Miért olyan fontos a mobilitás a sportban és hétköznapokban is?

Mi a mobilitás?

Az ízületi mobilitás az adott ízületben létrejövő teljes mozgástartományt jelenti. Arra, hogy az ízületben milyen mértékű mozgás jöhet létre, több tényező is hatással van: különböző betegségek, (sport)sérülések, meszesedések, valamint az izommerevség. Nem megfelelő ízületi mozgástartomány esetén a hétköznapi tevékenységek is nehézkessé, fájdalmassá válhatnak, a sportolásnál pedig megnő a balesetveszély.

mobilitás, mobilizáció, edzés, gumikötél

Fotó: Shutterstock

A mobilitás nem keverendő össze a rugalmassággal, hajlékonysággal, ami az izmok passzív nyújtásának képessége. Tehát az edzés végi nyújtás nem a mobilizációt, hanem a hajlékonyságot szolgálja. Ám a szervezet egy komplex szerkezet, így például guggolás során mobilitásra és hajlékonyságra egyaránt szükség van!

Az ízületek egészsége

Az ízületek a mozgást szolgálják. De sajnos a modern világban az emberek többsége ideje nagy részét ülve tölti, és ez negatív módon befolyásolj a mobilitást. Ha egész nap a billentyűzet fölé görnyedünk, akkor a csípő és a váll mobilitása fog drasztikusan csökkenni. Edzés során figyelembe kell venni, hogy az ízületek funkciójuk szerint lehetnek stabilak vagy mobilak.

Boka: mobil.
Térd: stabil.
Csípő: mobil.
Alsó háti gerincszakasz: stabil.
Felső háti gerincszakasz: mobil.
Váll: egyszerre mobil és stabil!
Könyök: stabil.
Csukló: mobil.

Ha valamelyik ízület nem funkcionál elégségesen, akkor a test kompenzálja azt a működőképesség fenntartása érdekében. Vagyis az alatta és fölötte lévő ízületek próbálják részben átvenni a feladatot. Azonban ezeknek más az eredeti szerepük. Így ez hosszú távon további torzulásokhoz és fájdalmakhoz vezet.

Hogyan javítható?

Ha nem vagy képes teljes mozgástartományban végrehajtani egy gyakorlatot, akkor a hatékonysága jelentősen csökken. A kis mobilitás egyes gyakorlatok kivitelezését is hátráltatja. Például a teljes guggolás kivitelezése során bekapcsolódik a mozgásba a csípő, a farizom, a térdhajlító izom és a vádli. Tehát itt több ízület is érintett.

Boka

Ha a bokánál nem kielégítő a mobilitás, az okozhat térd-, csípő- és akár váll- vagy hátfájdalmakat is. A boka mobilitásának javításáért napközben érdemes az alábbi kis rutingyakorlatokat elvégezni: külső, majd belső talpélen járás, sarkon és lábujjhegyen járás, bokakörzések.

Csípő

Amikor a csípő merev, akkor a hétköznapi lét is korlátozottá válhat. A csípő gömbízület mobilizálásánál minden irányból meg kell dolgoztatni. Remek gyakorlat a törpejárás vagy a mély guggolás.

Felső háti szakasz

Ha a felső háti gerincszakasz merev, akkor egy másik gerincszakasz fogja kompenzálni a hiányosságokat, és ez további gondokat okoz váll- és derékfájdalmak formájában. A dinamikus nyújtások segíthetnek a mobilizáció fokozásában.

Váll

A váll nem megfelelő mozgása folyamatos problémákat jelenthet. Vállmerevség esetén a fej fölötti karmozgásoknál az egész hát húzódhat. Ilyenkor a kompenzáció erős homorítással történik, ami további hátpanaszokat okozhat. A vállmobilitás javításához a gumiköteles gyakorlatok a legjobbak. A legegyszerűbb: fogjuk meg a fejünk fölött, majd húzzuk szét. De közkedvelt eszköz a seprűnyél is. Fogjuk meg szélesen, majd emeljük át a fejünk fölött egészen hátra le, mintha karkörzést végeznénk, nyújtott karral. Lassan mozgassuk a karjainkat.

A mobilitás fejleszthető és fenntartható

A mobilitás tehát néhány egyszerű gyakorlattal fejleszthető és visszaállítható, valamint folyamatos gyakorlással fenntartható. Érdemes naponta néhány percet erre szánni. Nagyon jó módszer a saját testsúlyos edzés, hiszen a test számára a legtermészetesebb inger.