Hőség és folyadékpótlás
Azt mindenki tudja, milyen fontos hőség idején a megfelelő folyadékfogyasztás. A szervezetünknek legalább napi 1,5-2 liter folyadékra van szüksége, erős izzadáskor azonban ez a szükséglet megnő, így nyáron ez a mennyiség legalább 2,5-3 litert jelent. Szomjoltásra minden olyan folyadék alkalmas, amely nem tartalmaz finomított cukrot, koffeint, alkoholt, édesítőket és más mesterséges anyagokat. Ilyen például a natúr zöld tea, ásványvíz, csapvíz, natúr gyümölcslé stb., de a hűvös gyümölcsleves és a tej is segít pótolni az elvesztett folyadékot. A desztillált víz nem alkalmas erre a célra, mert nem pótolja az elvesztett ásványi anyagokat, kizárólagos fogyasztása egészségügyi kockázatot rejt magában.
A szomjúságérzet arra szolgál, hogy felhívja figyelmünket arra, ideje az elvesztett folyadékot pótolni, ez a jelzés azonban nem minden korosztálynál működik megbízhatóan. Az idős emberek és a kisgyermekek nem érzékelik időben a szomjúságot, ezért őket gyakran kínálnunk kell folyadékkal, de kánikulában lehetőleg mi se várjuk meg, míg ránk tör a gyötrő szomjúság. A szoptatott csecsemőknek hőségben nem elegendő az anyatej. A kisbabáknak felforralt, szoba-hőmérsékletű csapvizet adjunk, semmiképp ne hűtöttet.
A hűvös, habos sört, esetleg más behűtött alkoholos italt lehet, hogy jó elkortyolgatni a nagy melegben, de az alkohol folyadékot von el a sejtektől (a magas cukortartalmú üdítők is), ezért szomjoltásra nem alkalmas. Túlzott ivása pedig hőség idején akár hőgutához is vezethet, megterheli a szív munkáját és a keringést. Ha mégis megkívánjuk, mértékletesen fogyasszuk és igyunk utána vizet is. Ugyanez a helyzet a koffeintartalmú italokkal is, amelyek vízhajtó hatásúak.
Tévhitek folyadékügyben
A boltok polcain egyre nagyobb választékban találkozhatunk a különféle sportitalokkal (ezek nem azonosak az energiaitalokkal), izotóniás oldatokkal. A sportitalok fogyasztásának valódi haszna kánikulában, sportolás közben van, illetve minden olyan állapotban, amikor nagy mennyiségű folyadékot veszítünk: például hányás vagy hasmenés előfordulásakor. Házilag is készíthetünk izotóniás oldatot, ha natúr zöldség- vagy gyümölcslevet felhígítunk. A „jó” izotóniás oldat osmolaritása 280–330 mmol/l közötti, nem tartalmaz koffeint, mesterséges anyagokat, szénsavat.
Az utóbbi időben gyakran hallott tanács fogyókúrázóknak, hogy igyanak hideg (22 fokos) vizet, mert az segít a testsúlyleadásban. Ebből annyi valóban igaz, hogy a hideg víz felmelegítéséhez a szervezet energiát használ fel, miközben a víznek nincs kalóriaértéke. A víz felmelegítéséhez használt energia azonban nem számottevő, ha kalóriát szeretnénk égetni, annak nem a hideg/jeges víz ivása a legjobb módja. Testmozgással (bár kétségtelen, hogy megerőltetőbb, mint vizet inni) gyorsíthatjuk az anyagcserénket, hatékonyabban égethetjük a kalóriákat.
Hasonló tévhit a jeges vízzel kapcsolatban, hogy az elfogyasztott ételekben lévő zsírt „megdermeszti”, így a zsír nem vagy kevésbé hasznosul és eltávozik a széklettel. A jeges víz azonban – de bármilyen más folyadék és étel is – testhőmérsékletűre melegszik, amíg áthalad az emésztőrendszeren, így ez az elmélet is hamis.
A keringési problémával küszködőket megviselheti a kánikula. A szívgyógyszert szedők a vízhajtó szedése mellett szintén fogyasszanak több folyadékot, a szokásosnál egy literrel többet.
Izzadás
A túl zsíros, fűszeres, kalóriadús ételek fokozzák az izzadást és rontják a kánikulától amúgy is megromlott közérzetünket. Ezeket érdemes elkerülni. A száraz hüvelyesekből készült főételeket is tartogassuk a hidegebb hónapokra.
Az az „egyszerű” indok, miszerint azért nem iszik valaki a hőség ellenére, mert akkor többet izzad, akár súlyos kiszáradáshoz is vezethet. A verejtékezésnek (bármilyen kellemetlen is) fontos szerepe van testünk hőszabályozásában.
Egye barnára magát
Népszerű téma, hogy milyen élelmiszerektől lehet könnyebben barnulni. Egyes táplálék- összetevők valóban hozzájárulhatnak a barnaság eléréséhez, megtartásához. Ilyen a béta-karotin, ami az A-vitamin előanyaga. Nagyobb mennyiségben a sárgarépában, sütőtökben, sárgadinnyében és más sárgás-pirosas zöldségekben és gyümölcsben található. Ha túlzott mennyiségben fogyasztjuk, megszínezi a bőrt, akár álsárgaságot is okozhat (ilyenkor a szemfehérje nem válik sárgává, mint a valódi sárgaságnál).
A nap káros hatásaitól és az öregedéstől védi bőrünket a likopin és több más vitamin (pl. A-vitamin, E-vitamin). Likopinban gazdagok a pirosas zöldségek, így a paradicsom, a pirospaprika, a görögdinnye stb. A C-vitaminban gazdag ételek pedig tovább szépítik, védik bőrünket. C-vitamin nagyobb mennyiségben többek között a paprikában, citrusfélékben, savanyú káposztában, áfonyában, ribizliben, fejes salátában található.
Ezekből az ételekből nem kell túlzott mennyiségeket fogyasztani, elég naponta egyszer, már az is hasznosnak bizonyul.
Dinnyemánia
A nyár egyik nagy slágere a görögdinnye, aminek több mint 90 százaléka víz. Ennek köszönhető, hogy hamar eltelíti az embert, miközben a kalória- és szénhidrátbevitel tízdekánként hasonló az almáéhoz. Emiatt cukorbetegek is fogyaszthatják, nem kell száműzniük az étrendjükből, mint ahogy azt sok beteg gondolja. Csupán a szénhidrát tartalmára kell figyelni, főleg kisétkezéskor. A mérésnél pedig mindig a dinnyehéj nélkül mérjük ki a megfelelő adagot. A fogyókúrázók is nyugodtan beépíthetik (ésszerű mennyiségben) az étrendjükbe. A sárgadinnye magasabb kalória- és szénhidráttartalma miatt kisebb mennyiségben fér bele a diétába.
A mérésnél mindig a dinnyehéj nélkül mérjük ki a megfelelő adagot.
Fotó: shutterstock
A dinnye mértékkel fogyasztva terhesség alatt is helyet kaphat az étrendben, nincs tiltólistán, mint ahogy azt sokan gondolják. Nem puffaszt, csupán nagy víztartalma miatt érezzük átmenetileg telve magunkat.
A banán-, uborka-, fű-, parlagfű-allergiában szenvedőknél az esetleges keresztreakció miatt okozhat tüneteket a dinnye fogyasztása.
Élelmiszer-higiénia
A hőségben még nagyobb figyelmet kell fordítani az élelmiszerek tárolására, hűtésére, mint egyébként. Egy-egy nyári nap igazi inkubátor a kint felejtett ételeken lévő baktériumok számára, amelyek nem is restellnek vígan szaporodni, hogy aztán kellemetlen panaszokat, tüneteket okozzanak, és hosszú percekre száműzzenek minket a mosdóba.
A hűtőben 0 és 5 °C közti hőmérsékleten tároljuk az élelmiszereket. Ahogy a már felengedett fagyasztott termékekre, úgy a fagylaltra is igaz, hogy kiolvadás után nem szabad visszafagyasztani, mert a mikroorganizmusok még kedvezőbb feltételek között kezdenek majd szaporodni a fagyasztással együtt járó enzim- és sejtszerkezeti változások miatt. A mélyhűtött terméket nyáron a hűtőben engedjük fel, ne szobahőmérsékleten, még ha úgy gyorsabb is! A romlandó élelmiszereket (pl. hús, tej stb.) érdemes a vásárlás végén a kosarunkba tenni, és a lehető legrövidebb időn belül hazajutni velük. Ha szükséges, vigyünk magunkkal hűtőszatyrot.
A hűtőpultoknál érdemes hátulról elvenni a termékeket, például a joghurtot stb. Azokat a termékeket, amelyek lejárati ideje közeleg, általában előre pakolják, hogy minél hamarabb eltűnjenek a polcokról. Ugyanez vonatkozik a fagyasztópultok kínálatára is.
A zöldségeket, gyümölcsöket alaposan mossuk meg, még akkor is, ha megfőzzük vagy megsütjük őket!
Ha pedig külföldre utazunk, feltétlenül tudjuk meg, hogy a helyi víz fogyasztható-e számunkra. Ha nem, akkor csak palackozott vizet igyunk, és ne feledjük, a jégkocka is vízből van!
