„Elvesztem a babát”
A tények: A terhességek kevesebb mint 20 százaléka végződik vetéléssel. A legtöbb még akkor fordul elő, amikor a nő nem is tudja, hogy áldott állapotban van. Miután az orvos által is megállapított a terhesség (általában a 6–8. hét között), a vetélés kockázata mintegy 5 százalékkal csökken. Annak esélye pedig, hogy másodszor is elvételjen a nő, nagyon csekély. A vetélést egyébként leggyakrabban kromoszómarendellenesség okozza, amely megakadályozza, hogy a magzat rendesen fejlődjön, nem pedig az, hogy a kismama mit tett vagy nem tett meg. Az azonban tény, hogy lényegesen kisebb a vetélés kockázata, ha a babát vállaló nő nem dohányzik, nem iszik alkoholt és a napi koffeinbevitelt csökkenti.
Fotó: Shutterstock
„A reggeli émelygés miatt nem tudok enni, ezért a babám éhezik”
A tények: A babák igazi kis „paraziták”, tehát akkor is megszerzik maguknak a szükséges tápanyagokat, ha a mamák reggel csak egy kis kekszet esznek. Ha nincsenek komoly panaszok – ájulás, kiszáradás –, a rosszullétek nem okoznak gondot a táplálkozási egyensúlyban, nem veszélyeztetik a magzat egészségét. Az orvosok szerint a legjobb, amit ilyenkor tehet a kismama, hogy szedi a terhességi vitaminokat, és napjában többször kevesebbet étkezik. Ha a rosszullét állandó, szükség lehet valamilyen hányingert csillapító gyógyszerre. Ezt azonban meg kell beszélni a kezelőorvossal, hiszen mindenképpen olyan szer kell, ami nem árt a babának.
„Olyat eszem, ami veszélyezteti a baba egészségét”
A tények: A legtöbb nő ma úgy érzi, hogy túl nagy nyomás nehezedik rá az egészséges táplálkozás miatt. Szinte minden ételféleségnél feltehető a kérdés: ez vajon biztonságos? Természetesen ezen aggódni butaság. Az orvos már az első vizsgálat során közli, melyek azok az ételek, amelyek fogyasztása a kismamák számára nem javasolt. De nem szabad elfelejteni, hogy senki sem tud követni minden szabályt, és néha bizony előfordul, hogy – akár önhibáján kívül – a várandós anyuka, mondjuk, pasztörizálatlan sajtot eszik. Ilyenkor sem szabad pánikba esni, semmi gond nem lesz.
Hitelesen! Táplálkozási tanácsok kismamáknak
„A stressz árt a babának”
A tények: Stresszmentes időszak egy kismama életében? Lássuk be, ez elég ritka állapot, az őrült hormonoknak, az állandó kimerültségnek és a felfokozott érzelmi állapotnak „köszönhetően”. De kutatások szerint az a fajta stressz, ami a mindennapok része és amihez a szervezet hozzászokott, minimális hatással van a születendő gyermekre. Az akut stressz azonban (például munkahely elvesztése, halál a családban, súlyos baleset) növelheti a koraszülés kockázatát. A lényeg az, hogy a hétköznapok kikerülhetetlen stresszes helyzetei után a mamák próbálják meg visszaszerezni a nyugalmat. Egy könnyed olvasmány, egy film, egy csésze tea, séta a szabadban – mind-mind alkalmasak arra, hogy megnyugodjanak és feltöltődjenek.
„A kisbaba születési rendellenességgel jön a világra”
A tények: Minden leendő anyuka izgatottan várja a terhesgondozás során végzett vizsgálatok eredményét, remélve, hogy a baba egészséges és rendben fejlődik. Ez túlnyomórészt így is van. A kockázat, hogy a baba születési rendellenességgel jön a világra, 4 százalék – és ez magában foglalja a súlyos rendellenességeket, mint például a Down-szindrómát, valamint az összes, több ezer egyéb azonosított eltérést, amelyek közül sok kicsi és jelentéktelen, mint esetleg egy hiányzó köröm. Még ha az első szűrővizsgálat kóros elváltozást mutat is, sok esetben a későbbi vizsgálatok megerősítik, hogy minden rendben van. A legjobb védekezés a terhességi vitaminok szedése. Fontos, hogy ha bármilyen aggálya van a kismamának, beszélje meg orvosával. Ahhoz ugyanis, hogy világos kép alakuljon ki a nőkben a várható kockázatokról, az orvosnak ismerni kell a családban előforduló rendellenességeket.
„Koraszülött lesz a baba”
A tények: Rémisztő adat, hogy a koraszülések aránya az elmúlt években folyamatosan nőtt. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a koraszülött babák több mint 70 százaléka a 34. és 36. hét között született – teljesen egészségesen. Persze van jó néhány dolog, amivel csökkenthető a koraszülés kockázata: rendszeres vitaminfogyasztás, megfelelő terhesgondozás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás mellőzése. Kutatások bizonyították, hogy azoknál lényegesen ritkábban következik be koraszülés, akik a terhességet megelőző egy évben folsavat szedtek.
Édes teher: Gyakorlatok kismamáknak
„Félek a terhességi cukorbetegségtől, magas vérnyomástól”
A tények: A magas vérnyomás betegség kialakulásának kockázata a terhesség alatt mindössze 5 százalék. A rendszeres orvosi ellenőrzés fontos, hiszen így a lehető legkorábbi szakaszban „elcsíphető” és azonnal kezelhető a betegség anélkül, hogy az anyuka és a baba egészsége veszélybe kerülne. A terhességi cukorbetegség kialakulásának kockázata hasonlóan alacsony. Egyszerű étrendi változtatásokkal a terhességi diabétesz remekül kezelhető, és nem okoz problémát.
„Soha nem leszek olyan sovány, mint voltam”
A tények: A celebek már két-három héttel a szülés után úgy néznek ki, mintha nem is lettek volna áldott állapotban… A valóság azonban más: bizony, jó pár kiló súlyfelesleg maradhat az anyukákon. Aggódni azonban felesleges, hiszen a szoptatás után könnyebben olvadnak le a kilók, mint sokan gondolnák. Ezért persze tenni is kell: a legfontosabb, hogy már a terhesség alatt figyelni kell az elfogyasztott ételek mennyiségére és minőségére. Ha pedig az orvos szabad utat ad, szülés után mozogni kell. Lehet ez séta a babával vagy pilates, de semmiképpen nem nehéz, megerőltető edzés.
„Képtelen leszek megszülni”
A tények: Nos, tényleg hihetetlennek tűnik, de a gyerek igenis kifér azon a bizonyos helyen. Az aggódás – Mennyire fog fájni? Meddig fog tartani? – teljesen természetes. Vannak, akiket megnyugtat, ha szülésről készült videókat néznek, mások inkább kihagyják ezt az élményt. Akadnak, akik megbeszélik a barátaikkal, ismerősökkel, hogy hol szüljenek, milyen segítséget vegyenek igénybe, és olyanok is vannak, akik csak a belső megérzéseikre hallgatnak. A legfontosabb az, hogy legyen egy orvos és egy szülésznő, akikben megbízik a szülő nő, akikkel nyíltan beszélhet a félelmeiről, és akik fel tudják készíteni arra, mi várható a szülőszobában.
„Mi lesz, ha valami kínos dolog történik szülés közben?”
A tények: Az orvosok, szülésznők nem lepődnek meg semmin, legyen szó bármilyen testnedvről vagy hanghatásról. Persze a szülésnél jelen lévő férjekkel szemben fel lehet állítani bizonyos szabályokat, például: „Csak a derekamtól fölfelé nézhetsz!”, de eljöhet az a pillanat, amikor már ez a szabály sem érdekel senkit.
„Mi lesz, ha császármetszésre kerül sor?”
A tények: A sürgősségi császármetszés nem túl gyakori, ám ha sor kerül rá, annak nyomós oka van. Lehet, hogy ijesztő, de ha a baba vagy a mama egészsége ezt kívánja, nincs mit tenni, hiszen pont ezért szülnek kórházban a hölgyek. Egyébként a császármetszés tervezhető, például, ha a baba farfekvéses vagy nagyon nagy, ha problémák vannak a placentával. Ilyenkor a műtét előtt felvilágosítják a mamákat a műtétről, és minden kérdésükre válaszolnak.
„A szexuális életemnek befellegzett”
A tények: A terhesség, és különösen a szülés utáni napokban nehéz elképzelni, hogy minden ugyanolyan lehet, mint korábban. De lesz! Csak időt kell hagyni a szervezetnek, hogy regenerálódjon. Persze az első néhány hétben nagy eséllyel egy kiadós alvás csábítóbb, mint a szex, de idővel visszatér a nemi vágy. Az első alkalomra azonban nem árt felkészülni: türelemre és némi síkosítóra szükség lehet. Sokat segít az intimtorna, amelyet már a terhesség alatt célszerű elkezdeni, szülés után pedig egyenesen kötelező, hogy az izmok visszanyerjék erejüket. Sok párkapcsolatban szülés után a szex meghittebb és kielégítőbb, mint korábban volt.
