1. A KRÓNIKUS BETEGSÉGEK, MINT A CUKORBETEGSÉG, A MAGAS VÉRNYOMÁS VAGY A DEPRESSZIÓ, NINCSENEK KAPCSOLATBAN AZ ALVÁS MENNYISÉGÉVEL ÉS MINŐSÉGÉVEL
HAMIS.
Egyre több tudományos vizsgálat mutat rá az elégtelen, rossz minőségű alvás és e betegségek kialakulásának összefüggéseire. Bizonyított, hogy az alváshiány diabéteszt megelőző állapothoz vezethet. A szervezet reakciója az alvásmegvonásra hasonlít az inzulinrezisztenciához, mely a cukorbetegség előszobája. Az inzulin feladata, hogy segítse a szervezet glükózfelhasználását, hogy energiát nyerjen. Inzulinrezisztencia esetén a sejtek nem hatékonyan használják fel a hormont, ami magas vércukorszintet eredményez. Ezen túlmenően az elégtelen alvás befolyásolja a növekedési hormonok termelődését is, amelyek felelősek lehetnek az elhízásért.
2. AZ IDŐSEBBEKNEK KEVESEBB ALVÁSRA VAN SZÜKSÉGÜK
HAMIS.
Alvásszakértők szerint egy felnőttnek átlagosan 7–9 óra alvásra van szüksége ahhoz, hogy a szervezete működése zavartalan legyen. Az alvási szokások az életkor előrehaladtával változnak, de az alvásmennyiség – a közhiedelemmel ellentétben – nem feltétlenül változik. Az idősebbek általában korábban térnek nyugovóra, mint a fiatal felnőttek, gyakrabban is ébrednek fel éjszaka, de az alvási szükségletük ettől még nem kevesebb.
3. A HORKOLÁS GYAKORI PROBLÉMA, AMELY KÁROSÍTHATJA AZ EGÉSZSÉGET
IGAZ.
A horkolás utalhat alvási apnoéra, amely szoros kapcsolatban állhat például szív- és cukorbetegséggel. Az alvási apnoe egy potenciálisan súlyos alvászavar, melynek során a légzés alvás közben időről időre abbamarad, majd újra elindul. Az alvási apnoéban szenvedők – a horkolás mellett – reggel fáradtan ébrednek és a többségnél nappali aluszékonyság is jelzi a bajt.
4. AZ ELEGENDŐ ALVÁSMENNYISÉG ELÉRÉSÉHEZ „CSALHATUNK”
HAMIS.
A legtöbb ember hét közben nem alszik annyit, mint amennyire szüksége lenne, ezért hétvégén igyekszik bepótolni a lemaradást. Úgy tűnhet, így nagyjából helyreáll az egyensúly, de figyelembe véve az egészségügyi szempontokat, sokkal jobb lenne, ha a szükséges alvásmennyiség egyenletesen oszlana el. Ráadásul az életkörülmények miatt az alvás minősége is kérdéses a legtöbb embernél.
5. A KAMASZOKNAK TÖBBET KELL ALUDNIUK, MINT A FELNŐTTEKNEK
IGAZ.
Kamaszkorban a hormonháztartás felborul, számos változás zajlik a testben. Ezek a folyamatok „kikövetelik” maguknak a pihenést. A tinédzsereknek minimum 9 óra alvásra van szükségük. Sajátos életmódjuknak, ritmusuknak köszönhetően egy átlagos kamasz éjfél körül fekszik le, ami azt jelenti, hogy hétköznapokon alig 6 órát alszik.
6. AKI NEHEZEN ALSZIK EL, ÁLMATLANSÁGBAN SZENVED
HAMIS.
Az álmatlanság lényege, hogy az alvás nem felel meg alapvető funkciójának, azaz a szellemi-fizikai készenléti állapot megújulása nem történik meg; a folyamata megzavart, tartalma rövid, és napközbeni fáradtsággal, a teljesítőképesség csökkenésével jár. Tehát, ha valaki nehezen alszik el, az még nem jelenti azt, hogy álmatlanságban szenved.
7. NAPKÖZBEN CSAK AZ ALUSZÉKONY, AKI NEM ALSZIK ÉJSZAKA RENDESEN
HAMIS.
Kétségtelen, hogy a napközbeni aluszékonyság azoknál gyakoribb, akik éjszaka nem pihenik ki magukat, ám előfordulhat, hogy egy átdurmolt éjszaka után is hiányzik a délutáni szundi. Ennek oka lehet mögöttes betegség vagy alvási rendellenesség, mint például a narkolepszia vagy az alvási apnoe. De a környezeti tényezők is okozhatnak álmosságérzetet fényes nappal: a szoba hőmérséklete, az elfogyasztott ételek, unalom stb.
EZ IS ÉRDEKELHET:
- Bagoly? Pacsirta? A kronotípusod az egészségedre is hatással lehet
- Erre figyelj a táplálkozásodban, ha állandó fáradtság gyötör
- 10 bevált tanács, hogy pihentetőn aludj
