A koleszterinszint csökkentésének nem az a legmegfelelőbb módja, hogy minden állati eredetű élelmiszert kizárunk a táplálkozásból, mert számos fontos tápanyagot, vitamint, ásványi anyagot is tartalmaznak, nemcsak telített zsírsavakat, koleszterint. A koleszterincsökkentő étrend során a zsírban gazdag állati eredetű termékeket mellőzzük, a sovány, zsírszegény változatok azonban mértékletes mennyiségben fogyaszthatók.
A javasolt étrend koleszterinben, telített zsírokban, túlsúly esetén energiában szegény, de rostban gazdag, s a diéta összeállításában előtérbe kerülnek a telítetlen zsírsavak. Érdemes napi 4-5-ször étkeznie, ez elősegíti a koleszterinszintézis csökkenését. Koleszterin minden állati eredetű termékben megtalálható (még a mangalica húsában és zsírjában is!). A legnagyobb mennyiség a belsőségekben, a csirkebőrben található, ezért ezek fogyasztását kerülje. A húsok, húskészítmények, tej és tejtermékek ugyan kevesebb koleszterint tartalmaznak, viszont az étrendünkben napi szinten szerepelnek, így a legtöbbet mégis ezekkel visszük be. A tojássárgája is koleszterinben gazdag, ezért heti 2-3-nál több fogyasztása nem javasolt. A koleszterinszintet az ún. telített zsírsavak jobban emelik, mint maga a koleszterin, ezért ezek bevitelét is csökkenteni kell. Ez nem olyan nehezen kivitelezhető, mivel a telített zsírsavakban gazdag élelmiszerek általában koleszterint is bőven tartalmaznak. Az állati zsiradékok, a zsírosabb felvágottak, húskészítmények és sajtok, tejszín, vaj, tejföl fogyasztását tehát érdemes kerülni, helyettük részesítse előnyben a növényi olajokat, válasszon sovány felvágottakat és húskészítményeket, zsírszegény sajtokat, 1,5 %-os tejet. Tejföl helyett használhat ételkészítéshez joghurtot, kefirt. Túróból a sovány vagy félzsíros változat javasolt. A telítetlen zsírsavak bevitelének növelése szintén hozzájárul a koleszterinszint csökkentéséhez. Kiemelném az ómega 3 zsírsavakat, amelyeknek legjobb forrásai a hidegtengeri halak (makréla, lazac, hering), a diófélék, a repce-, lenmag- és a szójaolaj. Naponta többször szerepeljen az étrendjében főzelékféle, zöldség és gyümölcs. Minden olyan ételkészítési technológia javasolt, amelynek segítségével zsírszegényen lehet elkészíteni az ételeket, például gőzölés, párolás, sütőzacskóban sütés, teflonserpenyő használata. A diétát legalább három hónapig kell tartania, hogy kiderüljön, önmagában elegendő-e a koleszterinszint csökkentésére vagy sem. Az életmódban bekövetkező pozitív változások, például a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás szintén kedvezően befolyásolja a vérzsírértékeket.
Az ellentmondásosság, amiről ír, abból adódik, hogy a listák készítői gyakran nem tesznek különbséget, az adott élelmiszer az anyagcserére hat bázikusan/savasan vagy a gyomor savképzésére van hatással. A kettő nem ugyanaz! A gyomorégés nem egyenlő a túlsavasodással, s pusztán az ízlelés alapján sem tudjuk megállapítani, hogy egy élelmiszer savas-e a szervezetünkre nézve. Gyakran tanácsolják a savterhelést okozó élelmiszerek kerülését, például a húsokét. Azonban nem az a megoldás, hogy ezeket kivonjuk vagy fogyasztásukat drasztikusan lecsökkentjük, hiszen értékes tápanyag-, ásványianyag- és vitaminforrást jelentenek. A savterhelést inkább egyenlítsük ki bázikus táplálékok fogyasztásával, kombináljuk a savas és bázikus élelmiszereket.
Savterhelést okozó élelmiszerek a következők: gabonafélék (liszt, teljes kiőrlésű liszt, rozsliszt, rizs, barna rizs, kukorica, köles, zabpehely, árpa, kukoricapehely, hajdina, amaránt, teljes kiőrlésű tönkölybúza stb.), tésztafélék (tojással készültek, makaróni, spagetti, teljes kiőrlésű változatok), kenyérfélék (teljes kiőrlésűek is). Vaj, földimogyoró, mandula, pisztácia, dió. Halak és tenger gyümölcsei. Borsó, zöld és barna lencse. Hús, húskészítmények. Tej és tejtermékek, kivéve savó és kefir. Tojás. Kóla, világos sör, szulfátgazdag ásványvizek. A fogyókúra, böjtölés és a túlzott sóhasználat szintén savterhelést jelent a szervezet számára.
Bázisfelesleget okozó élelmiszerek: margarin, zöldségek többsége, gyümölcsök, mazsola, szárított füge. Tejsavó. Barna sör, cukormentes gyümölcslevek, gyümölcstea, zöldséglé, zöld tea, gyógynövényteák, kávé, vörösbor, bikarbonátos ásványvizek.
Semleges élelmiszerek: olívaolaj, napraforgóolaj, kefir, szóda.
Összegezve tehát, az egyes élelmiszerekkel bevitt savat naponta ki kell egyenlíteni bázisgazdag élelmiszerek fogyasztásával.
