Nem tudjuk, milyen a valós éhségérzet
„Addig nem állsz fel az asztaltól, amíg meg nem ettél mindent!” – szinte mindenkinek ismerős ez a mondat a gyermekkorából. Kicsiként sokszor ennünk kellett még akkor is, ha valójában nem voltunk éhesek, ezért nem tudtuk megtanulni felnőttkorunkra, hogy milyen a valódi éhségérzet és jóllakottság érzete – mondja dr. Forgács Attila klinikai szakpszichológus, gasztropszichológus.
Milyen tényezők befolyásolhatják az éhségérzetet?
Az idő
Néha megfeledkezünk az óránk vizslatásáról, és észre sem vesszük, hogy elröppent az ebédszünet. Ekkor hirtelen észbe kapunk, és rögtön elkezd korogni a gyomrunk, pedig addig nem éreztük, hogy éhesek lennénk.
Mit tehetünk?
Ne azért kezdjünk el enni, mert „ennyi az idő, és ilyenkor már enni szoktam”, hanem figyeljünk a testünk jelzésére, és próbáljuk meg felismerni a valós éhségérzet megjelenését.
A mennyiség
Néha képesek vagyunk addig enni, amíg a tányérunk tele van – figyelmen kívül hagyva azt, hogy már régen elfogyasztottuk a megfelelő mennyiségű ételt. Egy érdekes kísérletben megfigyelték, hogy teljesen mindegy, hogy ½ vagy 2,5 liter levest eszünk meg, a jóllakottság érzete csak akkor jelentkezik, ha a tányérunk üres.
Mit tehetünk?
Válasszunk eggyel kisebb tányért a megszokottnál! Mert minél nagyobb tányérba tesszük ugyanazt az ételt, annál kevesebbnek tűnik, ezért annál többet fogunk enni belőle. Míg kisebb tányéron ugyanolyan mennyiségű étel többnek tűnik, így kevesebbet eszünk belőle. Ilyen trükk által 20 százalékkal tudjuk csökkenteni az evés mértékét, mert hamarabb érezzük majd telinek a hasunkat, és később is fogunk megéhezni.
A csomagolás
Nem csak a tányér, de az étel csomagolásának a mérete is befolyásolhatja az éhségérzet fokát! Ha kisebb a csomagolás – például chipsek, nasik –, jelentősen kevesebbet eszünk az adott ételből, mivel többnek tűnik, mint a nagy zacskóban.
Mit tehetünk?
Ne hagyjuk befolyásolni az agyunkat a „Most 25 százalék ingyen” felirattal! Ilyenkor ugyanis többet fogunk enni a zacskóból, mint amúgy tennénk, és máris sikerült elfogyasztanunk azokat a pluszkalóriákat, amelyek végül az elhízáshoz vezetnek.
A diéták
A fogyókúrák és a diéták legnagyobb hátulütője, hogy hajlamosak vagyunk megjutalmazni magunkat azért, mert kitartóak vagyunk. Ha legközelebb bevásárolni megy, figyelje meg, hogy mit tesz a kosarába: zöldséget, gyümölcsöt, light sajtot, light margarint, light ezt és light azt. A kasszához menet pedig betesz még valamit: egy kis kekszet, túró rudit, krémjoghurtot vagy bármi mást, mert úgy érzi, a kitartó munkája miatt megérdemli. A light dolgokból egyébként is hajlamosak vagyunk kétszer többet fogyasztani, mint az „egészségtelenebbnek” tartott változatokból. Így tulajdonképpen több kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, mintha a sima termékből ettünk volna átlagos mennyiséget.
Mit tehetünk?
Gondoljuk át újra az életmódunkat: a diéta vagy a kiegyensúlyozott étkezés nem egy teljesítendő, nehéz feladat vagy egyfajta kötelesség, aminek a teljesítése után jutalom jár! Persze elfogyaszthatunk néha egy-egy csokit, kekszet, Túró Rudit, de csak azért, mert light, ne faljunk fel belőle nagyobb mennyiséget!
Így hízunk el!
Az elhízás nem egyik napról a másikra történik: nem fekszünk le csinosan és riadunk fel hajnalban arra, hogy hirtelen túlsúlyosak lettünk! A legtöbben az ünnepeket – főleg a karácsonyt – okolják az elhízásukért, pedig nem ez a pár nap kilengés okozza a problémát. Az az idő számít, ami két karácsony között telik el!
EZ IS ÉRDEKELHET:
- Ha minden fogyókúrába belebukik… Az orvos tanácsai a jojóeffektus legyőzéséhez
- Nem mozdul a mérleg nyelve? Így győzheti le a diétás holtpontokat!
- Hizlaló diétamítoszok: nem minden fogyaszt, ami „diétás”
