, ha lenne némi eltolódás az élményközpontúság irányába, és például az edzéseknek lenne olyan része, amikor a sportolók megtapasztalhatják a flow-t.

 

 

EZ IS ÉRDEKELHET:

• 3 OK, AMIÉRT ÉRDEMES MEGSZERETNI A KARDIÓT!
• HATÉKONY ALAKFORMÁLÓ EDZÉS: AZ UGRÓKÖTELEZÉS
• EZT A SZUPER GYAKORLATOT TÉNYLEG MINDEN NAP ÉRDEMES ELVÉGEZNI!