Az autoimmun betegségcsoport neve mögött mintegy 80 féle ismert és kevésbé ismert betegség található. Úgymint az 1-es típusú cukorbetegség, a sclerosis multiplex, a pajzsmirigy működését befolyásoló Hashimoto, a Basedow-Graves betegség, a Crohn-betegség. De ide tartozik a reumás ízületi gyulladás, a sokízületi gyulladás, a lupus, a Bechterew-kór és számos más betegség. Az a közös ezekben, hogy a szervezet ismeretlen okból idegenként kezeli a saját sejtjeit és megtámadja őket. Pedig csak akkor lenne szabad megtámadnia, ha már maguktól is elpusztulnak. Megkülönböztetünk sejt-, szövet- vagy szervspecifikus, illetve rendszerszintű autoimmun megbetegedéseket. A leggyakoribb „célszervek” a bőr, az ízületek, a mellhártya, a szívburok, a vese és a központi idegrendszer.
A nőket érinti jobban
A statisztikák azt mutatják, hogy a nők életében nagyobb valószínűséggel jelenik meg egy-egy szervet vagy az egész szervezetet érintő autoimmun folyamat. Az okokat a tudomány még nem azonosította, de a környezeti hatások, a genetikai okok mellett a lelki okok is felkerültek a kiváltó okok listájára. A betegségre a gyulladás a jellemző, jelentkezhet ez a pajzsmirigy működésében, a vérképző rendszerben, a vesékben, de megjelenhet bőrbetegség formájában is. (Erre példa a vitiligó, a kifehéredett foltokkal járó bőrbetegség.)
Miért veszélyesek?
Ezeknek a betegségeknek több fázisa van, a lappangó, csendes időszakot aktív szakasz követi. Az autoimmun betegségeknek az a nagy veszélyük, hogy az aktív fázisaikban jelentkező, elhúzódó gyulladás súlyos és maradandó károkat is okozhat. Emiatt romolhat egyes szerveknek a működése, de akár tönkre is mehetnek. A tünetek azonosítása után az orvos a vérvétel eredményét elemezve keresi a gyulladásra utaló jeleket, úgynevezett markereket. Ezeket a markereket a már ismert autoimmun betegeknél is vizsgálni kell, még akkor is, ha éppen nincs panaszuk: ugyanis jelezhetik a betegség előrehaladását, irányát, és a felismerés segít felkészülni a várható újabb tünetekre.
Hogyan kezelik?
Ha csak egy szervet érint, akkor a szakorvos írja elő a megfelelő terápiát. Ha rendszerszintű a betegség, akkor immunológus szakorvoshoz kerül a beteg. Immunológusok főként a rendszerbetegségeket kezelik, eldöntik, hogy az adott szervet kell-e megmenteni, helyreállítani, vagy az immunrendszert kell gátolni. Ez utóbbit főként a szteroidos gyógyszerek felírása jelenti, illetve a különböző bázisterápiák, amikor a különböző hatóanyagokkal az immunológiailag aktív sejtek szaporodását vagy működését gátolják. Extrém esetben besugárzásra is szükség lehet. Az úgynevezett biológiai terápia során a sejtek egymás közti kommunikációjába avatkoznak be. Elképesztően bonyolult folyamatokról van szó, de az autoimmun betegségek zöme gyógyszeres kezeléssel jól kordában tartható. Ahogy a szakemberek mondják, meg kell tanulni vele együtt élni, meg kell tanulni azokat az életmódbeli szabályokat, amelyek nem rontják az állapotot.
EZ IS KIDERÜLT: EZÉRT FÁZNAK JOBBAN A NŐK, MINT A FÉRFIAK
A TSH NEM ELÉG? MIT NÉZESSÜNK MÉG MEG PAJZSMIRIGYZAVAR ESETÉN?
