Élelmiszer- és egyéb allergiák
Összefüggést fedeztek fel a gyermekkori elhízás és az élelmiszer-allergia között. Az orvosok úgy vélik, a felnőttkori sikertelen fogyókúrák mögött is gyakran élelmiszerallergia vagy táplálék-intolerancia állhat. Előbbiről akkor beszélünk, ha egy bizonyos táplálék-összetevő mindig beindít egy, az allergiára jellemző immunológiai folyamatot, utóbbi pedig azt jelenti, hogy ugyan a kellemetlen tünetek jelentkeznek egy bizonyos táplálék-összetevő elfogyasztása után, ám a klasszikus allergiás immunológiai folyamat nem játszódik le. Amikor olyan élelmiszereket fogyaszt, amelyekre érzékeny vagy intoleráns, akkor az adrenalin- és a noradrenalin-szintje megugrik, könnyen gyulladás és vízvisszatartási problémák alakulhatnak ki. Azonban nem csak ez jelenthet gondot: a különféle allergiákra adott antihisztaminok erősítik az étvágyat, és gyakran szinte lenullázzák az energiaszintet.
Stressz és kimerültség
A krónikus stressz beindítja a kortizol nevű hormon termelődését, ami rombolja az izomrostokat és rontja a vércukoranyagcserét. Stressz hatására neuropeptid Y nevű molekula szabadul fel nagyobb mennyiségben a szervezetben, mely a zsírsejtek szaporodásához és méretük növekedéséhez vezet.
A stressz miatt a nyugodt alvás, a pihenés is veszélybe kerül, az alvás és az éhségközpont szabályozása között pedig szoros összefüggés áll fenn. Ha valaki egy héten át napi 4 óránál kevesebbet alszik, akkor a jóllakottságot jelző hormon, a leptin vérbeli szintje jelentősen lecsökken, az étvágyserkentő hormon, a ghrelin szintje pedig növekszik.
A pajzsmirigyműködés zavarai
A hízást, illetve a fogyókúra sikertelenségét okozhatja a pajzsmirigy alulműködése. A pajzsmirigy hormonjai többek között az anyagcserét és az energia-háztartást szabályozzák. elégtelen működése fáradékonysághoz, elhízáshoz vezethet, függetlenül bármilyen fogyókúrától. Árulkodó tünetei lehetnek még a szemöldök ritkulása, székrekedés és száraz bőr.
Hormonok
A hormonok jelenléte azért különösen fontos a fogyókúra szempontjából, mert stimuláló vagy blokkoló jelleggel hatnak az érintettek étvágyára. Egy átlagosan tíz hétig tartó diéta során a hormonháztartás változása érdekesen alakul: az étvágycsökkentő hatást eredményező hormonok – mint a leptin, peptid, amilin, inzulin – koncentrációja csökken, az étvágy növeléséért felelősek – ghrelin – pedig növekedést mutatnak. ez az állapot a diéta után is fennmarad: még egy évvel a diéta befejezése után sem normalizálódik ezen hormonok szintje. Ennek magyarázata, hogy az agy még ekkor is éhségről ad jeleket a szervezetnek.
