A stevia energiatartalma 0, a glikémiás indexe 0, így a fogyni vágyóknak ez az édesítőszer jó választás lehet
Fotó: Shutterstock
Tévhitek bőven akadnak
Azt, hogy a túlzott cukorfogyasztás nem vezet jóra, mindenki tudja. Ahogy azt is, hogy cukor helyett számos édesítőszer bevethető. De az már nem teljesen egyértelmű, hogy a barna cukor, a nádcukor, a méz, a gyümölcscukor, az agavészirup ugyan természetes alapanyagok, de lényegileg, összetételükben, a vércukorra gyakorolt hatásukban nem különböznek a cukortól. Tehát a fogyasztásukat igencsak mérsékelni kellene. A mézet azért ne söpörjük le teljesen az asztalról, hiszen sok hasznos tulajdonsága van!
Mik azok a cukorhelyettesítők?
Ebbe a csoportba a fruktóz (gyümölcscukor) és a cukoralkoholok, mint az eritrit, a szorbit, a maltit, az izomalt, valamint a nyírfacukorként is ismert xilit tartozik. A xilitet valóban a nyírfa kérgéből vonták ki hajdanán, ma már azonban kukoricaszárból készül. A cukoralkoholoknak minimális az energiatartalmuk, alacsony a glikémiás indexük, így jól használhatók, ha kerülni akarjuk a cukrot. A vércukrot nem hirtelen emelik meg, hanem lassan, elhúzódva. A szájban hűs érzet keletkezik, amikor megkóstoljuk, viszont nem érezzük olyan édesnek ezeket. A xilitnek ugyan hasonló a szénhidráttartalma, mint a cukornak, de csak a 25 százaléka szívódik fel, így cukorbetegek is fogyaszthatják. Persze be kell számítani a napi szénhidrát-mennyiségbe!
Mire használhatók?
Tea, kávé édesítésére bármelyik édesítőszer használható a felsoroltak közül, lekvár főzésére, sütésre pedig leginkább a nyírfacukor jó, de sem állagban, sem ízben ne várjuk pont ugyanazt, mint a cukornál. Fontos szempont, hogy bírja a hőkezelést! (Az eritrit viszont 160 fok felett elveszti édesítőképességét!) Vannak, akik nehezen szoknak hozzá, és hasmenést, puffadást okoz náluk egyik-másik cukoralkohol, ki kell tapasztalni tehát, hogy kinek-kinek melyik a legjobb.
Mesterséges édesítők
Ezek nem természetes anyagok, hanem ipari körülmények között előállított vegyületek. A régebbi típusú édesítők tartoznak ebbe a csoportba, mint a szacharin, a ciklamát, az aszpartám és az aceszulfám-K. Csak érdekességképpen: a szacharint már 1879-ben felfedezték, míg az aszpartámot 1965-ben. A felmerült aggodalmak ellenére a tudomány jelenlegi álláspontja szerint egyik sem okoz daganatos megbetegedést, ésszerű mennyiségben fogyasztva semmiképpen. Az adagolási tájékoztatót el kell olvasni és be kell tartani. Mivel a cukornál sokkal édesebbek, aprócska tabletta formájában gyártják ezeket az édesítőszereket, hiszen már egy darabbal is megédesíthető például a kapucsínó. De kapható belőlük por állagú verzió is.
Mire használhatók?
Elsősorban kávé és tea édesítésére. Sütéshez, főzéshez a szacharin, a ciklamát, és az aceszulfám-K használható, az aszpartám nem, mert nem hőstabil.
Stevia vagy jázminpakóca
Ennek a növénynek a levelei harmincszor édesebbek a cukornál. Szélesebb elterjedése a második világháború utáni cukorhiánynak köszönhető. Hazánkba az elmúlt tíz évben lett ismert ez az édesítőszer. Kalóriatartalma nulla, nem okoz fogszuvasodást, vitaminokat is tartalmaz. A stevia bírja a hőkezelést, tehát sütni is lehet vele. Viszont a mennyiséget nem könnyű kikísérletezni, eleinte lehet, hogy minden túl édes lesz…
EZ IS ÉRDEKELHET:
- Szabadulj meg a cukorfüggőségtől 3 hét alatt
- Csak óvatosan! A túlzott cukorfogyasztás 9 káros hatása
