Ha már a terem előtt megtorpanunk…

– Előfordult, hogy amikor egy teljesen új vendég érkezett személyi edzésre, a terem kapujából hívott fel, hogy megérkezett – emlékszik vissza Kiss Gergely, aki szerint már attól is félünk, hogy egyáltalán egyedül betegyük a lábunkat egy terembe. De ez talán normális is, hiszen egy olyan, teljesen új közegbe kell ismeretlenként beilleszkednünk, amelyik túl van a komfortzónánkon. Ha úgy érezzük, hogy mi is épp így megtorpannánk az első lépésnél, válasszunk olyan edzőt, akivel már az első alkalommal megvan a kölcsönös szimpátia és bizalom, majd kérjük meg, hogy vezessen körbe minket a teremben, segítsen a beiratkozásnál, mutassa meg az öltözőt, és a jelenlétével enyhítsen egy kicsit a ránk szakadó nyomáson, hogy gátlások nélkül edzhessünk.

Miért lettünk gátlásosak?

Szakértőnk szerint ebben óriási szerepet játszik a közösségi média és a hagyományos médiumok egyaránt.

– Bár egyre több olyan kezdeményezéssel találkozhatunk, amely nem a tökéletes testet hivatott dicsőíteni, a médiában túlnyomó többségében még mindig irreálisan magas elvárásokat támasztanak az emberekkel szemben. Ha többet találkoznánk olyan fotókkal, amelyeken némi túlsúly vagy testi adottságbeli problémák láthatók, az sokat segítene. Vegyünk például egy olyan nőt, aki valaha némi túlsúllyal küzdött, de sikeresen lefogyott és ma már kiegyensúlyozott életet él. Azonban a bőre nem maradt feszes, szóval hiába lett egészséges, mivel nem érzi magát tökéletesnek, gátlásokkal telve megy az edzőterembe, vagy ruhát próbálni a fülkébe, vagy akár a strandra. Ez így nagyon nincsen rendben, nem igaz?

Divat lett az edzés

Lassan már minden konfekciós ruhaboltban kapható jóganadrág, sportmelltartó, feszes-színes edzőtrikó, neon sportcipő. Ebből is látszik, hogy a sport ma nem hobbi, hanem divat.

– Egy új vendégemnek azt tanácsoltam, hogy kényelmes, ha tetszik, játszóruhában jöjjön az első közös edzésünkre. Meg is érkezett egy brand nélküli cipőben, macinaciban és pólóban. Majd amikor meglátta, hogy körülötte mindenki márkás, feltűnő, csini ruhában és cipőben edz, kezdte rosszul érezni magát. A következő alkalomra már ő is bevásárolt ezekből a ruhadarabokból. Persze a jó megjelenés, és hogy nem rívunk ki a tömegből, egyfajta biztonságérzetet, magabiztosságot ad, de ne felejtsük el, hogy nem attól leszünk eredményesek, ha a legújabb rucikat aggatjuk magunkra! – figyelmeztet az edző.

Miért félnek elmenni a nők az edzőterembe?

 

Humorral minden megoldható

Arra a kérdésre, mégis mi lehet a legjobb eszköz arra, hogy levetkőzzük a félelmeket és gátlások nélkül sportolhassunk, szakértőnk habozás nélkül a humort említi. Humorral nem csak a feszültséget lehet oldani, de lazítani is lehet a hangulaton, és ha szóval tartanak bennünket, talán kevésbé figyelünk arra, hogy milyen gátlások dolgoznak éppen bennünk.

Tévhiteink fogságában

– Ha klasszikus edzőtermi, vagy, ahogy mondjuk, gyúrós környezetbe kerülünk, rögtön olyan gondolataink támadnak, hogy itt biztosan mindenki szed valamit, bennünket pedig kinéznek, mert kisebb a bicepszünk és nem dagadnak ki az ereink. Ráadásul minden tele van izzadsággal. És máris elfog minket a rettegés, menekülni akarunk.

Az edzőterem a felnőttek játszótere?

Tény, hogy a teremben szigorú szabályok vannak érvényben, de csakis azért, hogy ne veszélyeztessük saját vagy társaink testi épségét, például ne ejtsünk a másik lábára egy súlyzót.

– Sokan lábujjhegyen járnak a teremben, és igyekeznek minél kisebb ponttá zsugorodni, hogy ne zavarjanak senkit. Pedig ez is épp olyan, mint amikor kiskorunkban a játszótéren a mászókát bitoroltuk. Ha például ahhoz lenne kedvünk, hogy két futópad között törökülésben üljünk, mert nem
zavarunk senkit, minden gond nélkül megtehetjük. Ha a fal mellett akarunk kézen állni, tegyük meg! Senki nem fog ránk szólni.

 

EZ IS ÉRDEKELHET:

• Erő és mobilitás: a török felállás egy igazi jolly joker gyakorlat!
• Hol a határ? 5 jel, hogy talán edzésfüggő lettél
• 4 meggyőző érv, hogy a küzdősportok nőknek is valók!
• Hulk Hoganre gyúrja magát a Thor színésze