Baktériumok
Körülbelül öt-hatezerféle, nagyjából két kilogramm össztömegű baktérium él a szervezetünkben. A természeti népeknél még ennél is több. Ezek a mikroorganizmusok fontos élettani funkciókat látnak el, segítik az élelmiszerek megemésztését, bizonyos vitaminok felszívódását, megvédik a szervezetet a támadó baktériumoktól, fenntartják a bélnyálkahártya épségét, támogatják az immunrendszer működését. Egy újszülött még „steril”, de az anyával, a környezetével és a levegővel való érintkezés során az emésztőrendszere gyorsan benépesedik.
A bélbaktériumok összetétele nagyjából 30 százalékban hasonló mindenkinél, a legtöbb egészséges ember esetében, de – hasonlóan az ujjlenyomathoz – egyedi mintázatú. Az egyes törzsek, fajok arányát a környezetünk és az étrendünk határozza meg. A károsító hatások miatt egyesek visszaszorulhatnak, sőt ki is pusztulhatnak. Ilyenkor más fajok elszaporodnak, mert számukra lesznek kedvezőek a megváltozott életkörülmények. Ennek következtében a bélflóra egyensúlya felborul. Ha a burjánzásuk elér egy kritikus szintet, az immunrendszer már betolakodónak nézi ezeket, gyulladást provokál, ami után áteresztőbbé válik a bél, feltöredezik a bélhámsejtek egyébként szoros egységet alkotó láncolata. Ezt a folyamatot általában egészségügyi problémák – elhízás, allergia stb. – jelzik.
Immunhadsereg
– Az immunrendszer különböző „hadosztályainak” egyike csak azt vizsgálja, hogy a szembejövő kórokozó egysejtű, mint a baktériumok, vagy több sejtből áll, mint az emberi szövetek – mondja dr. Schwab Richárd. Ez heves immunválaszt válthat ki, amihez még az sem kell, hogy a kórokozó életképes legyen. A baktériumok sejtfalának komponensei könnyen át tudnak jutni az áteresztőbbé vált bélfalon és aktiválják az immunrendszert. Ezt a folyamatot szokták autoimmunnak hívni, ez nem fertőzés, de az állandósult aktivitás súlyos egészségkárosodást okozhat. – Az immunválasznak megfelelően alakulnak ki a betegségek, például egy torokgyulladásos fertőzés után két héttel ízületi, illetve szívizom- és mellhártyagyulladás.
A mai tudásunk szerint például a rheumatoid arthritis hátterében is ilyen mechanizmus áll. Intenzíven kutatják azt is, hogy milyen baktériummintázatok okoznak elhízást, magas vérnyomást, daganatos betegségeket, sclerosis multiplexet, és hogyan lehet a folyamataikat megállítani és visszafordítani. Korábban ezeket az egyedi mintázatokat nem lehetett kimutatni, a genetikai vizsgálatok azonban már lehetővé teszik a baktériumok egyedi azonosítását és arányuk meghatározását.
Az egyensúly titka: A sokféleség
A megoldás nem az, hogy kiiktatjuk a bűnös baktériumot, hiszen akkor valami más fog túlnőni. A bélflórában is a kiváltó okot kell megszüntetni, ami megnehezítette az életkörülményeket. Ebben döntő jelentősége van a táplálkozásnak, a mozgásnak, az alvásnak, a hormonálisan erősen befolyásoló stresszfaktoroknak. A nem alvás, a sok cukor, a kevés ásványianyag-fogyasztás mind a bélflóra egyensúlyának megbomlásához vezet. Sokféle tápanyagot kell fogyasztanunk, fontos a változatos étrend; a sokféleség adja az egyensúlyt.
Fogyni számos módszerrel lehet, de nem biztos, hogy helyre is áll az egészséges bélflóra. Az Atkins-diéta, vagy a most divatos paleo életmód azért kockázatos, mert az a gyulladás, amit a bélflóra eltérése okoz, soványan is érelmeszesedést, szűkületeket és infarktust okozhat. Ahogy nem lehet plasztikai sebészettel megszabadulni a testzsírral együtt a szövődményektől, mert a diverzitáscsökkenés okozta gyulladás az egyik legfontosabb kockázat. A gyógyuláshoz tehát az egyes fajok pusztulását kell megszüntetni.
