A kalória fogalma
Kezdjük a kalória kérdésével. A kalória nem étkezési, hanem fizikai fogalom. Azt mutatja meg, hogy mekkora energia szabadul fel az adott anyag elégetésekor. Ha a kezében tartott magazinra gondol, annak is van kalóriatartalma, mégsem fogja energiával ellátni, ha megeszi. Természetesen nem bagatellizálni akarom a dolgot, pusztán arra szeretnék rávilágítani, hogy nem lehet az értékes táplálékokat csak e felől a durva égési energiafogalom felől megközelíteni. A magas kalóriatartalmú ételek sokszor „leszívják” az energiánkat. Amit megeszünk, azt meg kell emésztenünk, az emésztés pedig energiát von el a szervezetünktől.
A táplálékok tartalmaznak emészthetetlen elemeket is, amelyek egyáltalán nem energiahordozók, viszont javítják emésztési folyamatainkat. A zöldségek ebből a szempontból kiemelkedő szereppel bírnak, hiszen magas rosttartalmuk javítja az emésztési folyamatokat. Ezen túl a tápanyag-felszívódást egyenletessé teszik, ami a stabil és nem ingadozó energia alapfeltétele. Végül fontos róluk megjegyezni, hogy értékes enzimeket tartalmaznak, melyek megkönnyítik a megemésztésüket.
Energia mindenben
A három alapvető táplálékcsoport a szénhidrátok, a fehérjék és a zsírok csoportja. A zsírok kétszer annyi energiát biztosítanak, mint a szénhidrátok és a fehérjék. A zöldségek főként komplex szénhidrátokat és fehérjéket tartalmaznak. A gyökérzöldségek komplex szénhidrátokat tartalmaznak nagyobb mennyiségben (pl. a burgonya, a sárgarépa vagy a még értékesebb édesburgonya), míg a zöld leveles zöldségeknek a komplex szénhidrátok mellett igen magas a fehérjetartalmuk is.
A komplex szénhidrátok olyan összetett vegyületek, melyek végül egyszerű cukrokra bomlanak le, de a lebomlási folyamat elhúzódó, nem úgy, mint amikor magas cukortartalmú ételeket, italokat fogyasztunk. Így képesek hosszan tartó energiát biztosítani. E mellett magas C-vitamin- és béta-karotin-tartalmuk tovább javítja energianövelő képességüket. A C-vitamin hiányának egyik tünete egyébként a krónikus fáradtság.
Fehérjeforrások
Viszonylag magas fehérjetartalmú tápanyagforrás a zöldségek közül a spenót, a spárga és a brokkoli, a hüvelyesek (lencse, borsó, bab, mungóbabcsíra, szója), az összes növényi csíra, a quinoa, a köles, a zab és a barna rizs. Az olajos magvak energiatartalma növényi zsiradékaik miatt magasabb, de fehérjeforrásként is fontosak. A zöld leveles zöldségeknek magasabb a víztartalmuk, ezért a tömegükre vonatkoztatott tápanyagértékek kicsit félrevezetőek. Bár relatív kalóriatartalmuk alacsony, rengeteg értékes antioxidánst és növényi zsíranyagot tartalmaznak, melyek védenek az intenzív izommunka során termelődő reakcióképes anyagcseretermékek káros hatásaitól. A spenótot külön érdemes megemlíteni magas vas- és klorofilltartalma miatt, melyek nélkülözhetetlenek a hemoglobin termeléséhez, ami pedig a megfelelő oxigénszállító képességhez szükséges. A teljes kiőrlésű gabonák az energián túl megfelelő B-vitamin-ellátást is biztosítanak. Közülük a barna rizst mangántartalma miatt kell kiemelni, ami nélkülözhetetlen nyomelem mind a fehérjékből, mind a szénhidrátokból történő energianyeréshez.
MOTIVÁCIÓS NAPTÁR: 30 NAP A TÖBB ZÖLDSÉGÉRT ÉS GYÜMÖLCSÉRT
A JÖVŐ 50 ÉLELMISZERE: A KAKTUSZTÓL A GYÖKÉRZÖLDSÉGEKIG
