Mi a táplálékallergia?
A táplálékallergia a szervezet védekező rendszerének megváltozott viselkedése a táplálék egyes alkotóival szemben. Az emésztőrendszeri nyálkahártya felszíne a legnagyobb felület, ahol külső antigének (immunválaszt kiváltó anyagok) kapcsolatba kerülhetnek az emberi szervezettel. Az általános és a helyi védekezőrendszer összhangja lehetővé teszi, hogy a nyálkahártya felszínén állandóan jelen lévő antigének ne váltsanak ki védekező reakciókat. Az antigének többségére a szervezet nem reagál (ez az ún. immuntolerancia jelensége), de néhányra az allergiás egyén mégis reakcióval válaszol. A válaszreakciókat az emésztőrendszerből az emésztés során a vérbe felszívódó anyagok váltják ki. A fő különbség az egészséges és a táplálékallergiás emberek között a felszívódó allergének mennyiségében és a reakció nagyságában van. Az allergiás egyéneknél az emésztés során jóval több allergén jut be a keringésbe, és az így bejutó anyagok jóval intenzívebb immunválaszt váltanak ki.
Hozzátáplálás megfelelő időben
Tápszeres babáknál a negyedik és a hatodik hónap között, anyatejes csecsemőknél féléves kortól javasolt megkezdeni a hozzátáplálást. Ennél tovább halogatni nem célszerű, egyrészt, mert a fejlődő szervezetnek más típusú táplálékokra is szüksége van, másrészt az anyatejjel táplált csecsemőknél így megelőzhető az allergia kialakulása. Az anyatej védőanyagai ugyanis segítenek, hogy a kicsi szervezete könnyebben fogadja az új, addig ismeretlen tápanyagot, és így csökkenti az allergiás reakció megjelenésének esélyét. Ha mégsem sikerül panaszmentesen fogadni a frissen bevezetett ételt, azt az ételallergia jellegzetes tünetei jelzik.
Allergének az étlapon
„A csecsemő- és kisgyermekkorban jelentkező ételallergiás tünetek oka az immunrendszer, bélrendszer és az emésztési képesség éretlensége” – mondja dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus. A bélnyálkahártya fejletlensége miatt a fajidegen fehérjék relatíve nagy mennyiségben jutnak a baba szervezetébe, ahol velük szemben ellenanyag termelődik, és megjelennek az allergiás tünetek. Korai életkorban a táplálékallergia leggyakoribb forrásai a tejtermékek, a tej, a tojás és a liszt.
Lisztet előbb, tejet később
Az utóbbi években a nemzetközi és a hazai orvosi ajánlások alapján korábbra tevődött át a glutén bevezetésének időpontja. Az anyatejes táplálás 1 éves kor alatt nem javasolt. A túl korán megkezdett tehéntejes táplálás a csecsemőknél asztmatikus légúti tüneteket, ekcémát és hasmenést okozhat. (Babáknak a főzeléket anyatejjel vagy tápszerrel ajánlott készíteni.) A tojás bevezetésével kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy tojássárgáját heti 1-2 alkalommal már 10-11 hónapos korától kaphat a kicsi. Mivel elsősorban a tojásfehérje okozhat allergiás tüneteket, azt csak később, a gyermek 1 éves kora után szabad az étrendbe bevezetni.
A táplálékallergia tünetei
Csecsemő- és kisgyermekkorban az ételallergia jellegzetes tünete a hasfájás, haspuff adás. Emiatt a baba nyűgösebb, sírósabb lehet. A széklet változása is megfigyelhető: gyakori hasmenés jelentkezhet. Bőrtünetek, vörös, viszkető foltok, ekcéma, csalánkiütés is kísérheti a betegséget. A hozzátáplálás időszakában a panaszok összefüggnek az újonnan bevezetett étellel. Ezért lényeges, hogy mindig egy élelmiszerrel bővíthető a gyermek étrendje, és csak pár nap múlva vezethető be a következő újdonság. Így ugyanis jó eséllyel pontosan azonosítható, hogy mi az, ami a panaszokat kiváltotta.
