A 7 legjobb életmódtanács, amit egy dietetikustól kaphatsz

A dietetikusok legtöbbször éppen a divathullámok elkerülésére, és józan ésszel is logikusnak tűnő szabályok figyelembevételére tanítanak. Érdemes odafigyelni a tanácsaikra hiszen hosszú ideig és alaposan megtanulták, ami a táplálkozástudományról ma tudható, és a legtöbb esetben nem lehet félrevezetni őket egy-egy divathullámmal. Összegyűjtöttünk néhány tanácsot azok közül, amelyeket könyveikben, cikkeikben a leggyakrabban hangsúlyozni szoktak.

1. Az „egészséges életmód” nem olyasmi, amin minél hamarabb túl kell esni

Nagyon sokan akkor kezdenek el sportolni, vagy fogyókúrázni, amikor valamilyen vészhelyzet adódik az életükben, mondjuk egy betegség, vagy egyszerűen, le akarnak fogyni. Ilyenkor hajlamosak úgy tekinteni az egészséges életmódra, mint valami szükséges rosszra, amin túl kell esni. De az egészséges életmódon nem lehet túlesni, az nem valami keserű pirula, amit gyorsan lenyelhetünk. Csak akkor lehetünk hosszú távon sikeresek, ha az egészséges életmódot olyan élethosszig tartó útnak fogjuk fel, ami jó nekünk. Lesznek akadályok, de ezek részei az útnak, és ha sikerül leküzdeni őket, azzal csak magunknak teszünk jót.

2. Nincs olyan, hogy rossz tápanyag

Mindig vannak éppen divatos, vagy ellenkezőleg: kiátkozott tápanyagok és ételek. Néhány éve még a zsírt tették felelőssé az elhízás terjedéséért, aztán a szénhidrátokat, ma a cukor van soron, a fehérjét viszont aránytalanul dicsőítik, arra ösztökélve az embereket, hogy a szükségesnél jóval többet fogyasszanak belőle.

Pedig az igazság jóval egyszerűbb ennél: arra kell törekednünk, hogy minél több jó minőségű, lehetőleg kevéssé feldolgozott élelmiszert együnk, mint a zöldségek-gyümölcsök, a teljes értékű gabonafélék, a sovány húsok, vagy a tejtermékek. És persze mindebből ne többet, mint amennyit valóban kívánunk. Egyszerűnek tűnik, de az üzletekben csábító számtalan finomság miatt mégis nehéz betartani. Azonban nem árt, ha tudjuk: a választás felelőssége a miénk.

3. Gluténmentes≠egészséges

Attól még, hogy egy élelmiszer gluténmentes, még egyáltalán nem válik egészségessé. Divat lett a „mentes” étkezés, olyankor is, amikor valaki nem egészségügyileg szorul rá arra, hogy valamilyen tápanyagot kiiktasson étkezéséből. Sokszor azonban ezzel többet ártunk magunknak, mint amennyit használunk. Amikor a gluténmentes étkezésre váltó emberek elkezdenek fogyni, az általában nem azért van, mert elhagyták a glutént, hanem mert elkezdenek odafigyelni a táplálkozásukra, több, teljes értékű gabonát esznek, és sok szénhidrátféleséget kiiktatnak az étrendjükből. De aki szán néhány percet arra, hogy megnézze a gluténmentes élelmiszerek címkéjén az összetevőket, az látni fogja, hogy a finom íz elérésének érdekében általában magasabb az ilyen típusú ételek cukor és zsírtartalma.

4. Cukor és cukor között is van különbség

Ha szigorúan a kalóriák számát nézzük, akkor ugyanolyan értékű egy kanál méz, mint egy kanál kristálycukor. A valóságban azonban a gyümölcsökben, vagy a mézben lévő cukorral együtt sok vitamin és hasznos enzim, ásványi anyag is „érkezik” a szervezetbe, míg a fehércukor, vagy glükóz-fruktóz szirup csupán üres kalória. Ugyanakkor sajnos még a hasznos cukrokból sem szabad túl sokat fogyasztani, mert legtöbbjük gyorsan felszívódó szénhidrát, ami az egekbe lövi a vércukorszintet, aránytalan mértékben kifárasztva a szervezetet.

5. Az edzés ne kompenzálja a rossz táplálkozást

Ha már valaki minden nap hamburgert és fánkot ebédel, legalább mozogjon megfelelő mennyiséget – már ettől is boldogabbak lennének az egészségügyi szakemberek. Azonban jó, ha tudjuk, az egészségtelen táplálkozási szokások előbb utóbb valamilyen módon visszaütnek, ráadásul az edzőteremben – vagy éppen futóversenyen – nyújtott teljesítményünket is rontják.

6. A cukorra nem lehet „rászokni”

Nagy divat manapság azt mondani, hogy a cukorra rá lehet szokni, mint valami kábítószerre, vagy a cigarettára. Minden dietetikus tudja, hogy ez nem így van. Igen, minél több édességet eszünk, annál jobban kívánjuk, mert a vércukor ingadozását csak újabb cukoradaggal tudjuk kompenzálni. Vagy pizza-adaggal. Vagy bármi finomsággal, amire éppen vágyunk. Az „addiktív cukor„-elmélet és csoki valójában csak egy arra szolgál, hogy elhárítsunk a felelősséget magunkról, mintha, legalábbis, nem mi döntenénk el, hogy megeszünk-e még egy tábla csokit, vagy nem.

7. Az egészség több, mint diéta+testmozgás

Mit sem ér a legbecsületesebben betartott diéta, és akármilyen spártai edzésterv, ha közben nem vagyunk jóban saját magunkkal. Az egészséges életmód nem büntetés, hanem egy csodás dolog, ami jó esetben testi-lelki harmóniához kell vezessen. Ne azért akarjunk egészségesen élni, mert utáljuk a testünket ahogy épp látjuk a tükörben, hanem azért, mert szeretjük, és jót akarunk neki!

Igen, manapság kevesen élhetnek stresszmentes életmódot, amire pedig nagy szükség lenne, viszont azt, hogy egy-két percre megálljunk és értékeljük az egészséges életmódért tett igyekezeteinket, talán megengedhetjük magunknak. Gyújtsunk illatgyertyákat, meditáljunk felkelés, vagy lefekvés előtt, adjunk magunknak 5 percet a napból, ami csak a mienk és ami alatt megpróbálunk nagyon odafigyelni arra, mit üzen a saját testünk.